Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Adrienne Stauder x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus deréktáji fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A funkcióromlás hátterében, a testi tünetek mellett, a beteg diszfunkcionális gondolatai, érzelmi lehangoltsága és szociális, kapcsolati problémái azonosíthatók. Az egyik jelentős tényező a mozgástól való félelem, amely elkerülő viselkedésben nyilvánul meg. Célkitűzés: A kutatás célja a „Fear Avoidance Beliefs Questionnaire” magyar nyelvű változatának (jelölése: FABQ-H) kidolgozása és validálása. Módszer: A 16 kérdésből álló FABQ kérdőívet lefordítás után 90, legalább három hónapja tartó deréktáji fájdalommal kezelt beteg töltötte ki. A keresztvalidáláshoz a teljes kérdőívcsomagot kitöltő 43 beteg FABQ-H-eredményeit összevetettük a fájdalom intenzitásával, az Oswestry Derékfájás Funkciómérő Indexszel, a Roland–Morris Derékfájás és Funkciókárosodás Kérdőívvel, a Zung Depresszió Skálával és a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával. Eredmények: A FABQ kérdőív belső konzisztenciája jó volt: Cronbach-alfa-érték 0,8. A korrelációs vizsgálatok alapján a FABQ egyedül a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával korrelált (r = 0,373, p = 0,014). Következtetés: Vizsgálatunk alapján a FABQ-H kérdőív jól használható, valid mérőeszköz. Orv Hetil. 2017; 158(24): 949–955.

Open access

Absztrakt

Szomatizáció alatt a szervi elváltozásokkal megnyugtatóan nem magyarázható testi panaszok összességét értjük. Szakirodalmi adatok alapján az orvos–beteg találkozások 15–25%-a ilyen jellegű probléma miatt jön létre. Mivel a hazai orvosképzésben a testi panaszok esetleges lelki hátterének értékelése nem kap megfelelő hangsúlyt, az orvosok attitűdjét gyakran tehetetlenségérzés, előítéletek jellemzik, ehhez pedig nem teljesen megindokolható diagnosztikus, illetve terápiás beavatkozások elrendelése társulhat. Mindeközben a páciens is tehetetlen, szorongása fokozódhat, panaszainak intenzitása nőhet. Mivel a szomatizáció egyik kiváltó oka a stressz, ezért kezelésének kulcsa a stresszel való megküzdés javítása. Ez a legtöbb krónikus betegség szakmai terápiás irányelveiben megjelenik. A rendelkezésre álló, hatékony beavatkozások repertoárja a mindennapi betegellátásba illeszkedő rövid tanácsadástól a gyógyszeres kezelésen át a pszichoterápiákig terjed. Vizsgálati eredmények alapján a leghatékonyabbak a kognitív és viselkedésterápiás beavatkozások. Ugyanakkor a betegek egy részénél a családorvosi vagy szakorvosi ellátás keretében történő rövid (10–30 perc), strukturált, úgynevezett reattribúciós tanácsadással is szignifikáns testi tünet- és szorongáscsökkenést lehet elérni. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 664–668.

Open access

Háttér

A Williams ÉletKészségek® (WÉK) komplex, standardizált, bizonyítottan hatékony magatartásorvoslási program, amelynek fókusza a pszichoszociális stresszhelyzetekkel való adaptív megküzdési stratégiák elsajátítása.

Célkitűzés

Bemutatjuk a WÉK programot, a magyar verzió kidolgozásának módszertanát, valamint a kulturális adaptáció és a széles körű gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatainkat.

Módszerek

A WÉK kulturálisan adaptált magyar verziója 2004-ben készült el, a programot azóta folyamatosan fejlesztjük. Az alaptréningek mellett csoportvezetői (WÉK facilitátor) képzéseket indítunk, a facilitátorok számára folyamatos szupervízió biztosított. A WÉK önsegítő változata (70’ DVD és Munkafüzet) 2007-ben készült el. Diákok, pedagógusok és érzelmi evők számára adaptált verzióját is sikerrel alkalmazzuk. A WÉK tréning akkreditált képzés egészségügyi dolgozók és pedagógusok számára. A kiscsoportos tréningek hatékonyságát kérdőívvel vizsgáltuk.

Eredmények

A WÉK használhatóságát a mindennapi gyakorlatban jól jelzi, hogy a tréningeken eddig közel 4000 fő vett részt országszerte. A WÉK-facilitátorképzést több mint 200 szakember végezte el, ez teszi lehetővé a program elérhetőségét Magyarország minden régiójában. A WÉK alaptréning hatékonyságát prospektív, kérdőíves, 6 hónapos utánkövetéses vizsgálataink igazolták. A megküzdő képességek javultak, az észlelt stressz, a szorongás és a depresszió szintje, valamint a szubjektív testi tünetek csökkentek. A programot minimális kiegészítésekkel különböző kiemelt célcsoportok számára sikeresen adaptáltuk.

Következtetések

Az elmúlt 10 év tapasztalatai azt igazolják, hogy a Williams ÉletKészségek® kiscsoportos készségfejlesztő tréning hazai körülmények között széles körben alkalmazható. A résztvevők szubjektív elégedettsége mellett a program hatékonyságát a nemzetközi vizsgálatokkal összhangban, hazai kutatási eredményeink is igazolták.

Open access

Bevezetés: Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a pszichoszociális stressz mentális megbetegedések kockázati tényezője. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményeinek feldolgozása a depressziós tünetegyüttes és a stresszterhelés kapcsolatának vonatkozásában. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat magyar munkavállalók körében (n = 1058, 27,5% férfi, 72,5% nő, átlagéletkor 37,2 év, SD = 11). A pszichoszociális tényezőket a COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II), míg a depressziós tünetegyüttest a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük fel. A pszichoszociális tényezők és a depresszió kapcsolatát korrelációval, illetve bináris logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A minta negyede közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tünetekről számolt be. Az eredmények igazolják a depressziós tünetegyüttes (BDI≥19) összefüggését a munka–család konfliktussal (OR = 2,21, CI: 1,82–2,68), a fejlődési lehetőségekkel (OR = 0,76, CI: 0,59–0,97), a munka értelmességével (OR = 0,69, CI: 0,59–0,89) és a munkahely iránti elkötelezettséggel (OR = 0,60, CI: 0,47–0,78). Következtetések: A munkavállalók mentális egészségének védelme szempontjából az eredmények felvetik olyan szervezeti szintű intézkedések szükségességét, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stressz csökkentését. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 439–448.

Open access
Authors: András Falus, István Marton, Erika Borbényi, Ádám Tahy, Pál Karádi, János Aradi, Adrienne Stauder and Mária Kopp

A 2009. évi orvosi Nobel-díjat a telomerák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért három, Amerikában dolgozó tudós kapta megosztva. Nem régóta az is ismert, hogy bizonyos életmód- és táplálkozásbeli változások (Ornish-féle életmódváltozás), magatartásbeli, pszichológiai tényezők, valamint a telomerarövidülés között bizonyított kapcsolat létezik. Az összefoglalóban ezen összefüggések molekuláris, sejtbiológiai, életmódbeli és magatartási vonatkozásait, valamint ezek lehetséges összefüggéseit mutatják be.

Open access