Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Áron Vincze x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: Az emésztőszervi endoszkópiában a minőségi mutatók folyamatos követése mára alapvető követelménnyé vált. A jelenleg használatos szabad szöveges formátumú leletekből a követendő adatok jelentős része nem nyerhető ki, ezért strukturált, internetalapú adatgyűjtő rendszert fejlesztettünk ki a pancreatobiliaris endoszkópos beavatkozások mutatóinak rögzítésére. Célkitűzés: Egy ERCP-vizsgálatokat tartalmazó prospektív adatgyűjtő rendszer, úgynevezett ERCP Regiszter kialakítása és használhatóságának tesztelése. Módszer: 2017 januárjától kezdve a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának I. Belgyógyászati Klinikáján az összes elvégzett ERCP-vizsgálat adatait rögzítettük a regiszterben. Az első évben történt 595 vizsgálat adatainak feldolgozásával a rendszer tesztelése lezárult. Eredmények: 447 betegen 595 vizsgálat történt, a kanülációk sikerességi aránya 93,8% volt. Ép papilla esetén a beavatkozások 32,1%-ában az epeúti kanülálást nehéznek minősítettük, ezekben az esetekben 81,0%-ban volt sikeres a kanüláció az első vizsgálat során. ERCP után 13 alkalommal alakult ki hasnyálmirigy-gyulladás (2,2%), 2 alkalommal (0,3%) jelentkezett klinikailag szignifikáns vérzés, míg vizsgálat alatti átmeneti hypoxiát 27 esetben (4,5%) észleltünk. A betegek 75,5%-át sikerült 30 nappal a beavatkozás után telefonon felkeresni késői szövődmények észlelése céljából. Az Amerikai Gastrointestinalis Endoszkópos Társaság (ASGE) által lefektetett minőségi mutatók mindegyikét tudtuk követni a regiszter segítségével. A legtöbb mutatónak a centrumunk már most is megfelel. Következtetések: Az endoszkópos beavatkozások minőségi mutatóinak folyamatos monitorozását a jelenlegi kórházi informatikai rendszerek nem támogatják, de regiszterünk használatával ez lehetővé válik. A betegellátás minőségének követésére és klinikai kutatások végzésére is alkalmas eszköz az ERCP Regiszter. Időközben több endoszkópos centrum csatlakozott már a kezdeményezéshez, és további vizsgálóhelyek számára is elérhető a regiszter weboldalunkon (https://tm-centre.org/hu/regiszterek/ercp-regiszter/). Orv Hetil. 2018; 159(37): 1506–1515.

Open access

Az endoszkópia minőségi követelményei

Magyar szakmai irányelv

Quality expectations in endoscopy – Hungarian guideline

Magyar Sebészet
Authors:
Tibor Gyökeres
,
Renáta Bor
,
László Czakó
,
Zsolt Dubravcsik
,
Zoltán Szepes
,
Mihály Szőnyi
, and
Áron Vincze

Összefoglaló. A tápcsatorna endoszkópiája a gasztrointesztinális rendszer betegségeinek legfontosabb vizsgáló eljárása, a diagnosztikán túl egyre szélesedő körben terápiás beavatkozási lehetőséget is magában foglal. A jó minőségben végzett endoszkópia javítja az esetlegesen fennálló betegség kimenetelét és növeli a betegelégedettséget. A nemzetközi emésztőszervi endoszkópos társaságok elsőrendű fontosságúnak határozták meg az endoszkópia minőségének javítását célzó törekvéseket. Az endoszkópos tevékenységek minőségének ellenőrzésében és javításában a meghatározott indikátorok folyamatos követése fontos feladat, ezek révén biztosítható betegeink számára a legmagasabb szintű ellátás. A bizonyítékon alapuló minőségi indikátorok lehetővé teszik az egyes endoszkóposok és az endoszkópos vizsgálóhelyek összehasonlítását és az általuk nyújtott szolgáltatás értékelését. A fenntartónak betegbiztonsági és költséghatékonysági szempontból is fontos ismerni, hogy melyik szolgáltató tudja teljesíteni a minimálisan elvárt és fejlődési célként kitűzött teljesítménymutatókat, melyik ellátónál milyen tényezőket szükséges megváltoztatni, javítani. A szerzők az európai útmutatókat alapul véve a felső tápcsatorna endoszkópiája, az alsó tápcsatorna endoszkópia, a pancreatobiliaris endoszkópia, a vékonybél endoszkópia, a kapszula endoszkópia és az endoszkópos szolgáltatás területén határozták meg a klinikailag releváns teljesítménymutatók auditálható magyar rendszerét. Az egységesség, a jobb digitalizálhatóság és könnyebb auditálhatóság céljából a felső, az alsó, a pancreatobiliaris, a vékonybél és a kapszula endoszkópia vonatkozásában a magyar ajánlásban a minőségi alterületeket egységesen (1–8) számozták, minden szám ugyanazon szempontrendszert jelenti. Az endoszkópos szolgáltatás komplex minőségi mutatóinál szigorúan ragaszkodtak az európai irányelvhez, itt 9 különböző alterületbe foglalták össze a 30 minőségi mutatót. A szűrő kolonoszkópia kiemelt jelentősége miatt a jelen minőségi endoszkópos útmutatóba foglalták bele eltérő szerkezettel a szűrő kolonoszkópos program során alkalmazott minőségi mutatókat, illetve a bélelőkészítést érintő néhány alapvetést is.

