Search Results

You are looking at 1 - 10 of 77 items for :

  • "adatbázis" x
  • User-accessible content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A ClinicalTrials.gov az Amerikai Egyesült Államok kormányzata által működtetett weboldal, amely a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat gyűjti. Célkitűzés: Vizsgálatunkban az oldalról XML fájlok formájában letölthető, magyar vonatkozású adatokat dolgoztuk fel. Módszer: Nagyobb mennyiségben a 2000-es évektől állnak rendelkezésre adatok, így jó áttekintő képet kaphatunk az elmúlt 10–15 év klinikai kutatásairól. Az adatmezők jelentős része szabad szöveges, ezért az adatok elemzése előtt jelentős munkát kellett fektetni az adattisztítás elvégzésébe. Eredmények: Az adatbázisban 2863 magyar vonatkozású klinikai vizsgálat szerepelt az elemzés elkészítésekor, amelyek 189 településen rendelkeznek vizsgálati hellyel. A konkrét intézményeket sokszor nem lehet azonosítani, a vizsgálati helyek alig ötödénél sikerült ez. A többi esetben csak valamilyen azonosító vagy általános megnevezés szerepel, így ezt a publikusnak szánt információt anonimmá teszik. Következtetés: Vizsgálatunk az adatbázisból kinyerhető információk elemzése mellett rámutat arra, hogy milyen problémák befolyásolhatják a magyar klinikai kutatás helyzetéről kialakult nemzetközi képet. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 345–351.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A coronaria komputertomográfiás angiográfia az egyetlen nem invazív vizsgálómódszer, amely a plakkok mennyiségéről, helyéről, illetve szerkezetéről ad információt, így alkalmas a koszorúér-betegség, illetve a fokozott rizikójú betegek azonosítására. Nagy esetszámú regiszterek létrehozásának legfőbb nehézségét a vizsgálati eredmények adatbázisba és a kórházi informatikai rendszerbe párhuzamosan történő kettős rögzítése jelenti. Célkitűzés: A coronaria komputertomográfiás vizsgálatok eredményeinek kutatásban való felhasználásához megbízható regiszter kialakítása. Módszer: Klinikai leletezéssel egy időben tudományos igényű adatrögzítést is lehetővé tevő strukturált leletezőeljáráson alapuló regisztert alakítottunk ki. Az adatbevitelt követően automatikusan hozzuk létre a nemzetközi irányelveknek megfelelő leletet. Eredmények: 2014. augusztus 1. és 2015. szeptember 1. között 2866 beteg adatát rögzítettük. A betegek 77,03%-ánál találtunk coronariaplakkot, amelynek 33,18%-a kalcifikált elváltozás. Súlyos fokú szűkülettel 13,71%-uk rendelkezett. Következtetések: A strukturált leletezés használata növeli az adatbevitel sebességét, kiiktatja a kettős adatbevitelt és csökkenti a hibalehetőségek számát. További célunk egy országos rendszer, az Országos Plakk Regiszter és Adatbázis létrehozása. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 106–110.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Belicza, Péter Mihalicza, Judit Lám, and Cecília Surján

finanszírozási adatbázis elemzésével: 2004–2009.] Orv. Hetil., 2012, 153 (3), 102–112. [Hungarian] 17 Kárpáti, K., Brodszky, V., Májer, I., et al.: Incidence and

Open access

Absztrakt

Napjainkban a cukorbetegséggel kapcsolatos adatbázis-elemzések új lehetőségként vonultak be a klinikai kutatások körébe. Hazánkban az egészségügyi ellátásban részesülők központi betegregiszterét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa jelenti. Ide futnak be a hazai fekvő- és járóbeteg-szakellátás havi adatai, illetve a gyógyszerforgalommal (gyógyszertári receptkiváltással) kapcsolatos heti jelentések. A retrospektív vizsgálat célja az volt, hogy a szerzők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisát közel másfél évtizedre (2001–2014) visszatekintően diabetológiai szempontból elemezzék, s így adatokat nyerjenek a cukorbetegséggel kapcsolatos morbiditási és mortalitási mutatók alakulásáról. Adatokat gyűjtöttek az ellátás költségvonzatáról, a kórházi kezelés jellemzőiről, illetve a terápiás szokások alakulásáról is. A jelenlegi dolgozat az elemzés módszertanát tekinti át. A szerzők remélik, hogy adataik értékesen fogják majd bővíteni a cukorbeteg-ellátás alakulásáról rendelkezésünkre álló eddigi ismereteket. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1259–1265.

