Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for

  • Author or Editor: Anna Blázovics x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) terminológiája aligha értelmezhető az emberi genommal összefüggésben, ezért az emberigenom-program ismeretében a kínai orvoslás figyelme a nyugati orvoslásra irányult. Az elmúlt két évtizedben számos fontos lépést lehetett megfigyelni Kínában a hagyományos kínai és a nyugati orvoslás közelítésével. A kínai kormány támogatja adatbázisok kiépítését, annak érdekében, hogy tisztázzák a génkifejeződések, a jelátviteli utak, a fehérje–fehérje interakciók között lévő kapcsolatokat, és felderítsék a kínai gyógynövények bioaktív komponenseinek hatását ezekre a tényezőkre. A HKO értékei egyre fontosabbá válnak a nyugati orvoslás számára is, mert a molekuláris biológiai terápiák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Orv Hetil. 2018; 159(18): 696–702.

Open access

A szerző hálával tartozik néhai Fehér János professor emeritus úrnak azért, hogy 1993-ban meghívta a „Hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai” című PhD-programba, és lehetőséget biztosított a szerző számára kutatólaboratórium kialakítására a II. Belgyógyászati Klinikán. Megteremtette a lehetőséget, hogy a már 10 éve tartó közös orvosbiokémiai kutatásaik töretlenül folytatódjanak. A biokémiai kutatócsoportban 1993 és 2010 között 11 PhD-hallgató szerezte meg tudományos fokozatát, és 2 kandidatúra készült el. Jelenleg 3 hallgató dolgozik ezen a rendkívül izgalmas tématerületen. A szerző a témavezetésével folyó kutatások eredményeinek ismertetésével kíván tisztelegni Fehér János professzor úr emlékének. Orv. Hetil., 2010, 47, 1934–1939.

Open access

Absztrakt

Az orvostudomány és mindazok a társtudományok, amelyek az egészség megőrzését és a betegségek leküzdését hivatottak kutatni, az 1930-as évek második felétől hihetetlen eredményeket értek el, és beláthatatlan távlatokat nyitottak meg a jövő generációi számára. Az 1980-as évektől kezdődően a természetes eredetű növényi hatóanyagok kutatása területén is szignifikáns eredmények születtek a különböző kórképek kapcsán felismert szabad gyökös károsodások kivédésére. A szerteágazó kutatások egyik fontos területe a táplálkozás szempontjából jelentős bioaktív molekulák felismerése, szerkezetük és hatásuk összefüggésének felderítése, valamint ezeknek az ismereteknek a birtokában a helyes étkezési szokások kialakítása, különös tekintettel a betegségekkel küszködő emberek számára. Az elmúlt évtizedek alatt a népgyógyászati megfigyelésektől számos növényi hatóanyag esetében eljutottunk a hatásmechanizmus molekuláris biológiai igazolásáig. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1888–1891.

Open access

Absztrakt

Az életmód változásával és a gyorséttermi láncok elterjedésével egyre nagyobb problémát jelent az elhízás az egész világon. Indiában a férfiak 31%-a, a nők 29%-a túlsúlyos, és az elhízás az utóbbi 11 évben növekvő tendenciát mutat. Az elhízás növeli számos betegség kialakulásának esélyét, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, refluxbetegség, gastrointestinalis tumorok és alvási apnoe. Műtétek során a szövődményekkel még nem járó elhízás is súlyos komplikációkat okozhat. Az Ájurvédában a betegségek kialakulásáért a 3 dosha – vata, pitta, kapha – egyensúlyának felborulása a felelős. A 3 dosha aránya egyénenként változik, és meghatározza az egyéni testalkatot. Egy indiai kutatócsoport kimutatta, hogy az ájurvédikus testtípus-besorolás kapcsolatba hozható a gyulladásos és oxidatívstressz-faktorok génjeivel, a DNS-metilációval és a cardiovascularis betegségek kialakulásának esélyeivel. Orv. Hetil., 2016, 157(34), 1349–1352.

