Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Balázs Nagy x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Abstract

Shape analysis has special importance in the detection of manipulated redistricting, which is called gerrymandering. In most of the US states, this process is made by non-independent actors and often causes debates about partisan manipulation. The somewhat ambiguous concept of compactness is a standard criterion for legislative districts. In the literature, circularity is widely used as a measure of compactness, since it is a natural requirement for a district to be as circular as possible. In this paper, we introduce a novel and parameter-free circularity measure that is based on Hu moment invariants. This new measure provides a powerful tool to detect districts with abnormal shapes. We examined some districts of Arkansas, Iowa, Kansas, and Utah over several consecutive periods and redistricting plans, and also compared the results with classical circularity indexes. We found that the fall of the average circularity value of the new measure indicates potential gerrymandering.

Open access

2016 tavaszán Mohács-Sárháton egy késő középkori kincslelet került elő, mely összesen 61 dénárból, illetve egy ezüst fülesgombból áll. A kincslelet összetételében kivétel nélkül nova moneta-vereteket találunk, melyeket 1521 és 1525 között bocsátottak ki. Így a legkésőbbi veret alapján elrejtését, illetve földben maradását a törökök 1526. évi kivonulásával hozhatjuk összefüggésbe.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Stercz, Károly Nagy and József Ongrádi

Az emberi adenovírusok modellként szolgálnak genetikai kutatásokban és génterápiában. Az általuk immunkompetens egyénekben okozott légúti, gyomor-bél rendszeri és szemfertőzések többnyire szövődménymentes lefolyásúak. Lappangó állapotukból azonban reaktiválódhatnak és akár halálos opportunista fertőzéseket okozhatnak immunszuppresszált egyénekben. Az immunszuppresszió okától függően különféle szerotípusú adenovírusok egyedül vagy kombinációkban eltérő szerveket betegíthetnek meg. Súlyos kombinált immundeficientiában szenvedő gyermekekben tüdő- és májgyulladást, vérzéses hólyaghurutot okozhatnak az A- és C-species szerotípusai. A szerzett immunhiányos állapotok közül gyermekkori haemapoeticus őssejt átültetését követő légúti, bélrendszeri és húgyúti gyulladásokban a 31-es típus gyakori. Szervátültetést követően a B-species szerotípusai okozhatják az átültetett szerv pusztulását. AIDS során az F-speciesbe sorolt új szerotípusok, valamint a D-species tagjai okoznak bélgyulladást, a B-species rekombináns szerotípusai pedig húgyúti fertőzéseket. Lymphomák, daganatok, szisztémás lupus erythematosus rosszabbodását adenovírusok okozta immunszuppresszió elősegítheti. Az opportunista adenovírusok diagnosztikájában a szerológiai eljárások nem megbízhatóak, a vírus-DNS, illetve a kópiaszám nyomon követése célszerű. Kezelésre cidofovirszármazékok, ribavirin, ganciclovir, vidarabin, mikro-RNS alkalmas. Orv. Hetil., 2012, 153, 1896–1904.

Open access

Absztrakt:

A Down-szindróma a leggyakrabban előforduló autoszomális kromoszóma-rendellenesség. A klasszikus értelmezés szerint a meiosis során létrejövő nondiszjunkció következménye. Előfordulása idősebb anyai életkorban gyakoribb. A genetikai rendellenesség kórélettana az intenzív kutatások ellenére sem teljesen tisztázott. Az újabb kutatások szerint egy másfajta mechanizmus állhat a 21-es triszómia hátterében, mint amilyet eddig gondoltunk. A petefészekmozaicizmus-modell alapján a 21-es triszómia (vagy bármely gyakori triszómia) a kromoszóma praemeioticus mitózisban bekövetkező szegregációs hibájára vezethető vissza. A meiosisba lépő örökítősejt tehát már egy eleve triszómiás petesejt lesz, melynek így a későbbiekben a szükségszerű (úgynevezett „szekunder”) nondiszjunkciója zajlik. A triszómiás petesejtek érésükben lemaradni látszanak a diszómiás (azaz normális) petesejtekhez képest. Az idő előrehaladtával a petefészekben relatíve felhalmozódnak: a triszómiás/diszómiás petesejtek aránya kedvezőtlenebb lesz előrehaladott anyai életkorban. Ha gátoljuk az ovulációt – bár az apoptózis miatt a petesejtek száma továbbra is csökkenni fog –, feltételezhető, hogy a triszómiás/diszómiás petesejtek aránya nem romlik, idősebb anyai életkorban is kedvezőbb marad. Összefoglaló közleményünkben – korábbi adataink bemutatásával és kiegészítésével – arra szeretnénk rámutatni, hogy a petefészekmozaicizmus-modell alapján idősebb anyai életkorban vállalt terhesség esetén előnyös lehet az anamnézisben szereplő hosszabb távú orális fogamzásgátlás. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1146–1152.

