Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Anita Illes x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search
Authors: Ivett Hegedűs, Barna Bogner, Nándor Faluhelyi, András Macygan, Anita Illés and Dezső Kelemen

Absztrakt:

A paraduodenalis, vagy groove pancreatitis egy kevéssé ismert krónikus hasnyálmirigygyulladás-típus, mely malignitást utánozva sokszor differenciáldiagnosztikai nehézségeket okoz. Közleményünkben két esetet mutatunk be: mindkét esetben műtéti reszekcióra volt szükség a biztos diagnózishoz, az inadekvát preoperatív szövettani mintavétel és a klinikai kép miatt. A képalkotó vizsgálatok az első esetben malignitás gyanúját vetették fel, a második esetben gyomorürülési zavar indikálta a reszekciót. Irodalmi áttekintést adunk az elváltozás klinikopatológiájáról, beleértve annak epidemiológiáját, klinikai megjelenését és az alkalmazható diagnosztikus módszereket, a betegség makroszkópos és mikroszkópos patomorfológiáját. Kialakulásának háttere összetett: az alkohol patogenetikai szerepe mellett a pancreaticus ductalis rendszer anatómiai variációi, a dorsalis pancreas inkomplett involúciójából származó duodenumfali pancreasszigetek vagy az elváltozás részeként gyakran megfigyelt Brunner-mirigy-hyperplasia is szerepet játszhat a minor papilla területén jelentkező pancreasnedv-elfolyási zavarban, mely a jellegzetes lokalizációjú gyulladáshoz vezet. A legfrissebb kutatások génpolimorfizmusok hajlamosító szerepét is kimutatták a hasnyálmirigy gyulladásos folyamataiban. A paraduodenalis pancreatitis differenciáldiagnosztikájának kérdése mellett a terápiás lehetőségekről is szót ejtünk, kiemelve a sikeres elkülönítés esetén jó hatásfokkal alkalmazható konzervatív kezelés lehetőségét. Orv Hetil. 2019; 160(22): 873–879.

Open access
Authors: Markus M. Heimesaat, Gernot Reifenberger, Viktoria Vicena, Anita Illes, Gabriella Horvath, Andrea Tamas, Balazs D. Fulop, Stefan Bereswill and Dora Reglodi

Pituitary adenylate cyclase activating polypetide (PACAP) constitutes a neuropeptide that is widely distributed in the host exerting essential cytoprotective properties, whereas PACAP−/− mice display increased susceptibility to distinct immunopathological conditions. The orchestrated interplay between the gut microbiota and the host is pivotal in immune homeostasis and resistance to disease. Potential pertubations of the intestinal microbiota in PACAP−/− mice, however, have not been addressed so far. For the first time, we performed a comprehensive survey of the intestinal microbiota composition in PACAP−/− and wildtype (WT) mice starting 2 weeks postpartum until 18 months of age applying quantitative culture-independent techniques. Fecal enterobacteria and enterococci were lower in PACAP−/− than WT mice aged 1 month and ≥6 months, respectively. Whereas Mouse Intestinal Bacteroides were slightly higher in PACAP−/− versus WT mice aged 1 and 6 months, this later in life held true for Bacteroides/Prevotella spp. (≥12 months) and lactobacilli (>15 months of age). Strikingly, health-beneficial bifidobacteria were virtually absent in the intestines of PACAP−/− mice, even when still breastfed. In conclusion, PACAP deficiency is accompanied by distinct changes in fecal microbiota composition with virtually absent bifidobacteria as a major hallmark that might be linked to increased susceptibility to disease.

Open access
Authors: Benjamin Bereznai, Anita Trauninger, Ilona György, Katalin Szakszon, Zsuzsanna Almássy, Endre Pál, Ágnes Herczegfalvi, Katalin Várdi Visy, Zsolt Illés and Mária Judit Molnár

A Pompe-kór kialakulásáért az alfa-glikozidáz enzim autoszomális recesszíven öröklődő hiánya, illetve kóros működése felelős. Célok és módszerek: A szerzők tanulmányukban 11, Pompe-kórral diagnosztizált magyar beteg klinikai fenotípusát elemezték, és nyolc esetben az enzimpótló kezelés melletti hosszmetszeti megfigyelés eredményeit értékelték. Eredmények: Egy betegben az első tünet már az újszülöttkorban jelentkezett, kezdeti cardiomyopathia és nagyon enyhe izomhypotonia formájában. A korai kezdet ellenére a progresszió nagyon lassú volt: négyéves korától részesült enzimpótló kezelésben, hatévesen motoros deficit már nem volt észlelhető. Egy beteg 2,5 évesen tünetmentes. A felnőttkori formákban 20 és 50 év között kezdődtek az első tünetek, a végtagövi izomgyengeség spektruma az enyhétől a súlyos érintettségig terjedt. Három esetben légzési elégtelenséget észleltek. Az enzimpótló terápiát a legtöbb esetben szignifikáns izomerő-fokozódás és a légzési működés javulása követte. Következtetések: Hazai Pompe-kóros betegekre a fenotípus széles variabilitása jellemző. Korai enzimpótló kezeléssel egy gyermek esetében teljes tünetmentességet, előrehaladott állapotú légzési elégtelenségben szenvedő betegnél az önálló légzés visszanyerését, és ezáltal jelentős életminőség-nyereséget lehetett elérni. Orv. Hetil., 2011, 152, 1569–1575.

Open access