Open access
Open access

Absztrakt:

A korábbi évszázadokban a társadalmi és gazdasági körülmények, az orvostudomány hiányosságai, a járványok és a háborúk miatt rövid volt a várható élettartam, így a nők többsége meg sem érte a változókort. Napjainkban a fejlett országokban az emberek átlagosan 75–80 éves korukig élnek, az átlagéletkor kitolódásával nő a menopauzában érintettek, illetve a menopauzában töltött évek száma, mára már a nők életük harmadát menopauzában töltik. A kellemetlen tünetek kezelésének egyetlen hatékony módját évszázadokon át a gyógynövények alkalmazása jelentette, amely ismeret szájhagyomány útján terjedt. A XX. században a szintetikus gyógyszergyártás kialakulásával és a hormonpótló kezelés bevezetésével ez a terápiás forma háttérbe szorult. A média hatására a XX. században kialakult az a társadalmi igény a nők körében, hogy minél tovább megőrizzék szépségüket és fiatalságukat. A hormonpótló terápia nagy népszerűségnek örvendett, mert a nők átmenetileg megszabadultak életminőségüket rontó tüneteiktől, viszont évekkel később kiderült, hogy a hormonpótlás komoly veszélyekkel járhat. A gyógynövényes terápiáknak határozott előnye a hormonpótló kezelésben használt szintetikumokkal szemben a kedvezőbb mellékhatásprofil. A nők ezért ismét szívesen fordulnak a bevált természetes gyógymódokhoz. Egyre növekszik az érdeklődés a gyógynövénytartalmú készítmények iránt. A fitoösztrogének hatásának tanulmányozása mára már a kutatások aktív területévé vált. Az állatokon és embereken végzett vizsgálatok eredményei azonban ellentmondásosak, egyes források szerint a fitoösztrogének hatékonynak és biztonságosnak bizonyulnak, más szerzők szerint hatástalanok menopauzában vagy kifejezetten veszélyesek, nem ajánlhatók mindenkinek. A nők testi, mentális egészsége és biztonsága érdekében fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, alkalmazásuk előtt ezért szükséges felmérni az előnyöket és a rizikót. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1243–1251.

Open access

A Kanpó hagyományos orvoslás, ma is támogatott terápiás lehetőség Japánban.

Kanpó-készítmények

Kanpo traditional medicine nowadays is still a supported therapeutic option in Japan.

Kanpo preparations
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Blázovics
and
Botond Csorba

Összefoglaló. A japánok hagyományos gyógymódja, a Kanpó a több ezer éves kínai gyógyító tapasztalaton alapul. A Kanpó filozófiája azonban csak részben hasonlít a hagyományos kínai orvosláshoz, bár megtartja annak több fontos alaptételét, de annak egyszerűsített, pozitivista és pragmatikus változata, amely igazodik a japán kultúrához. A Kanpó a japán egészségbiztosítási rendszer fontos része a korszerű nyugati gyógymódokkal együtt. A nyugati orvostudomány viszont kevésbé érdeklődik a Kanpó terápiás lehetőségei iránt, tekintettel arra, hogy a hagyományos kínai orvoslás és az Ájurvéda-gyógymódok széles körben elterjedtek a világban az utóbbi néhány évtizedben. A Kanpó készítményei elérhetők az internet különböző kereskedelmi honlapjain. Sajnálatos módon a készítmények összetétele általában pontatlanul van megadva. A gyógynövények fajait nem jelölik, így nemcsak félrevezető, hanem az összetevők hatása sem ismert. A dolgozat a leggyakrabban használt néhány hagyományos készítmény összetételét és hatását tárgyalja. Orv Hetil. 2022; 163(110): 386–392.

Summary. Kanpo, the traditional Japanese medicine, is based on thousands of years of Chinese healing experience. Kanpo’s philosophy, however, is only partially similar to traditional Chinese medicine. Although it retains several important basic tenets, it is a simplified, positivist, and pragmatic version of aligning to Japanese culture. Kanpo is an important part of the Japanese health insurance system along with modern western therapies. Western medicine, on the other hand, is less interested in Kanpo’s therapeutic options, given that traditional Chinese medicine and Ayurvedic therapies have become widespread in the world over the past few decades. Kanpo’s herbal preparations are available on various commercial internet websites. Unfortunately, the composition of the formulas is generally inaccurate. The species of herbs are not identified, so not only are they misleading, but the effects of the ingredients are not known either. The article discusses the composition and effects of some of the most commonly used conventional formulas. Orv Hetil 2022; 163(10): 386–392.

Open access

A rovarterápia jelene és jövője

Present and future of entomotherapy

Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Blázovics
and
Botond Csorba
Open access