Summary. Nowadays, endoscopy is the cornerstone in the diagnosis and therapy of gastrointestinal diseases. Good quality endoscopy can improve outcome of the disease and patients experience. International endoscopy societies prioritized efforts improving quality of endoscopy. The highest level of patient care can be provided through continuous assessment and improvement of relevant quality indicators. The comparison of these evidence based performance measures between endoscopists and endoscopy providers allow the objective evaluation of the service. Furthermore, from the point of view of patient safety and cost effectiveness the health care provider should know the minimum standards and target goals, as well, to make grounded decisions about fields of necessary changes and improvements. The authors based on European guidelines worked out this comprehensive auditable Hungarian system of performance measures in the fields of upper endoscopy, lower endoscopy, pancreatobiliary endoscopy, capsule endoscopy, enteroscopy and general endoscopy service. Due to commonality all domains were counted similarly (1–8) in different endoscopic procedures. The general endoscopy service is an exception with 9 domains and 30 quality parameters. The outstanding importance of colorectal cancer screening required involving this topic into this guideline with separate structure, as well as the basics of bowel preparation.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tibor Gyökeres
,
Eszter Schäfer
,
Attila †Szepes
,
Zsuzsanna Vitális
,
Mária Papp
,
István Altorjay
,
László Czakó
,
Áron Vincze
,
Attila Bursics
,
Péter Kanizsai
, and
Tamás Berényi

Absztrakt:

A gastrointestinalis vérzés gyakori előfordulása, súlyossága miatt kiemelkedő népegészségügyi jelentőséggel bír. Az antikoagulált és/vagy rendszeres thrombocytaaggregáció-gátló készítményeket, nemszteroid gyulladásgátlókat szedő, idősödő populáció arányának növekedésével az emésztőszervi vérzés a jövőben várhatóan számban és súlyosságban is egyre növekvő terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A gastrointestinalis vérzés ellátásában a sürgősségi szakember mellett a gasztroenterológus-endoszkóposnak van alapvető szerepe. A társszakmák (radiológus, invazív radiológus, intenzív terapeuta, sebész) képviselői sok esetben nem mellőzhetők a döntéshozatalban, a betegek ellátásában. Az érintett szakterületek képviselői szükségét érezték egy átfogó, multidiszciplináris, közösen elfogadott szemléletet tükröző, gyakorlati szemléletű hazai iránymutatás összeállításának az érvényes nemzetközi irányelvek alapján. A szerzők részletesen tárgyalják a gastrointestinalis vérzés ellátásának feltételeit, a kezdeti betegészlelést, a rizikóbecslést, a laborvizsgálatokat, a betegek resuscitatióját, valamint a vérzések diagnosztikájának és terápiájának lépéseit a vérzésforrás lokalizációja szerint külön csoportosítva. A szerzők iránymutatást adnak az elsődleges ellátás sikertelensége, illetve az ismételten fellépő vérzés eseteiben, végül a sebészet mai helyét is definiálják a gastrointestinalis vérzésekben. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1231–1242.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mariann Rutka
,
Anita Bálint
,
Klaudia Farkas
,
Károly Palatka
,
Lilla Lakner
,
Pál Miheller
,
István Rácz
,
Gábor Hegede
,
Áron Vincze
,
Gábor Horváth
,
Andrea Szabó
,
Ferenc Nagy
,
Zoltán Szepes
,
Zoltán Gábor
,
Ferenc Zsigmond
,
Ágnes Zsóri
,
Márk Juhász
,
Ágnes Csontos
,
Mónika Szűcs
,
Renáta Bor
,
Ágnes Milassin
, and
Tamás Molnár