Open access

methods of the database analysis of the National Health Insurance Fund. [A cukorbeteg-ellátás mutatóinak alakulása Magyarországon 2001–2014 között. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázis-elemzésének célja

Open access

Absztrakt

A gyorsuló ütemben felhalmozódó, rendkívül sokrétű, heterogén, nagyszámú orvosbiológiai adat és bővülő tudás a személyre szabott medicina megvalósulásának és kiteljesedésének záloga, de egyben jelenleg szűk keresztmetszete is. Klasszikus klinikai célok, gyógyszerkutatást támogató döntések az adat- és tudásbázisok integrációját, rendszerszintű elemzésüket teszik szükségessé, amelyek új matematikai és informatikai megközelítéseket is igényelnek. A biomarkerek világában e feladatok egy biomarkerhármashoz kapcsolódnak, nevezetesen a végponti, a célponti és diagnosztikai biomarkerekhez, amelyek komplex hálózatokat alkotnak. Leírásukhoz a szerzők bemutatják a valószínűségi gráfos modelleket, amelyek a biomarkerek közvetlen kapcsolatainak felderítését és szemléletes megjelenítését is lehetővé teszik. Ismertetik továbbá döntési hálózattá történő kiterjesztésüket, amely a biomarkerek mind strukturális, mind kvantitatív jellegű optimalizálását is biztosítják a klinikai döntéshozatalban való alkalmazáshoz. Orv. Hetil., 2015, 156(51), 2077–2081.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Inczédy-Farkas, Judit Benkovits, Nóra Balogh, Péter Álmos, Beáta Scholtz, Gábor Zahuczky, Zsolt Török, Krisztián Nagy, János Réthelyi, Zoltán Makkos, Ákos Kassai-Farkas, Anikó Égerházy, Judit Tűzkő, Zoltán Janka, István Bitter, György Németh, László Nagy, and Mária Judit Molnár

A multifaktoriális betegségek patogenezisének vizsgálata a posztgenomiális éra nagy kihívása. Egyes pszichiátriai kórképek – mint például a szkizofrénia – hátterében erős genetikai determináció figyelhető meg. A pszichiátriai betegségek kezelésére használatos antipszichotikumok és antidepresszánsok gyakran nem kívánt mellékhatásokat eredményeznek, amelyek alapjai szintén genetikailag kódoltak. A krónikus multifaktoriális betegségek vizsgálatában fontos szerep jut a nagyszámú minta tárolására és azok klinikai adatokkal való összekötésére lehetőséget adó biobankoknak, amelyek építése világszerte folyik. Hazánkban is számos ilyen gyűjtemény kialakítása van folyamatban. Az első hazai neurológiai és pszichiátriai biobankhálózat a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság által működtetett NEPSYBANK volt. A hazai biobankok hálózattá formálása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NEKIFUT programjának szervezésében jelenleg zajlik. Közleményünkben egy olyan konzorciális biobankról (SCHIZOBANK) számolunk be, amelynek építését a hazai akadémiai szféra és gyógyszeripar kezdeményezésére a Schizo-08 Konzorcium vezetése mellett öt nagy hazai pszichiátria centrum klinikusai végzik. A SCHIZOBANK felépítése, logisztikája, informatikai háttere ismertetése mellett áttekintjük a biobankok jelentőségét, és számba vesszük a nemzetközi szkizofréniabiobank-kezdeményezéseket. A SCHIZOBANK erőssége a betegek rendkívül részletes fenotipizálása mellett, hogy egyes biológiai minták (RNS és plazma) levétele az akut pszichózis és a remisszió állapotában is megtörténik. Így nemcsak statikus genomikai jellegzetességek, hanem a betegség kórlefolyása során dinamikusan változó génexpressziós, proteomikai és metabolomikai markerek vizsgálatára is lehetőség nyílik. A SCHIZOBANK nemcsak a konzorcium tagjai, hanem külső kutatók számára is elérhető. Célunk a más országok biobankjaival való harmonizálás is.

Open access

Abstract

Our research team has developed a system and methodology for measuring psycho-physiological parameters, which can be used to determine the level of fatigue and fitness of the person being measured. This article describes the electroencephalography (EEG) part of this system. This article covers the technical and mathematical background of EEG measurement, the selection and implementation of the measurement tool in the development environment, and the development of the measurement and processing algorithm. The result is a system that can detect, digitize, and process the digitized signal from the brain, and save the processed signal in an XML database.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Daniele Mariastefano Fontanini, Gábor Fazekas, Gábor Vallus, György Juhász, Rita Váradi, Zsolt Kövesi, Márton Kolossváry, and Zoltán Szeberin

Absztrakt:

Napjainkban a világszerte elterjedt mellkasiaortastentgraft-beültetés hazánkban is egyre nagyobb teret nyer. Eddig a hazai tapasztalatokról átfogó beszámoló nem jelent meg. A módszer elterjedése folyamatban van, az eddigi eredmények elemzése a további kezelési stratégia optimális meghatározása céljából indokolt. A magyar mellkasi stentgraftműtétek perioperatív eredményeit elemeztük 5 év tapasztalatai alapján. Retrospektív, multicentrikus tanulmányunk keretében adatokat gyűjtöttünk Magyarország minden mellkasi stentgraft-implantációt végző intézményéből. Az adatok jelentése önkéntes volt, 5 év mellkasi aortát érintő stentgraftbeültetési adatait összesítettük. Magyarországon 2012 és 2016 között 131 mellkasiaortastentgraft-beültetést végeztek. A férfiak aránya 67,18%, a betegek átlagéletkora 62,80 év volt. Az elvégzett beavatkozás az esetek 25,19%-ában volt sürgető. A betegek kórelőzményében 13,74%-ban szerepelt cukorbetegség. A beavatkozást az esetek 64,89%-ában aneurysma, 17,56%-ában dissectio, 6,87%-ában traumás aortasérülés és 10,69%-ában egyéb betegség indikálta. Az aortadissectiós esetek 73,91%-ban akutak voltak. Aneurysma miatt 16,47%-ban történt akut beavatkozás ruptura miatt. A stentgraftbeültetések 26,72%-ában végeztek kiegészítő revascularisatiós műtétet a supraaorticus ágakon (debranching). A posztoperatív időszakban az esetek 4,58%-ában alakult ki stroke, 1,53%-ában volt szükség átmeneti vesepótló kezelésre, és 2,29%-ában alakult ki bélischaemia. Harminc napon belüli reoperációra 5,34%-ban volt szükség. A műtétek 30 napos mortalitása 9,92% volt, az 5 éves utánkövetés során bekövetkezett hosszú távú halálozás 16,03%-ot ért el. A mellkasi aorta stentgrafttal történő endovascularis helyreállító műtétje hatékony eljárás, előnyei egyértelműek a hazai adatok alapján is a nyitott mellkasi műtétekkel szemben. További hazai elterjedése a centralizált érsebészeti ellátás kialakításának és a megfelelő finanszírozásnak a függvénye. Az optimális kezelés biztosításához elengedhetetlen a társszakmák jelenléte és a megfelelő logisztika biztosítása. Orv Hetil. 2018; 159(2): 53–57.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Iljicsov, Magdolna Simó, Nárcisz Tegze, Miklós Szócska, Péter Mátyus, and Dániel Bereczki

Absztrakt:

A rutin-betegellátás során hatalmas adattömeg keletkezik, amelyet jelenleg elszórva, többféle informatikai és papíralapú rendszerben tárolnak az egészségügyi intézményekben. A nagy adatbázisok elemzése egy adott betegség vonatkozásában segít egy populáció egészségügyi szükségleteinek meghatározásában és egészségügyi ellátásuk megszervezésében. Modellként a sclerosis multiplexet (SM) választottuk, melynek jól meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak; a kezdeti diagnózis általában fekvőbeteg-ellátó intézményben történik, és a betegek gondozása és követése a járóbeteg-ellátásban zajlik. A sclerosis multiplex példáján célunk a nemzetközi és hazai adatbázisok feltérképezése és elemzése. A Semmelweis Egyetemen induló adattófejlesztés elemeként célnak tűztük ki a betegségspecifikus adatbázisok szükséges jellemzőinek meghatározását. A lényeges adatbeviteli kritériumok meghatározása céljából áttekintjük a legfontosabb nemzetközi SM-adatbázisokat. Vizsgáljuk a rögzített adatokat, az adatbázisok struktúráját, kitérünk az adatvédelmi szempontokra, az egyes adatbázisok hozzáférhetőségére és alkalmazási lehetőségeire. A SM helyi adatbázisok kezdetben elsősorban a betegek hatékonyabb gondozását célozták. Következő lépésként helyi és nemzetközi tudományos kutatásokhoz is szükség volt a betegek adataira. A betegségspecifikus adatbázisok létrehozása nagy jelentőségű volt a finanszírozók számára is, és a nagy betegpopulációról szerzett hosszú távú információk (úgynevezett „real-world” adatok) rendkívül fontosak a készítmények hatékonyságának és mellékhatásainak pontosabb megítélésére a populáció szintjén. Elemzésünk hozzájárul egy egészségügyi intézményi „adattó” létrehozásának szempontjaira fókuszáló projekthez, melyben a Semmelweis Egyetem egyes klinikái és diagnosztikus egységei mellett a Digitális Egészségtudományi Intézet is részt vesz. Orv Hetil. 2019; 160(4): 123–130.

Open access