Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Marina Varga x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: Veseátültetés után mind a graft késleltetett működése, mind az akut rejekció negatívan befolyásolja a túlélést. Célkitűzés: A neutrofil gelatináz asszociálta lipokalin ígéretes biomarkernek tűnik az akut károsodások diagnózisában. Módszer: Prospektív vizsgálatban 27 felnőtt veserecipiens vizelet neutrofil gelatináz asszociálta lipokalin értékét mérték és megvizsgálták prediktív értékét. Eredmények: A betegeket 4 csoportba osztották (nincs komplikáció, rejekció, késői indulás dialízisigénnyel, rejekció + késői indulás). Nem találtak szignifikáns különbséget a nincs komplikáció és rejekció, valamint a késői indulás dialízisigénnyel és rejekció + késői indulás csoportok között. A késői indulás dialízisigénnyel és rejekció + késői indulás csoportok neutrofil gelatináz asszociálta lipokalin szintje lényegesen magasabb volt, mint a nincs komplikáció és rejekció csoportoké. A nincs komplikáció és rejekció csoportokban a kreatinin és neutrofil gelatináz asszociálta lipokalin szintjei párhuzamosan változtak. Következtetések: A vizsgált betegekben a neutrofil gelatináz asszociálta lipokalin nem adott hasznos információt sem jó, sem gyengén induló graftműködés esetén. Orv. Hetil., 2015, 156(48), 1956–1959.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Kovács, Ibolya Kocsis, Marina Varga, Enikő Sárváry, and György Bicsák

Absztrakt

Bevezetés: A szív biomarkerei kiemelkedő szerepet kaptak az akut myocardialis infarctus diagnosztikájában. Célkitűzés: A szerzők automatizáltan mérhető szívbiomarkerek diagnosztikai hatékonyságát vizsgálták. Módszer: Mieloperoxidázt, nagy érzékenységű C-reaktív fehérjét, mioglobint, szívtípusú zsírsavkötő fehérjét, kreatinkinázt, kreatinkináz-MB-t, nagy érzékenységű troponin-I-t és -T-t mértek. Eredmények: Akut myocardialis infarctusban a leghatékonyabbnak (görbe alatti terület: 0,86; 95%-os megbízhatósági tartomány: 0,77–0,95; p<0,001) a nagy érzékenységű troponin-I bizonyult. A kritikus értéknél (0,35 ng/mL) az érzékenység 81%, a fajlagosság 74% volt. A nagy érzékenységű troponin-T, -I, a mellkasi fájdalom és az elektrokardiogram együttes értékelése különítette el legjobban az akut myocardialis infarctust az egyéb kórképektől (korrekt besorolás: 62,5% és 98,9%). Következtetések: Amíg nem áll rendelkezésre megfelelő érzékenységű és fajlagosságú szívbiomarker, addig nincs jobb módszer az akut myocardialis infarctus gyanúja esetén, mint 3–6 óra múlva újra elvégezni az elektrokardiogram- és biomarker-vizsgálatot. Orv. Hetil., 2015, 156(24), 964–971.

Open access

The knowledge of pseudothrombocytopenia (PTCP) is important for the accuracy of a clinical assessment and for avoiding unnecessary treatment. An elderly patient was hospitalized with left lung pneumonia. Severe thrombocytopenia [platelet (PLT) number: 18 × 109/L] without any clinical bleeding was found in ethylenediaminetetraacetic acid blood collection tube. PLT measurement was repeated in various anticoagulant [sodium citrate, lithium heparin, disodium oxalate, hirudin, and magnesium sulfate (Mg-sulfate)] sample collection tubes and all of them showed thrombocytopenia except with Mg-sulfate. To the best of our knowledge, PTCP with five anticoagulant sample collection tubes has not been reported earlier.

Open access

A szerzők egy fiatal, egészséges egyén esetét ismertetik, akinél az izolált aszpartát-aminotranszferáz-emelkedés diagnosztikai nehézséget jelentett. A probléma megoldására polietilénglikol precipitációs tesztet, aszpartát-aminotranszferáz-szérumelektroforézist és immunfixációt alkalmaztak. Kimutatták, hogy a beteg szérummintáiban polietilénglikol-precipitációt követően az aszpartát-aminotranszferáz-aktivitás majdnem teljesen megszűnt. Az aszpartát-aminotranszferáz a kontrollmintákban az anód, míg a betegmintában a katód felé vándorolt. Immunfixációs gélen szélesebb és intenzívebben festődő csík volt látható az immunglobulin-A-régióban a betegmintában a kontrollmintához képest. Ezek a laboratóriumi tesztek megerősítették, hogy az aszpartát-aminotranszferáz-aktivitás makroformáció következményeként is megemelkedhet. Esetükben az emelkedett immunglobulin-A-szint és a szelektív poliklonális immunglobulin-A- (κ- és λ-könnyűláncok) növekedés makroformátumot jelzett, amit az aszpartát-aminotranszferázhoz való immunglobulin-A-kötődés hozott létre. Orv. Hetil., 2014, 155(39), 1558–1562.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Kóbori, Dénes Görög, Imre Fehérvári, Balázs Nemes, János Fazakas, Enikő Sárváry, Marina Varga, Zsuzsanna Gerlei, Attila Doros, Katalin Monostory, and Ferenc Perner

