Search Results

You are looking at 1 - 10 of 168 items for :

  • "epidemiological study" x
  • User-accessible content x
Clear All

Az epidemiológiai elemzések egyik fontos feladata az egészség megőrzését támogató védőfaktoroknak a felkutatása. Ilyen protektív tényező a vallás, amely az egészségi állapot mindhárom – testi, lelki és szociális – dimenziójára kihat, többek között hosszabb élettartammal, jobb egészségiállapot-mutatókkal és életminőséggel, kevesebb szorongással, depresszióval és öngyilkossággal, hatékonyabb megküzdési stratégiákkal hozható kapcsolatba a vallásosság. Serdülők egészségével kapcsolatban ma még kevés vizsgálat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy a serdülők körében vizsgálja vallásosságuk, valamint pszichikai egészségük összefüggéseit. A vallásosság esetében egyaránt bevontuk a vallási hovatartozás, a vallásosság szubjektív mértéke, valamint a vallásgyakorlás aktivitási mutatóit, míg az egészségiállapot-mutatók között szerepelt a depressziós tünetegyüttes gyakorisága, az élettel való elégedettség és a saját egészség megítélése. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 881 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14–20 év, átlag: 16,6 év, szórás: 1,3 év, a minta 44,6%-a lány). A függő változóként szereplő egészségiállapot-mutatók és a független változóként alkalmazott vallásosságváltozók közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták. Eredmények: Adataink azt mutatják, hogy a depressziós tünetek gyakoriságára hat legkevésbé a fiatalok vallásossága, míg az egészségüket jobbnak ítélték, és életükkel is elégedettebbek azok, akik vallásosként határozzák meg magukat, illetve ténylegesen el is járnak vallási közösségekbe. A lányok nagyobb mértékben tartoznak felekezethez, és az élettel való elégedettségükre, valamint az egészségük önértékelésére is jelentősebben kihat vallásosságuk. Következtetések: A vallásosság a serdülők körében is meghatározó a fiatalok pszichikai egészségére a depresszió kivételével. További vizsgálatok szükségesek a serdülők egészségi állapotára ható védőfaktorok elemzéséhez.