Absztrakt

Bevezetés: Európában 2012 óta engedélyezett adalimumab alkalmazása terápiarefrakter colitis ulcerosa kezelésére. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy colitis ulcerosás betegek körében országos szinten felmérjék az adalimumab hatásosságát és biztonságosságát. Módszer: Prospektív tanulmányban felmérték a tartós klinikai válasz, a teljes remisszió, illetve elsődleges vagy másodlagos hatásvesztés arányát a kezelés 12., 30. és 52. hetében. Értékelték az 52. héten a nyálkahártya-gyógyulás megoszlását. Eredmények: A vizsgálatba 73 aktív colitis ulcerosás beteget vontak be. Rövid távú klinikai válasz a betegek 75,3%-ában alakult ki a 12. hétre. Az adalimumabkezelés fenntarthatóságának valószínűsége az 52. hétig 48,6% volt, amelyet tartós klinikai válasz kísért a betegek 92%-ánál. Nyálkahártya-gyógyulás a betegek 48,1%-ában volt kimutatható az 52. héten. A betegek 17,6%-ánál terápiamódosításra, 5,4%-ánál colectomia elvégzésére került sor az egyéves időszak alatt. Következtetések: A colitis ulcerosa a kezdetektől hatékony kezelést igényel, ezzel megelőzve a szövődményeket. Az eredmények alapján az adalimumab kedvező rövid és hosszú távú hatást mutat colitis ulcerosás betegeknél. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 706–711.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Alajos Pár
,
Gabriella Pár
,
István Tornai
,
Ferenc Szalay
,
Dalma Várszegi
,
Edit Fráter
,
Mária Papp
,
Gabriella Lengyel
,
János †Fehér
,
Márta Varga
,
Judit Gervain
,
János Schuller
,
Zsuzsanna Nemes
,
Zoltán Péterfi
,
Anna Tusnádi
,
Béla Hunyady
,
Attila Haragh
,
Zsolt Szinku
,
László Pálinkás
,
Tímea Berki
,
Áron Vincze
,
Péter Kisfali
, and
Béla Melegh