Open access
Pollack Periodica
Authors: László Pusztai, Balázs Kocsi, István Budai and Lajos Nagy

Abstract:

A key role of production managers at manufacturing companies is to make economy-based decisions related to production scheduling. If the production is subject to uncertain factors, like human resource or lack of standardization, production planning becomes difficult and calls for advanced models that are tailored to the manufacturing process. This research investigates a real furniture manufacturing system from both managerial and materialflow points of view. Statistical simulation was run on the manufacturing process, where the possible production structures were given. ANOVA analysis was calculated in order to identify those activities that have the most significant influence on the profit.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A cochlearis implantátumok elektródái gyártótól és modelltől függően különböznek hosszukban, vastagságukban és implantációt követően a csiga tengelyéhez (modiolushoz) viszonyított elhelyezkedésükben. Az előre görbített elektródasorok közelebb kerülnek a stimulálandó ganglion spirale sejtekhez, mint az egyenes elektródasorok, ami a stimulációban tapasztalt elektrofiziológiai különbségek mellett előnyös lehet a hangélmény minőségének szempontjából. Célkitűzés: Előzetes elektrofiziológiai vizsgálataink eredménye szerint ugyanannak a termékcsaládnak (Cochlear™ Nucleus® Profile) a vastagabb (Contour Advance) és vékonyabb (Slim Modiolar) perimodioláris elektródasorai közül a vékonyabbnak az elektródái hasonló töltésmennyiség átadása mellett is képesek hasonló idegi választ kiváltani, mint a vastagabbnak az elektródái. Vizsgálatunkkal arra kerestük a választ, hogy milyen jelenség áll az elektrofiziológiai eredmények hátterében. Módszer: Betegcsoportonként 54, Contour Advance és Slim Modiolar típusú elektródasorral implantáltakat vontunk be. Az elektródasor bevezetése minden esetben a kerek ablakon keresztül történt, a kerek ablak elülső-alsó csontszélének elfúrását követően vagy a nélkül. A műtét másnapján készült, Stenvers-féle röntgenfelvételeken megmértük az elektródasorok által leírt hurok cochleán belüli legnagyobb átmérőjét. A beültetés után két hónappal megbecsültük a kétféle perimodioláris elektródasorral felszerelt implantátum energiafelhasználási mutatóit. Eredmények: A posztoperatív röntgenfelvételeken a vékonyabb perimodioláris elektródasorral implantált csoportban az elektródasorok által leírt hurok cochleán belüli átlagos átmérője 4,2 ± 0,5 mm, míg a vastagabb perimodioláris elektródasorral implantált csoportban 4,9 ± 1,1 mm értéknek adódott. Az ’Auto power’ a CI532-csoportban 44,81 ± 5,05%, a CI512-csoportban 50,85 ± 8,35% volt, tehát alacsonyabb energiafogyasztást tapasztaltunk a CI532-csoportban. Következtetés: Képi diagnosztikai módszerrel, viszonylag nagy esetszám bevonásával arra következtettünk, hogy a vékonyabb perimodioláris elektródasor még a vastagabbnál is szignifikánsan közelebb kerül a modiolushoz, ami elfogadható magyarázatot ad előzetes elektrofiziológiai mérési eredményeinkre. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1216–1222.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Nemes, Réka P. Szabó, László Bidiga, Károly Kalmár Nagy, Lóránt Illésy and Anikó Szilvási

Absztrakt:

A veseátültetés utáni hosszú távú túlélést befolyásoló tényezők egyike az antitestmediált rejekció (ABMR). A szerzők áttekintést nyújtanak az ABMR jelenleg ismert diagnosztikai és kezelési hátteréről. A Debreceni és a Pécsi Egyetem transzplantációs központjainak együttműködése alapján áttekintik a 2013 és 2017 közötti időszakban végzett veseátültetések után kialakult korai ABMR-eseteket és a releváns közleményeket. A két központban összesen 454 veseátültetés történt. ABMR-diagnózist összesen 18 esetben állítottunk fel (4%). Minden esetben perkután biopszia történt. A betegek közül 22% volt primer, 78% retranszplantált eset. Az átlagéletkor 51,2 ± 6 év volt. A veseátültetés után az ABMR diagnózisáig eltelt idő 15,4 ± 22,1 hónap volt. A C4d-pozitivitást 7 esetben sikerült igazolni, ami az összes ABMR-eset 39%-a. Összesen 16 betegnél történt szteroidbolus + intravénás immunglobulin (IVIG) + plazmaferézis (PF) kezelés, a 6 debreceni beteg közül 5 kapott ezenfelül rituximabot és 1 alemtuzumabot. 9 (47,4%) beteg él működő beültetett vesével, 4 beteg meghalt (21%), és 5 került vissza művesekezelésre graftvesztés miatt (31%). Az ABMR veszélyes szövődmény a veseátültetés után. A diagnosztikus kritériumok sokáig változtak. A gold standard a szövettan. A C4d-esetekben is lehet akcelerált ABMR. A retranszplantáción átesett fiatalabb, preformált donorspecifikus antitesttel (DSA) jelentkező betegek és azok, akik EC-donorból kapnak vesét, kockázati csoportot jelentenek. A de novo DSA megjelenése, az átlagos fluoreszcenciaintenzitás (MFI) kinetikája lehet az a pont, amely felhívja a figyelmet az akut ABMR veszélyére. A rituximab hatékonyságát megkérdőjelezik, az új gyógyszerekkel (belatacept, bortezomib vagy ekulizumab) még nincs elég tapasztalat, vagy rendkívül drágák. Saját anyagunkban a 40% feletti gyógyulási arány kiemelkedően jó eredmény. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1913–1929.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Dóra Illés, Edit Urbán, Andrea Lázár, Kamilla Nagy, Emese Ivány, Balázs Kui, Klára Lemes, Máté Tajti and László Czakó

Absztrakt:

Bevezetés: Az antibiotikumok (AB) nem megfelelő alkalmazása miatt számtalan kórokozó vált multirezisztenssé. Az egyik leggyakoribb kiindulási gócot az epeutak gyulladása képezi. A fatális kimenetel megelőzésében kulcsszerepet játszik a megfelelő AB-politika. Célkitűzés: A cholangitis leggyakoribb kórokozói AB-érzékenységének és a választott empirikus AB-kezelés hatásosságának vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív kutatásunk során a 2006-os és a 2016-os év folyamán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának I. Belklinikáján cholangitis indikációval végzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) során nyert epeminták mikrobiológiai eredményének áttekintése történt. Eredmények: 2006-ban 29, 2016-ban 111 epemintavétel történt, ezekből 22 (75%), illetve 106 (95%) volt pozitív. A betegek átlagéletkora 61 ± 14 vs. 71 ± 14 év, a nemek aránya közel azonos volt. 2006-ban 10 esetben indítottak empirikus AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol, illetve imipenem), ezekre 9 esetben (90%) a tenyészett kórokozó érzékeny volt. 2016-ban 88 esetben indítottak AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol mellett ceftriaxon és metronidazol, valamint imipenem és metronidazol is szerepelt). 29 esetben az empirikusan indított AB nem volt hatékony. A ciprofloxacin hatékonysága 64%-ra csökkent 2016-ra. A cholangitist okozó leggyakoribb kórokozók típusa (Escherichia coli, Enterococcus faecalis, Klebsiella pneumoniae) a két vizsgált évben nem változott, ciprofloxacinrezisztenciájuk azonban növekedett. A polimikrobás infekciók aránya rendre 73% és 64% volt. Következtetés: A pozitív epetenyésztések száma szignifikánsan emelkedett 2016-ban. A leggyakoribb kórokozók típusában nem adódott eltérés. Az empirikusan indított ciprofloxacin antibiotikum hatékonysága csökkent 2016-ban. Eredményeink a cholangitist okozó kórokozók típuseloszlásában megfelelnek a cholangitisre vonatkozó ajánlás (Tokyo Guideline) adatainak. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1437–1442.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Tóbiás, Bernadett Balla, János Kósa P., János Horányi, István Takács, Eszter Bölöny, Csaba Halászlaki, Zsolt Nagy, Gábor Speer, Balázs Járay, Eszter Székely, Roland Istók and Péter Lakatos

