Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: Balázs Horváth x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Abstract

The integration of Autonomous Vehicles (AVs) into our modern society hinges on gaining widespread acceptance from potential road users. To indicate the preparedness of these road users and elucidate their perspectives regarding the use of AVs in future, it is imperative to conduct surveys gauging public acceptance and satisfaction with this emerging mode of transportation. This paper reports the results of a comprehensive questionnaire study involving 1,000 individuals in Gyor City. The survey's primary objective was to assess participants' attitudes and willingness to embrace autonomous vehicles within the city's road networks. The study delved into various socio-demographic factors, such as age, gender, and employment status, while also exploring participants' prior knowledge and opinions regarding the advantages and limitations of AVs. The findings reveal a generally favorable disposition among the public toward the inclusion of AVs in urban traffic, paving the way for the acceptance of mixed traffic patterns. Notably, respondents in younger age groups exhibit greater enthusiasm for incorporating AVs into their daily transportation, whereas individuals aged 65 and above express more reservations, displaying a conservative outlook. Furthermore, participants with prior knowledge and a deeper understanding of AVs exhibit a markedly more positive inclination toward this emerging technology compared to those lacking such familiarity.

Open access

Hazai népesedési folyamatok az elmúlt évtizedben

Population trends in Hungary in the last decade with an outlook

Scientia et Securitas
Authors:
Zsolt Spéder
,
Lajos Bálint
,
Veronika Horváth
,
Balázs Kapitány
, and
Csilla Obádovics

Összefoglalás.

Elemzésünk célja, hogy bemutassuk azokat a népesedési folyamatokat, amelyek az elmúlt évtizedben a népesség jelentős fogyását okozzák, és aminek eredményeként a jövőbeli népesedési folyamatok alakulnak. Vizsgálatainkat és értelmezéseinket a három népesedési komponens, a termékenység, halandóság, illetve a nemzetközi vándorlás mentén végezzük. Az elemzésből kiderül, hogy évszázadunk második évtizedében a népességfogyás legfőbb tényezője a halálozási veszteség volt, de a népességfogyást a nemzetközi vándorlás negatív egyenlege is érdemben növelte. A születések és a halálozások száma közötti különbség 1981 óta fennáll; a természetes fogyás előbb a születésszám csökkenése, majd az évtized végén a Covid–19 járvány miatt nőtt. A negatív vándorlási egyenleget főképpen a német és az osztrák munkaerőpiaci nyitás növelte meg. A jelenlegi korszerkezetet figyelembe véve az előreszámítások a népesség további csökkenését vetítik előre.

Summary.

The aim of our analysis is to present the population trends that have caused the significant population decline in the last decade in Hungary and that will determine the future Hungarian population in terms of numbers and composition. Our analyses and interpretations are carried out along the three population components: fertility, mortality, emigration and immigration. The analysis reveals that in the second decade of our century, the main factor of population decline was mortality loss, but that the negative balance of international migration also contributed significantly to population decline.

Natural reproduction (births minus deaths) has been negative in Hungary since 1981. In the period following the change of regime, natural increase increased from -1.9 per thousand births in 1990 to -4.1 per thousand in 2003, due to a decline in the birth rate. In the decade between 2010 and 2020, it ranged between -3.5 and -4.1, reaching -6.4 per thousand in the second year of the Covid-19 (2022).

The number of birth, which although fluctuated somewhat between 2010 and 2020, but was essentially stagnating, is the result of two opposite processes. On the one hand, the propensity to have children, measured by the total fertility rate, has been steadily increasing. On the other hand, the number of women of childbearing age, including women aged 20-39 who are of prime childbearing age, has been steadily declining.

An important feature of the pre-pandemic period was the slowdown in mortality improvement. The negative trend was observed in both EU countries and in our country, affecting both men and women. The age-specific look highlighted slowdown among middle-aged (30-59 years) man and women, and the improvement in mortality has declined also among younger elderly people (60-79 years). The stagnation in the number of deaths in Hungary was both a consequence of an ageing age structure and a reduction in the improvement in life expectancy. This stagnation was replaced by a rapid increase in mortality with the emergence of the Covid-19 epidemic. Our analysis revealed that during the pandemic the mortality risk for men was higher than that for women, and surprisingly the slope of the age-specific mortality risks were very similar to age-specific mortality risks before the epidemic.