Bevezetés: Krónikus hepatitis C-vírus-fertőzésben a citokineket kódoló génvariánsok szerepének kutatása az érdeklődés előterébe került. Célkitűzés: A szerzők krónikus hepatitis C-vírus-fertőzöttekben vizsgálták az IL28B-polimorfizmusok előfordulását és az egyes variánsok hatását az interferonalapú antivirális kezelés kimenetelére. Meghatározták az összefüggést az IL28B genotípusok és a betegek perifériás vérében az aktivált monocyták és lymphocyták Th1/Th2 citokin termelése között. Módszer: A genetikai tanulmányba 748 krónikus hepatitis C-vírus-fertőzött egyént vontak be. Közülük 420 beteget kezeltek pegilált interferon alfa 2a/2b injekcióval és per os ribavirinnel 24–72 héten át. A kezelés utáni követési időszak tartama 24 hét volt. A peginterferonnal és ribavirinnel kezelt betegek közül 195 (46,4%) ért el tartós virológiai választ, vagyis 24 héttel a kezelés befejezése után hepatitis C-vírus-RNS-negativitást. Kontrollként 105 egészséges egyén szolgált, normális májpróbákkal és negatív hepatitis B- és C-vírus, valamint humán immundeficientiavírus-szerológiával. Genotipizáltak még 475 egészséges roma egyént (230 férfi, 245 nő, átlagéletkor 47±8 év). Az IL28B rs12979860 polimorfizmust Custom Taqman SNP Genotyping Assays (Applied Biosystems, Life Technologies, Foster, CA, USA) segítségével határozták meg. A Th1/Th2 citokinszint-vizsgálatokhoz 40 hepatitis C-vírus-fertőzött beteg TLR-4 ligand lipopoliszacharidával aktivált perifériás vér monocytáinak, valamint PMA+Ionomycin stimulált lymphocytáinak tumornekrózis-faktor-α-, interleukin-2-, interferon-γ-, interleukin-2- és interleukin-4-termelését mérték a sejtek felülúszójában FACS-CBA, Becton–Dickinson-teszttel. Eredmények: Az IL28B rs12979860 CC genotípus hepatitis C-vírus-fertőzött betegekben kisebb gyakorisággal fordult elő, mint a kontrollban (26,1% vs. 51,4%, OR 0,333, p<0,001), míg a T-allél a betegekben volt gyakoribb (73,9% vs. 48,6%, OR 3,003, p<0,001). Az IL28B CC genotípusú peginterferonnal és ribavirinnel kezelt betegekben a tartós virológiai válasz aránya 58,6%, a CT genotípusúakban 40,8% (OR 2,057, p = 0,002), míg a T-allélt hordozókban 41,8% volt (OR 1,976, p = 0,002). Az aktivált monocyták tumornekrózis-faktor-α-termelése magasabb volt IL28B CC genotípusú betegekben, mint a nem CC genotípusúak esetében (p<0,01). Hasonlóképpen, az aktivált lymphocyták tumornekrózis-faktor-α-, interleukin-2- és interferon-γ-termelése is szignifikánsan magasabb volt IL28B CC-hordozó egyénekben (p<0,01). Következtetések: Az IL28B CC protektív hatású krónikus hepatitis C-vírus-fertőzéssel szemben, és pozitív prediktora a tartós virológiai válasznak az interferonalapú antivirális terápia során. Hepatitis C-vírus-fertőzött betegekben IL28B CC genotípus esetén fokozott Th1 citokin termelése indukálható a perifériás vér monocytáiban és lymphocytáiban, ami szerepet játszhat a vírus gyors immunológiai kontrolljában és a tartós virológiai válasz létrejöttében. Orv. Hetil., 2013, 154, 1261–1268.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Lajos Sándor Kiss
,
Tamás Szamosi
,
Tamás Molnár
,
Pál Miheller
,
László Lakatos
,
Áron Vincze
,
Károly Palatka
,
Zsolt Bartha
,
Beáta Gasztonyi
,
Ágnes Salamon
,
Gábor Horváth
,
Gábor Tamás Tóth
,
Klaudia Farkas
,
János Banai
,
Zsolt Tulassay
,
Ferenc Nagy
,
Mária Szenes
,
Gábor Veres
,
Barbara Dorottya Lovász
,
Zsuzsanna Végh
,
Petra Anna Golovics
,
Miklós Szathmári
,
Mária Papp
, and
Péter László Lakatos

Az adalimumab a tumornekrózis-faktor-alfát célzó, teljesen humán monoklonális antitest, amely randomizált klinikai vizsgálatokban hatékonynak bizonyult a Crohn-betegség kezelésében. A jelen tanulmányban a szerzők célja a középtávú klinikai hatásosság és a nyálkahártya-gyógyulás prediktorainak meghatározása volt a magyarországi speciális gasztroenterológiai centrumokban adalimumabkezelésben részesülő Crohn-betegekben. Módszer: A tanulmányba 201 Crohn-beteget vontak be. A klinikai adatok prospektíven kerültek rögzítésre, majd később feldogozásra (férfi/nő arány: 112/89; median életkor: 24 év; időtartam: nyolc év). Korábbi infliximabterápiában 97 (48,3%) beteg részesült, párhuzamosan kortikoszteroidot kapott a betegek 41,3%-a és azathioprint a betegek 69,2%-a (mindkettőt: 26,4%). Eredmények: A klinikai javulás és remisszió aránya a 24. héten 78% és 52%, illetve az 52. héten 69,4% és 44,4% volt. Az endoszkópos kép javulása, illetve a nyálkahártya-gyógyulás a betegek 43,1 és 23,6%-ában volt kimutatható. Logisztikus regressziós modellben a 12 hónapos klinikai kimenetel független prediktorai a klinikai válasz és normális C-reaktív fehérje a kezelés 12. hetében, a kombinált immunszuppresszió szükségessége az indukciós kezelés során, a rövidebb betegségtartam és a dohányzás voltak. A kezelés 12. hetében mért normális C-reaktív fehérje, a 24. héten tapasztalt klinikai remisszió, a korábbi relapsusok gyakorisága és a dohányzás állt összefüggésben a nyálkahártya-gyógyulás mértékével. A dózis emelésére a betegek 16,4%-ának volt szüksége. A párhuzamos azathioprinkezelés és a 12. héten tapasztalt klinikai remisszió csökkentette a dózisemelés esélyét. Következtetés: Az adalimumabkezelés során a középtávú klinikai hatékonyság és a nyálkahártya-gyógyulás előrejelzésében meghatározó tényezők a 12. héten tapasztalt klinikai hatékonyság és normális C-reaktív fehérje, a kombinált immunszuppresszió szükségessége, a luminalis betegség és a dohányzás voltak. A párhuzamos azathioprinkezelés csökkentheti a dózisemelés valószínűségét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1433–1442.