Az elmúlt években több munkacsoportnak sikerült olyan szomatikus mutációkat (BRAF, NRAS, HRAS, KRAS génekben) és génátrendeződéseket (RET/PTC, PAX8/PPAR-gamma) azonosítani, amelyek összefüggést mutatnak a pajzsmirigydaganatok kialakulásával. Jelen vizsgálatban 11 személy 22 (11 kóros és 11 betegségmentes) intraoperatív pajzsmirigy-szövetmintáit elemezték. A RAS géncsalád és a BRAF gének szomatikus egypontos nukleotid polimorfizmusait LigthCycler olvadáspontanalízis-módszerrel, míg a génátrendeződéseket valós idejű polimeráz láncreakció módszerével vizsgálták. A daganatos mintákban 3 BRAF-, 2 NRAS-, 1 HRAS-mutációt, valamint 1 RET/PTC1 átrendeződést találtak. Az eredmények megerősítik a nemzetközi adatokat, miszerint ezek az egypontos nukleotidpolimorfizmusok és génátrendeződések megtalálhatók a daganatos pajzsmirigyszövetekben. Valószínűsíthető, hogy ezen genetikai vizsgálatokkal kiegészült citológiai vizsgálat segítheti a malignus göbök azonosítását, illetve elképzelhető, hogy prognosztikai faktorként előre jelezhetik a későbbi daganatos átalakulást. Orv. Hetil., 2011, 152, 672–677.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Fanni Gelley, György Gámán, Zsuzsanna Gerlei, Gergely Zádori, Dénes Görög, László Kóbori, Imre Fehérvári, János Schuller, László Szőnyi, Péter Nagy, Attila Doros, János Fazakas, Gabriella Lengyel, Zsuzsa Schaff, András Kiss, Enikő Sárváry and Balázs Nemes

Bevezetés: A hepatitis C-vírus-fertőzés kiújulása továbbra is kihívás májátültetést követően. Célkitűzés: Az elmúlt tíz évben hepatitis C-vírus-infekcióval transzplantált betegek adatainak elemzése, összevetése korábbi eredményeinkkel. Módszer: A szerzők vizsgálták a donor és recipiens perioperatív adatait, a túlélést, a szövődmények arányát a hepatitis C-vírus-infekcióval összefüggő és egyéb indikációval végzett májátültetések, valamint korai és késői hepatitis C-vírus-infekció kiújulása esetén. Eredmények: 409 beteg közül 156 hepatitis C-vírus-pozitív beteg került májátültetésre (38%). A hepatitis C-vírus-fertőzött betegek túlélése és a grafttúlélés is rosszabb volt, mint egyéb indikációval végzett májátültetések esetén. A betegek 85%-ában a kiújulás igazolható volt, többségüknél egy éven belül. Három hónapon belüli rekurrencia igazolódott 26 betegnél. A májátültetéstől a vírus kiújulásáig átlagosan 243 nap telt el. A betegtúlélés három hónapon belül észlelt kiújulás esetén szignifikánsan rosszabb volt, mint három hónapon túli kiújulás esetén. Következtetések: A szerzők korábbi közléséhez képest az utóbbi tíz évben a víruskiújulást hamarabb észlelték. Korai kiújulás a prognózist lényegesen rontja, a rövid időn belül megkezdett antivirális kezelés ellenére. Orv. Hetil., 2013, 154, 1058–1066.

Open access