Hungary’s net migration was positive for a long time after the regime change, then turned negative shortly before the decade under review, with the number of people leaving the country exceeding the number of people arriving. The main reason that after the opening of the Austrian and German labour markets in 2011, outmigration, especially labour emigration rapidly increase among Hungarians according to ‘mirror statistics’. Noteworthy, Hungarian outmigration is among the lowest compared to the new EU states. A new development is that significant “return migration” trends can be observed at the end of the decade.

At the end, as a summary, three population scenarios are presented, the most likely baseline scenario, the high fertility scenario and the zero net migration scenario. The baseline scenario shows that by 2050 the population size will fall to 8.5 million, which corresponds to a 13% decline over roughly three decades. The age structure will also change radically; while in 2019 the share of people aged 65 and over is 14.5%, in 2050 it will be 27.5%, i.e. more than a quarter of the population will be aged 65 and over.

Open access

Abstract

Ethiopia's government proposes paving existing roads or building modern intersections in cities to reduce maintenance costs. An unimproved signalized intersection at 6° 51′ 47.9″ N and 37° 45′ 50.1″ E is selected for this research. Cost-benefit analysis is used to evaluate the proposed innovative approach to designing and implementing an intersection and to compare whether the new road projects will have an adequate return. This research suggests converting the current intersection into a signalized roundabout to calm traffic. Signalized roundabouts have a higher net present value and a modified internal rate of return than improved signalized crossing intersections. Considering the country's high inflation rate, three scenarios recommend using a signalized roundabout.

Open access

A káliumion-zavarok jelentősége a sürgősségi ellátásban

The importance of potassium ion disturbances in emergency care

Orvosi Hetilap
Authors:
Kitti Máté-Póhr
,
József Betlehem
,
Bálint Bánfai
,
Balázs Horváth
,
Norbert Dávid Bődi
, and
Emese Sánta

Bevezetés: A káliumzavarok előfordulása a sürgősségi osztályokon számottevő, ami jelentős morbiditással és mortalitással jár. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa a dyskalaemiák prevalenciáját hazai sürgősségi betegellátó osztályon, a kialakulás és a kezelés körülményeit, befolyásoló tényezőit. Módszer: Keresztmetszeti, retrospektív vizsgálatot végeztünk, anonim módon. A minta, nem véletlenszerű mintavételi módszert követően, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2021. szeptember és december között jelentkező, hypo- (n1 = 130) vagy hyperkalaemiával (n2 = 70) diagnosztizált páciensekből állt (n = 200). A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2-próba, kétmintás t-próba, ANOVA és korrelációanalízis) értékeltük ki, SPSS 22.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: A hypokalaemia hajlamosító tényezői közé tartozott a női nem (p<0,001) és a magasvérnyomás-betegség (p = 0,04). A középsúlyos hypokalaemiás páciensek 60%-a diagnosztizált hypertoniás volt (p = 0,003). A hyperkalaemiás állapotokhoz az emelkedettebb vércukorértékek (p<0,001), a diabetes mellitus (p<0,001) és a krónikus vesebetegség volt köthető (p<0,001). Minél súlyosabb volt a káliumeltérés mértéke, annál nagyobb valószínűséggel voltak jelen kórjelző diagnosztikus EKG-eltérések, melyek hyperkalaemia esetén 48,6%-ban fordultak elő (p<0,001). A prezentációs panaszok tekintetében a fulladással jelentkezők esetében volt a legmagasabb a szérumkáliumszint (p<0,001). Az életmentő beavatkozásra szoruló betegek többsége súlyos hypokalaemiával bírt (p<0,001). A hyperkalaemia, illetve a hypokalaemia gyakran járt kórházi felvétellel, míg ritkábban halálozással. Következtetés: Mindenképpen hasznos lenne a dyskalaemiás állapotok kezelésére egységes irányelvek kidolgozása, amelyek nagymértékben növelhetik a betegbiztonságot, és megkönnyíthetik a klinikus döntési helyzetét kritikus szituációkban. Orv Hetil. 2024; 165(5): 183–191.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Emese Irma Ágoston
,
Evelin Horváth
,
Balázs Győrffy
,
László Harsányi
, and
A. Marcell Szász

Absztrakt:

A colorectalis daganatra ma már igen heterogén betegségként tekintünk, mely heterogenitást a kialakulásában szerepet játszó genetikai faktorok, molekuláris eltérések, különböző jelátviteli útvonalak, valamint mikro- és makrokörnyezeti tényezők okoznak. A korábban ismert „klasszikus” adenoma-carcinoma szekvencia mellett az elmúlt évtizedben egy másik, alternatív útvonal is felismerésre került. Ezt „fogazott” útvonalnak nevezzük, mely az elváltozások kb. egyharmadáért felelős. Ezek a laesiók a molekuláris tulajdonságaikon felül makroszkópos és mikroszkópos képükben és progressziós hajlamukban, illetve prognózisukban is eltérnek a klasszikus útvonal daganataitól. Az alábbi összefoglaló közlemény ezen eltérések molekuláris tulajdonságait, makroszkópos és szövettani jellegzetességeit, illetve klinikai jelentőségét szemlélteti. Orv Hetil. 2018; 159(6): 206–214.

Open access

A malignus eredetű dysphagia palliatív kezelésére használt merev és öntáguló sztentek eredményeinek összehasonlító vizsgálata

Comparison of outcome of rigid and self-expanding stents for palliation of malignant dysphagia

Orvosi Hetilap
Authors:
Ákos Balázs
,
Tamás Vass
,
István Hritz
,
Miklós Horváth
,
Veronika Papp
, and
Attila Szijártó

Bevezetés: A nyelőcső malignus szűkületeinek palliatív kezelésére 1984 és 2019 között 1005 merev protézist és 423 öntáguló sztentet ültettünk be. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a két protézisfajta kezelési eredményeinek összehasonlítása volt. Módszer: Retrospektív elemzés során összehasonlítottuk a két betegcsoport jellemzőit, kezelési eredményeit a technikai sikeresség, a szövődmények, az életminőség alakulása és a túlélés vonatkozásában. Eredmények: Az átlagéletkorok, az anamnézisidők, a testsúlycsökkenés értéke, a tumoros folyamat előrehaladottságának összehasonlítása azt igazolja, hogy a sztenttel történő palliáció több rosszabb állapotú beteg kezelését tette lehetővé. A szövődmények száma a sztenttel kezelt betegcsoportban szignifikánsan magasabb: 29,3%/20,9% volt. A szövődmények ellátására endoszkópos intervenciót végeztünk, a merev protéziseknél 68,6%-ban, a sztenttel kezelteknél 53,2%-ban. A dysphagia és a betegek életminőségének lényeges javulása volt észlelhető a merev protézissel kezelteknél 97%-ban, a sztenttel kezelteknél 91,3%-ban. A túlélési idő a sztenttel kezelt betegcsoportban szignifikánsan rövidebb, 4,3/5,4 hónap volt. Következtetés: Az öntáguló sztentek alkalmazása a malignus szűkületek palliatív kezelésében a lehetőségek bővülésével lényeges változásokat hozott a mindennapi gyakorlatban. A kezelési eredményeket az öntáguló sztentek szélesebb körű használata nem javította annyival, mint amennyivel a betegcsoport rosszabb állapota rontotta. Orv Hetil. 2022; 163(49): 1952–1961.

Open access
Biologia Futura
Authors:
Rubina Tu¨nde Szabó
,
Mária Kovács-Weber
,
Márta Erdélyi
,
Krisztián Balogh
,
Natasa Fazekas
,
Ákos Horváth
,
Miklós Mézes
, and
Balázs Kovács

Background and aims

The aim of this study was to verify that the comet assay can be used to investigate the DNA damaging effects of T-2 and HT-2 toxins in the liver of broiler chickens. The comet assay is a favorable genotoxic analysis because it is cheap, simple, and can be used in many organisms and different tissues.

Materials and methods

Male broiler chickens were fed with T-2/HT-2 toxins-contaminated diet for 14 days. The comet assay was successfully adapted to chicken liver cells, and the DNA damage was determined by a decrease in the comet parameter (DNA % in the tail) in the experimental groups.

Results

The method of evaluation was found to be critical because DNA damage could not be detected exactly using the CometScore software, due to inaccurate separation of head and comet. However, this problem can be solved by visual evaluation.

Conclusion

In the case of the visual evaluation, each toxin-treated group differed significantly from the control group, indicating that the assay can be useful for the assessment of primary DNA damage caused by T-2/HT-2 toxins.