Open access

Tápcsatornai endoszkópos eljárásokkal összefüggő infekciós kockázat a SARS-CoV-2-járvány idején.

Országos szintű, keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat

Infection risk related to gastrointestinal endoscopic procedures during the SARS-CoV-2 pandemic.

Results from a nation-wide, cross-sectional questionnaire
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Fábián
,
Renáta Bor
,
Tibor Tóth
,
Péter Bacsur
,
Anita Bálint
,
Klaudia Farkas
,
Ágnes Milassin
,
Tamás Molnár
,
Tamás Resál
,
Mariann Rutka
,
András Gelley
,
Tibor Gyökeres
,
Krisztina Hagymási
,
Zsolt Kovalcsik
,
Tünde Kristóf
,
Béla Lombay
,
Kálmán Lovik
,
Pál Miheller
,
István Rácz
,
Zoltán Salló
,
Zoltán Tomcsik
,
Márta Varga
,
Áron Vincze
, and
Zoltán Szepes

Bevezetés: A COVID–19-pandémia jelentősen befolyásolta az endoszkópos laboratóriumok működését. Az endoszkópos vizsgálatok nagy vírusátviteli rizikójúnak számítanak. Célkitűzés: A koronavírus-járványnak a magyarországi endoszkópos laborok működésére kifejtett hatásának és az endoszkópos személyzet SARS-CoV-2-fertőzésben való érintettségének felmérése a 2020-as évben. Módszerek: Országos szintű, keresztmetszeti, kérdőíves tanulmányunk során magyarországi endoszkópos laboratóriumok vezetőit kerestük meg online formában. Vizsgáltuk a 2020-ban elvégzett felső és alsó tápcsatornai endoszkópiák számát a 2019-es referenciaévhez viszonyítva (átlag [95%-os konfidenciaintervallum]), továbbá a SARS-CoV-2-fertőzéssel érintett dolgozók számát és fertőződésük potenciális forrását. Eredmények: A megkeresett intézmények 30%-ából érkeztek válaszok (33/111). A referenciaévhez képest sem a felső (1593 [743–1514] vs. 1129 [1020–2166], p = 0,053), sem az alsó tápcsatornai endoszkópos vizsgálatok száma (1181 [823–1538] vs. 871 [591–1150], p = 0,072) nem csökkent, bár a vírushullámoknak megfelelően mindkét vizsgálattípus esetén 80%-ot meghaladó vizsgálatszám-csökkenést tapasztaltunk. Dedikáltan fertőző betegek vizsgálatára kialakított helyiség az intézetek 12%-ában állt rendelkezésre. A védőfelszerelések az első és a második hullám alatt 70%-ban, illetve 82%-ban voltak mennyiségileg és minőségileg megfelelőek. A vizsgálat előtt fertőzöttségirizikó-stratifikáció az intézetek 85%-ában, míg PCR-vizsgálat csupán 42%-ukban történt minden esetben. Az első és második járványhullám alatt a dolgozói létszám az orvosoknál 33%-kal, illetve 26%-kal, az asszisztenseknél 19%-kal, illetve 21%-kal csökkent, elsősorban életkori korlátozás, COVID-ellátásba való áthelyezés miatt. Az asszisztensek 32%-a, az orvosok 41%-a esett át COVID-fertőzésen, 16%-ban, illetve 18%-ban nem megfelelő védőfelszerelés-használattal összefüggésben. Következtetés: A járványhullámok alatti restrikciók feloldását követően a vizsgálati terhelés emelkedik. A SARS-CoV-2-vakcinák elérhetősége előtt az endoszkópos laborok dolgozóit érintő COVID-fertőzések 15%-a nem megfelelő védőfelszerelés-használattal volt összefüggésbe hozható. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1814–1822.

Open access