Open access

Bevezetés: A serdülőkor a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka. A prevencióhoz segítséget nyújthat a fiatalok motivációinak ismerete. Célkitűzés: A szerzők középiskolás fiatalok dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációinak vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Kérdőíves adatfelvételre Debrecenben négy középiskola tanulóinak bevonásával került sor (n = 501; életkor: 14–22 év között; átlagéletkor 16,4 év; 34% fiú és 66% lány). A leíró statisztikán túl logisztikus regresszióelemzéssel állapították meg a szerfogyasztás és a motivációk közötti összefüggéseket jelző esélyhányadosokat. Eredmények: Nemenként alig, szerfogyasztási státus szerint viszont jelentős különbségek voltak a motivációs struktúrában. Az alkoholfogyasztás esetében a társas motiváció bizonyult prediktornak. A cigaretta esetében azonban nemcsak a társas hatások szerepe igazolódott, hanem az unaloműzés és az érzelmi reguláció (coping) jelentősége is. Következtetések: Az eredmények azt sugallják, hogy a fiatalok társas környezetben, kortársaik hatására kezdenek el cigarettázni és alkoholt fogyasztani. A prevenciós stratégiáknak ezért elsősorban a szociális készségek fejlesztésére kell épülniük. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 100–105.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A világon több mint 1 milliárd ember, ebből Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alapján 500 000 ember él valamilyen fogyatékkal. Ezek az emberek veszélyeztetett csoportba tartoznak fogászati szempontból is, hiszen a funkcióveszteség következményeként a szájhigiéniás rutin és rendszeres fogorvosi kontroll nehezített. 2015 őszén a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet által közösen működtetett fogorvosi rendelő került átadásra, hogy a rehabilitáció alatt állók szájhigiéniás felmérése, dentális és szájhigiéniás rehabilitációja is megtörténjen. Célkitűzés:aCélkitűzés: 608, rehabilitációs kezelés alatt álló beteg fogászati állapotának felmérése és sztomatoonkológiai szűrése, valamint szükség esetén kezelése történt meg. Ezáltal átfogó képet kapunk a rehabilitációra szoruló, fogyatékossággal élő betegek szájüregi állapotáról. Módszer:aMódszer: A fogorvosi klinikai vizsgálat WHO-ajánlás alapján történt: a DMF-T-számot, a fogászati ellátottságot, a szájnyálkahártyán látható elváltozásokat mértük fel. A 20 kérdésből álló kérdőív segítségével a szájhigiéniás rutinról, a fogorvoshoz járás gyakoriságáról, az étkezési szokásokról, a káros szenvedélyekről és a szociális háttérről nyertünk adatokat. Eredmények:aEredmények: Az ellátottság csupán alacsony szintjét figyelhetjük meg. A hiányzó fogak száma magas, viszont a fogazat pótoltsága alacsony. A DMF-T-szám 20,5, ebből a D-T = 2,6, M-T = 11,2, F-T = 6,7. A páciensek fogászati és szájnyálkahártya-elváltozások okozta panaszai minimálisak az általános fogászati állapotukhoz képest, nagy részük nem észlelt fogfájást az előző 12 hónapban. Az utolsó fogorvosi vizsgálat időpontja a betegek többségénél meghaladja a 12 hónapot. Következtetések:aKövetkeztetések: A fogyatékkal élő betegek szájhigiéniás állapota rossz, ennek oka, hogy fogászati terápiájuk, gondozásuk a mindennapi gyakorlatban nem megoldott. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2202–2206.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Joseph T. F. Lau, Danielle L. Walden, Anise M. S. Wu, Kit-man Cheng, Mason C. M. Lau, and Phoenix K. H. Mo

-diagnostic screening tool, the Center for Epidemiological Studies Depression Scale (CESD), a Taiwan study ( Lin et al., 2008 ), a mainland China study ( Jin, Chang, & Ma, 2013 ), and a Hong Kong study ( Li, Chan, Chung, & Chui, 2010 ) reported prevalence of severe

Open access

We overview the most relevant findings of the available literature regarding NPS use characteristics in Hungary and present these results by the following structure: (a) epidemiological studies, (b) studies on the subjective and somatic effects, and

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Ferenc Túry, Pál Szabó, Szilvia Dukay-Szabó, Irena Szumska, Dávid Simon, and Günther Rathner

less than 17.5 ( Lazarević, Batinić & Vukosavljević-Gvozden, 2016 ). Hungary The first epidemiological studies of EDs in Hungary were carried out in 1988–1989. In a population of medical students, the proportion of the AN attitude (EAT score >29) was 1

Open access

Chinese version of the 20-item Center for Epidemiological Studies-Depression scale (CES-D), which is a commonly used self-reported instrument for screening depressive symptoms. Its Chinese version of CES-D has been validated ( Chen, Yang, & Li, 2009

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Kristian Krause, Anja Bischof, Silvia Lewin, Diana Guertler, Hans-Jürgen Rumpf, Ulrich John, and Christian Meyer

. Methods Sample Data were obtained from an epidemiological study on pathological gambling [Pathological Gambling and Epidemiology (PAGE); Meyer et al., 2015 ] in Germany. Proactive and reactive recruitment strategies were used

Open access

, 15 ( 4 ), e0231700 . 10.1371/journal.pone.0231700 González , P. , Nuñez , A. , Merz , E. , Brintz , C. , Weitzman , O. , Navas , E. L. , ( 2017 ). Measurement properties of the Center for Epidemiologic studies depression scale (CES-D 10

Open access

chronic pediatric pain: an epidemiological study. J Pain 2008; 9: 226–236. 5 Perquin CW, Hazebroek-Kampschreur AA, Hunfeld JA, et al. Chronic pain among children and adolescents

Open access