Open access
European Journal of Microbiology and Immunology
Authors:
Markus M. Heimesaat
,
Gernot Reifenberger
,
Viktoria Vicena
,
Anita Illes
,
Gabriella Horvath
,
Andrea Tamas
,
Balazs D. Fulop
,
Stefan Bereswill
, and
Dora Reglodi

Pituitary adenylate cyclase activating polypetide (PACAP) constitutes a neuropeptide that is widely distributed in the host exerting essential cytoprotective properties, whereas PACAP−/− mice display increased susceptibility to distinct immunopathological conditions. The orchestrated interplay between the gut microbiota and the host is pivotal in immune homeostasis and resistance to disease. Potential pertubations of the intestinal microbiota in PACAP−/− mice, however, have not been addressed so far. For the first time, we performed a comprehensive survey of the intestinal microbiota composition in PACAP−/− and wildtype (WT) mice starting 2 weeks postpartum until 18 months of age applying quantitative culture-independent techniques. Fecal enterobacteria and enterococci were lower in PACAP−/− than WT mice aged 1 month and ≥6 months, respectively. Whereas Mouse Intestinal Bacteroides were slightly higher in PACAP−/− versus WT mice aged 1 and 6 months, this later in life held true for Bacteroides/Prevotella spp. (≥12 months) and lactobacilli (>15 months of age). Strikingly, health-beneficial bifidobacteria were virtually absent in the intestines of PACAP−/− mice, even when still breastfed. In conclusion, PACAP deficiency is accompanied by distinct changes in fecal microbiota composition with virtually absent bifidobacteria as a major hallmark that might be linked to increased susceptibility to disease.

Open access

Meibom-mirigy-diszfunkció és a száraz szem

Diagnosztikai és kezelési lehetőségek

Meibomian gland dysfunction and dry eye

Diagnosis and treatment
Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Kovács
,
Boglárka Láng
,
Anna Takácsi-Nagy
,
Györgyi Horváth
,
Cecília Czakó
,
Anita Csorba
,
Huba Kiss
,
Irén Szalai
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Illés Kovács

Összefoglaló. A szárazszem-panaszok hátterében gyakran áll Meibom-mirigy-diszfunkció, melynek felismerése kiemelten fontos a hatékony kezelés érdekében. A Meibom-mirigyek kóros működése miatt a termelt lipid nem oszlik el megfelelően a szemfelszínen, így a könnyfilm párolgása fokozódik. A könnytermelési zavar következtében szárazszem-panaszok alakulnak ki, melyek a hagyományos könnypótló kezelésre rendszerint csak átmenetileg javulnak. A Meibom-mirigy-diszfunkciót gyakran kíséri a szemhéjszél Demodex-atka-fertőzése – az atka eradikálása szükséges a mirigyek működésének helyreállításához és ezáltal a panaszok megszüntetéséhez. A Meibom-mirigy-diszfunkció a leggyakrabban enyhe formában jelentkezik; a terápia ilyenkor a beteg által is elvégezhető szemhéjtisztításból áll, míg a gyógyszeres kezelés csak az előrehaladottabb, kifejezett gyulladással járó formákban szükséges. Az összefoglaló áttekinti a Meibom-mirigy-diszfunkció klinikai jeleivel és kezelésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a Demodex-fertőzés felismerésére és kezelésére vonatkozóan. Orv Hetil. 2021; 162(2): 43–51.

Summary. The onset of dry eye complaints is often a result of Meibomian gland dysfunction and its diagnosis is essential for effective treatment. In the case of Meibomian gland dysfunction, there is an increased evaporation of the tear film due to the abnormal secretion of lipids that cannot spread on the ocular surface. The treatment of dry eye complaints associated with Meibomian gland dysfunction with tear supplementation is usually ineffective and only results in an intermittent relief of complaints. Meibomian gland dysfunction is often associated with Demodex infestation of the eyelids, and eradicating the mites is essential to re-establish normal meibum production and thus, decreasing ocular complaints. In most cases, Meibomian gland dysfunction is mild, and the treatment of these forms is based on ocular hygiene performed by the patient, while only more advanced forms with inflammatory processes require pharmacologic treatment. This review summarizes the most important knowledge on the clinical signs and treatment of Meibomian gland dysfunction with particular attention to the diagnosis and treatment of ocular Demodex infection. Orv Hetil. 2021; 162(2): 43–51.

Open access