Ötvenéves a magyar szervtranszplantáció, és ezzel egyidejűleg ötven évvel ezelőtt történt az első sikeres májátültetés az Egyesült Államokban, amelyet Thomas Starzl végzett. A világon évente több százezer, Magyarországon több mint 7000 ember hal meg májbetegségben. Az esetek nagy részében krónikus elégtelenségről van szó, de 10–15%-ban akut májelégtelenségről beszélhetünk, amelynek mortalitása műtét nélkül 80% feletti. A végstádiumú és akut májbetegek esetében a különféle konzervatív kezelési módszerek csak átmeneti megoldást jelentenek. Az egyetlen, hosszú távú túlélést jelentő gyógymód a transzplantáció. Napjainkban a májátültetést követő átlagos ötéves, úgynevezett kumulatív túlélés 80% feletti. Az indikációs terület egyre szélesebb, leggyakoribb a vírus és alkohol okozta cirrhosis és a cholestaticus májbetegségek miatt végzett májátültetés. Gyermekeknél főként fejlődési rendellenességek, congenitalis betegségek és metabolikus májbetegségek akut manifesztációi emelendők ki az indikációs körből. A májtranszplantációs túlélési eredményeink a jó nemzetközi statisztikáknak megfelelőek, de a graft- és betegtúlélés további javításában a testre szabott immunszuppressziós kezelés bevezetésének nagy jelentősége lehet. Orv. Hetil., 2013, 154, 858–862.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ádám Remport, Zsuzsanna Gerlei, Orsolya Cseprekál, László Wagner, Katalin Földes, Adrienn Marton, Attila Patonai, Szilárd Török, Anita Haboub-Sandil, Marina Varga, Attila Doros, Anikó Smudla, János Fazakas, and László Kóbori

Absztrakt:

Az új koronavírus okozta COVID–19-járvány kihívást jelent a szervátültetett betegek ellátását illetően is, ezért lényegesnek tartjuk az ezzel kapcsolatos friss ismeretek megosztását a hazai ellátásban dolgozók számára. Nagyobb esetszámmal májátültetettekről még nincsenek adatok az irodalomban, vesetranszplantáltak esetén azonban a spanyol és a francia adatbázisok 18,6%-os és 13%-os halálozásról számoltak be, ami kissé magasabb az ottani átlagpopulációénál. Tünetmentes esetekben SARS-CoV-2-pozitív PCR-eredmény birtokában nem szükséges a transzplantáltak immunszuppresszív terápiáján változtatni, azonban láz, gastrointestinalis vagy légúti tünetek kialakulását követően a mikofenolsav és mTOR-gátló készítmények elhagyása javasolt, és a kalcineurininhibitorok vérszintjét a legalacsonyabb effektív szintre kell csökkenteni. Tüdőkárosodás észlelését követően vesetranszplantáltak esetében a kalcineurininhibitorokat is le kell állítani, míg a májtranszplantáltak esetében a dózis csökkentése szükséges a fenntartó kortikoszteroid mellett. Ez utóbbi dózisának emelése szükséges hyperinflammatiós szindróma (HIS) kialakulásakor. A HIS terápiás befolyásolására transzplantáltakban is sikerrel lehet alkalmazni az IL1- és IL6-gátló monoklonális antitesteket. Célzott vírusellenes készítmény nem áll rendelkezésre, a legszerencsésebb, ha a beteg bevonható a remdesivir vagy a favipiravir klinikai vizsgálatába. A hidroxiklorokin transzplantáltaknak is adható, bár hatékonysága és biztonságossága kérdésessé vált. A lopinavir/ritonavir kombináció a kalcineurininhibitorokkal fennálló súlyos gyógyszerkölcsönhatás miatt nem adható. A SARS-CoV-2 cytopathiás hatása endotheldiszfunkciót okoz, amely prokoaguláns állapot kialakulásához vezet, emellett megváltozik a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer egyensúlya is. Fontos ezért a betegek kezelése során a thrombosisprofilaxis korai elkezdése alacsony molekulasúlyú heparinnal és alacsony dózisú acetilszalicilsavval. Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló (ACEI) és az angiotenzin-II-receptor-antagonista (ARB) terápiára beállított betegek kezelését a COVID–19 miatt nem szabad abbahagyni. Orv Hetil. 2020; 161(32): 1310–1321.

Open access