Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for
- Author or Editor: Anna Fülöp x
- Refine by Access: Content accessible to me x
Terhesség az immunsejtek szemszögéből
Immune cell functionality during pregnancy
A magzat immunológiai felismerése a sikeres terhesség feltétele. Ennek alapját a decidualizáció teremti meg, melynek révén létrejön az embrió befogadására alkalmas szöveti környezet. A decidualizáció során kialakuló speciális szövet endokrin és immunológiai feladatokat ellátó önálló szerv, amely szigorúan szabályozott kapcsolatot tart fenn az embrióval, vagyis az embrió maga is aktív résztvevője a megtermékenyülésnek. A terhesség immunológiájának megértése szempontjából rendkívül fontos, hogy a magzat és az anya immunrendszere közötti kölcsönhatás dinamikusan változik, vagyis a terhesség immunológiai stádiumokkal jellemezhető. Napjainkban a terhesség kronológiáját az immunológiai órával reprezentálják („immune clock”): e szerint az implantáció feltétele a korábban elképzelhetetlennek tartott gyulladásos miliő, amelyet a magzati növekedéshez szükséges antiinflammatorikus környezet vált fel, és amelyet a szülés megindulásához nélkülözhetetlen, újfent gyulladásos immunválasz kialakulása követ. A terhességhez történő alkalmazkodás nagy rugalmasságot igényel az anyai immunrendszer részéről annak érdekében, hogy egyidejűleg valósuljon meg az apai alloantigénekkel szembeni tolerancia, a placenta és a magzat optimális fejlődése és a fertőzések/xenobiotikumok elleni védelem. Mindez csak speciális és szorosan együttműködő immunmiliő kialakításával érhető el az anyai–magzati felszínen, ahol a természetes és az adaptív immunrendszer sejtes és szolúbilis összetevői ráhangolódnak a hormonális miliőre, együttműködnek a mikrobiommal, és megfelelő választ adnak a trophoblastok immunmoduláló hatásaira. A természetes és az adaptív folyamatok összehangoltságának megváltozása infertilitáshoz, a beágyazódás zavaraihoz és terhességi szövődményekhez vezethet, ezért megismerésének diagnosztikus és terápiás következményei vannak. Orv Hetil. 2023; 164(51): 2006–2015.
Abstract
Access to justice is a significant area of legal research, especially for Socio-Legal studies. The main research topics of this area are economic or class differences, gender inequalities, or national and ethnic differences in access to justice. However, there is a less discussed aspect of access to justice: the differences between access to legal information and the differences in user groups in terms of comprehending and processing legal information. This is an important topic because there are significant differences among people's abilities to process and understand legal texts, depending on whether we are dealing with a lawyer who is an expert in the given field, a non-expert lawyer, or a citizen with a low or zero (legal) educational level. The paper argues that unsupervised machine learning solutions can help even out these differences. It presents different unsupervised solutions, mainly clustering and topic modelling, which can help to increase access to legal information. Then we present a case study in which we examine these unsupervised tools in the processing of resolutions of the Central Bank in Hungary and anonymized court decisions. The paper argues that these tools can reveal the hidden contextual regularities in unstructured legal texts, facilitating the search for legal texts even for non-legal-experts.
