Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Andrea Dúll x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Inside the Mind and Heart of Homo Aedificator

Towards Revealing the Psychological Meaning of Historic Buildings and Sites#

Hogyan Észleli Környezetét A Homo Aedificator?

A Műemlékek Pszichológiai Jelentésének Feltárása Felé
Építés - Építészettudomány
Authors: Barbara Fogarasi and Andrea Dúll

While the reasons that lead to the current crisis of the heritage preservation sector in Hungary are manifold, it is worth looking into what might be done to draw attention to some issues that may help consolidate the ground of common values; the foundation, upon which a meaningful dialogue can be constructed, leading to the appreciation of and willingness to care for the historic environment by all actors. There seems to be a hidden conflict between the values of conservation experts and those of laypeople. Possessing thorough knowledge about the nature of historical and architectural values and trained to easily identify these, we are bound to focus more on people, their meanings and values. Much can be learned from pervious, human-centred architectural theory and practice, some of which are reviewed in the study, with special attention to the work of Gyula Hajnóczi. Referring to his space theory and ideas about the perception of space, we are especially grateful for his term homo aedificator suggesting that architecture satisfies material and spiritual needs universal to all human beings. Recognizing the challenges that stem from the differences between architects and non-architects, and likewise, heritage professionals and laypeople, the concepts of environmental psychology can help us show the way to universal values. We look into the method of the semantic differential scale to identify the affective meanings of built historic environments. The first steps of an empirical psychological research allow us to see into the minds and hearts of heritage professionals by assessing how they qualify the subject of their daily expertise. While these preliminary results are definitely intriguing, shedding light on how professionals tend to give meaning, our research continues with the aim to reveal the attitudes and meanings people associate with built historic heritage and find viable tools to mitigate the discrepancies between the profession and the general public.

Miközben a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi válságának számos oka lehet, érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy mit tehetünk azért, hogy megerősítsük a közös értékek talaját; azt az alapot, amire olyan értelmes párbeszédeket építhetünk, melyek a történeti környezet értékelése és törődése iránti hajlandósághoz vezetnek. Egyre gyakrabban üti fel a fejét az a rejtett ellentét, ami a műemlékes szakértők és a laikusok értékei között feszül. Szakértőként, átfogó ismerettel a történeti és építészeti értékekről, melyeket megtanultunk könnyen azonosítani, hasznos lehet a figyelmünket az emberekre, az ő jelentésadásaikra és értékeikre fordítanunk. Sokat okulhatunk a korábbi, ember- központú építészetelméleti és gyakorlati példákból, melyek közül néhányat tanulmányunkban átte- kintünk, kiemelve Hajnóczi Gyula munkásságát. Térelméletére és térészlelési gondolataira hivat- kozva, különösen hálásak vagyunk a homo aedificator fogalmáért, utalva arra, hogy az építészet minden emberi lény anyagi és szellemi igényeit kielégíti. Felismerve az építész–nemépítész és ehhez hasonlóan a műemlékes szakember–laikus közötti különbözőségek kihívásait, a környezetpszicholó- gia segíthet az univerzális értékek felé vezető út megtalálásában. A szemantikus differenciál módsze- rét hívjuk segítségül az épített történeti környezet érzelmi jelentésének feltárására. Empirikus kutatá- sunk első lépéseivel betekintést nyerünk a műemlékes szakemberek vélekedéseibe, pontosabban abba, hogy hogyan minősítik szakértelmük tárgyát. Bár már ezek az előzetes eredmények is – melyek rávilágítanak arra, hogy a szakemberek hogyan értelmezik a műemlékeket – érdekesek lehetnek, kuta- tásunk azzal a céllal folytatódik, hogy általánosságban feltárjuk az emberek vélekedéseit és a történeti épületeknek tulajdonított jelentéseket. Eredményeinkkel használható eszközöket kívánunk nyújtani a szakmabeliek és a laikusok közötti ellentétek feloldására.

