Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Ágnes Gyetvainé Balogh x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Vámossy Ferenc, az Építés – Építészettudomány folyóirat szerkesztője

Editor of the Journal Építés – Építészettudomány

Építés - Építészettudomány
Author:
Ágnes Gyetvainé Balogh

A Szerző Vámossy Ferenc munkatársaként 2000 óta segítette az Építés – Építészettudomány folyóirat megjelenését. E rövid visszatekintésben a közös munka állomásai, az idősödő professzor módszerei és hatása szerepelnek, hogyan segítette részletes tanácsaival, módszertani javaslataival a fiatalabb szerzőket, hogyan gondoskodott a lap tudományos színvonaláról. A folyóirat érdekében 60 éven át végzett, kimagasló munkáját 2017-ben zárta le egy magyar és angol nyelven megjelent, összefoglaló, visszaemlékező tanulmánnyal.

Summary. As a colleague of Ferenc Vámossy, the author has been helping to publish the journal Építés – Építészettudomány since 2000. This brief review includes the stages of the joint work, the methods and impact of the elderly professor, how he helped the younger authors with his detailed advice and methodological suggestions, and how he ensured the scientific quality of the journal. He concluded his outstanding work for 60 years in the interest of the journal in 2017 with a summary, reminiscent study published in Hungarian and English.

Open access

Itáliai és német építőmesterek tevékenysége a budai polgárvárosban a török kiűzése után

Activities of Italian and German Master Builders in Buda After the Expulsion of the Turks

Építés - Építészettudomány
Author:
Ágnes Gyetvainé Balogh

1686. évi visszavívása után a romokból és az eleinte még falusias viszonyokból lassan, majd egyre gyorsuló ütemben született újjá Buda városa. Az Udvari Kamara idegenből jött, főleg német anyanyelvű, katolikus lakosokat kezdett betelepíteni, a mestereket kedvező feltételekkel csábítva Pest-Budára.

I. Lipót Venerio Ceresola császári építőmestert nevezte ki a budai erődítési munkálatok irányítására, aki már 1686 októberében belekezdett az újjáépítés megszervezésébe. Az ország különböző részeiből érkeztek építőmunkások, akik a kőfaragókkal társulva céhbe szerveződtek Ceresola vezetésével. A budai kőműves és kőfaragó céh 1690-ben jött létre, és működött a céhek 1872-es feloszlatásáig. E mesterek polgári kőművesmester megjelölése még más értelemmel bírt, ugyanis az építész szakmán belül ekkor a legmagasabb megszerezhető képesítés a kőművesmesterség volt, s ezt csak céhen belül és csak mestervizsgával lehetett elérni. A kőművesmester a tervezéstől a kivitelezésig jogosult volt az építés teljes folyamatának elvégzésére. Az építész vagy építőmester elnevezés csak címet jelentett, azaz hivatal- vagy rangjelző volt, mint pl. az uradalmi vagy kamarai építész címe.

Ceresola háztulajdonos is volt Budán, ő kezdte építeni a budai városházát, melyet később a 18. század folyamán a céh több tagja is bővített vagy átépített, köztük Hölbling János, Vogl Konrád, Nöpauer Mátyás. A céh tagjai közül kiemelkedik Hölbling János, aki Ceresolához hasonlóan császári építőmester is volt, az ő egyik munkája pl. a Zeughaus kivitelezése. Nöpauer Mátyás tervezte és építette az Erdődy-palotát, ill. az ő tulajdona volt a Hess András tér 3. sz. alatti Vörös Sün vendégfogadó is.

E céh tagjainak nevéhez az egyszerű barokk lakóépületektől kezdve templomok, kolostorok, középületek építése kötődik, nagyrészt ők építették újjá Buda városát, ami alatt nemcsak a felső város értendő, hanem a külvárosok is, ráadásul e céh mint főcéh tagjai jogosultak voltak az ország egész területén építkezni.

Open access