Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Attila Miseta x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Boncz
,
Andor Sebestyén
,
Dóra Endrei
,
István Ágoston
,
Tímea Csákvári
,
L. Gábor Kovács
, and
Attila Miseta

Absztrakt:

Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés: Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anikó Lajtai
,
Ágnes Lakatos
,
Mónika Kuzma
,
Mátyás Mayer
, and
Attila Miseta

Absztrakt:

Az őszi és téli meghűléses időszakban sokan vásárolnak különböző, vény nélkül kapható, megfázás elleni készítményeket, ezen belül is nagy számban paracetamol- (más néven acetaminofén-) tartalmú szereket. A paracetamol különböző típusú fájdalmak (fejfájás, migrén, meghűlés-láz okozta fájdalom, fogfájás, menstruációs fájdalom stb.) enyhítésére szolgáló, igen népszerű, a nemopioid típusú analgetikumok közé sorolható hatóanyag, amely többek között tabletta, kúp és oldat formájában is elérhető a gyógyszertárakban. Magyarországon 2020-ban 86, törzskönyvezett paracetamoltartalmú készítmény van forgalomban. A paracetamol alkalmazása biztonságos és hatékony, amennyiben az előírásnak megfelelően használják. Közleményünkben három olyan esetet mutatunk be, amelyben a beteg halála összefüggésbe hozható a paracetamol alkalmazásával. Mindhárom, krónikus alkoholizmusban szenvedő beteg (34, 42 és 51 évesek) rövid idővel a kórházba kerülés után elhunyt. Vizsgálataink során három betegből származó, összesen kilenc szérumminta került feldolgozásra. A paracetamolnak és metabolitjainak együttes meghatározása enzimatikus módszerrel (Roche assay) történt, míg a paracetamol specifikus mérésére tandem-tömegspektrométerrel kapcsolt szuperkritikus folyadékkromatográfot (SFC–MS/MS) alkalmaztunk. Enzimatikus meghatározással mindegyik mintában terápiás koncentrációt mutattunk ki. SFC–MS/MS módszerrel történt meghatározás esetén egy betegtől származó négy mintában a terápiás tartománynál alacsonyabb paracetamolkoncentrációkat mértünk. A paracetamolterápia alkalmazása krónikus alkoholizmusban szenvedő betegek esetén fokozott kockázatot jelent. A klinikai toxikológiai gyakorlatban a paracetamol meghatározására használt enzimatikus módszer eredményét a máj- és vesefunkciós paraméterekkel együttesen szükséges értékelni, mert krónikus alkoholizmusban szenvedő betegek esetén az enzimatikus módszerrel kapott terápiás tartományba eső koncentráció nem zárja ki a paracetamoltoxicitást. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1720–1723.

Open access

A SARS-CoV-2-pandémia hatása a vérkészítmény-felhasználásra a Pécsi Tudományegyetemen

Effect of SARS-CoV-2 pandemic on blood product usage at the University of Pécs

Orvosi Hetilap
Authors:
Sándor Pál
,
Barbara Réger
,
Tamás Kiss
,
Hussain Alizadeh
,
András Vereczkei
,
Attila Miseta
,
Árpád Szomor
, and
Zsuzsanna Faust

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID–19-világjárvány betegellátásra gyakorolt hatása hazánkban is jelentős. A vérellátást nehezítette a járványügyi intézkedések következményeként a véradási események elmaradása, a csökkent véradási hajlandóság, továbbá a nehezen megítélhető vérkészítményigény . A „Patient Blood Management” irányelveinek az orvosi gyakorlatban történő egyre szélesebb körű alkalmazása elősegíti az optimális vérkészítmény-felhasználást a transzfúziók lehetőség szerinti elkerülésével. Célkitűzés és módszer: Vizsgálatunk célja a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Janus Pannonius Klinikai Tömbjében a vérkészítmény-felhasználás változásainak felmérése volt a 2020. év első öt hónapjában. Eredmények: A járványügyi intézkedéseket követő időszakban szignifikánsan csökkent a hospitalizált betegeknek (34,08%), a transzfúziót igénylő betegeknek (39,69%) és a felhasznált vörösvérsejt-készítményeknek (46,41%) a száma, valamint az egy betegre jutó felhasznált vörösvérsejt-koncentrátum átlaga (2,61-ről 1,97-re) is. Közel 30%-os arányban csökkent a felhasznált friss fagyasztott plazma egységeinek és a thrombocytakoncentrátumoknak a száma is. Következtetés: A szigorú korlátozások életbe léptetését követően a nehézségek ellenére sikerült elegendő mennyiségű vérkészítményt biztosítani a betegeknek. Az Országos Vérellátó Szolgálat Pécsi Regionális Vérellátó Központja munkatársainak és a klinikusok erőfeszítéseinek köszönhetően a vérkészítményigény és -kínálat között új egyensúly alakult ki, mely megfelelő ellátást biztosított a feltétlenül szükséges transzfúziók kivitelezéséhez. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1717–1723.

Summary. Introduction: The impact of COVID–19 pandemic on patient care is pronounced also in Hungary. Blood supply was hindered by the reduction of public blood donation events, the reduced willingness to donate, and the difficult predictability of blood product demand as a result of the epidemiological regulations. The wider application of Patient Blood Management guidelines in the medical practice will promote optimal blood product utilization by avoiding transfusions where possible. Objective and method: The aim of our study was to assess the changes in the usage of blood products in the first five months of 2020 at the Clinical Center of the University of Pécs, Janus Pannonius Clinical Building. Results: In the period following the epidemiological measures, we found reduction in the number of hospitalized patients (34.08%), in the number of patients requiring transfusion (39.69%) and in the number of red blood cell products used (46.41%). The number of transfused red blood cell concentrates per patient was also significantly reduced (from 2.61 to 1.97) in this period. The number of transfused fresh frozen plasma units and platelet concentrates also decreased by approximately 30%. Conclusion: After the implementation of the strict restrictions, despite the difficulties, it was possible to provide patients with sufficient blood products. Due to the efforts of both the Regional Blood Transfusion Center of Pécs of the Hungarian National Blood Transfusion Service and of the clinicians, a new balance was established between the demand and the supply of blood products, which provided adequate care for the necessary transfusions. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1717–1723.

Open access