Open access

A helyidentitás mérése identitásorientációként

Measuring place identity as identity orientation

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Iván Zsolt Berze and Andrea Dúll

A helyidentitás környezetpszichológiai fogalmát új megközelítésként személyiségpszichológiai szinten vizsgáló kutatássorozatunk második lépésében azt feltételeztük, hogy az egyetemista vizsgálati személyekkel elvégzett első mérés eredményeire (Berze és Dúll, 2018) alapozva létrehozott kérdőívünkkel felnőtt mintán is megbízhatóan mérhető a helyidentitás identitásorientációként (tehát az egyéni különbségek abban, hogy a helyekkel kiépített kapcsolat milyen mértékben fontos a személyek számára önmaguk meghatározásában), továbbá hogy az új kérdőívünk a korábbi változatnál megbízhatóbban méri az eredeti angol nyelvű kérdőívben (AIQ-IV, Cheek, Smith és Tropp, 2002) szereplő négy (személyes, társas/nyilvános, kollektív és kapcsolati) identitásorientációt is.

Módszer:

Feltételezésünk vizsgálatához az AIQ-IV kérdőív magyarra fordított, a helyidentitásra vonatkozó, általunk megfogalmazott tételekkel bővített, előző kutatási lépésünkben használt második változatán végeztünk módosításokat annak eredményeire épülő szakmai és módszertani megfontolások alapján. A kérdőívet jelen kutatásban két változatban felnőtt mintákon (n = 177, 432) teszteltük, majd mindkét esetben faktoranalízist végeztünk. A második kérdőívváltozat az ebben a kutatásban használt első verzió eredményei alapján elvégzett módosítások nyomán született.

Eredmények:

A helyidentitás identitásorientációként történő mérésének helytállóságát a felnőtt mintán felvett módosított kérdőív adatai és azok statisztikai elemzése igazolta, továbbá az előző kutatási lépés kérdőívén végzett módosítások nagyrészt elérték céljukat, hiszen – bár nem tökéletesen, de – igen nagy részben fedi a jelen kutatásban kapott faktorstruktúra az eredeti kérdőív skáláit.

Következtetések:

A kapott eredmények újabb lépést jelentenek a helyidentitás fogalmának árnyaltabb értelmezéséhez. További lépésekben megkezdtük a második változat angliai felnőtt mintán történő felvételét, továbbá tervezzük a magyar változat további pontosítását, valamint a finomított változat felvételét a helyidentitás aspektusait a személyiség szintjén mérő kérdőív mellett kiegyenlítettebb nemi és életkori eloszlású felnőtt hazai mintán.

In the second stage of our research series examining the environmental psychology’s concept of place identity, as a new approach, in personal psychological framework, we hypothesized that our questionnaire developed based on the results of the first measurement with undergraduate subjects (Berze, & Dúll, 2018) can reliably measure place identity as identity orientation (i.e., the individual differences in the extent to which the relationship with places is important for the individuals to their sense of who they are) in an adult sample, in addition, that the four (personal, social/public, collective and relational) identity orientations of the original US questionnaire (AIQ-IV, Cheek, Smith, & Tropp, 2002) can be more effectively measured with our new questionnaire than with our previous one in the sample of this study.

Methods:

We modified the second version of AIQ-IV translated into Hungarian and extended with the items relating to place identity, which we used in our previous step, based on professional and methodological considerations followed from its results. We tested two versions of the modified questionnaire in adult samples (n=177, 432), and we conducted factor analysis in both cases. We developed the second version after the revision of the first version used in this research, based on the results.

Results:

The adequateness of measuring place identity as identity orientation was confirmed by the statistical analysis of the modified questionnaire’s data collected in the adult sample. In addition, with the modifications of the questionnaire used in the previous research stage we largely achieved our aims, since the factor struct70ure of the second version of this research more exactly fit to the scale structure of the original questionnaire.

Discussion:

The results represent another step towards a more subtle interpretation of the concept of place identity. We started to test this second version in UK adult sample. Our future aim is to refine the Hungarian version, and to test the refined version together with a questionnaire measuring the aspects of place identity in personal psychological framework in age- and gender-balanced adult sample.

Open access