Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Beatrix Varga x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Andrea Lukács
,
Péter Sasvári
,
Beatrix Varga
, and
Krisztina Mayer

Background and aims

This study examines exercise addiction (EA) in amateur runners from a multidimensional approach, including demographics (age, sex, educational attainment, and financial situation), training factors (duration of running activity, weekly time spent running, mean workout distance per session, other sports activities, and childhood physical activity), psychological features (perceived health, life satisfaction, loneliness, stress, anxiety, depression, body shape, and eating disorders), and anthropometrics (body mass index) that might predict EA.

Methods

The well-validated Exercise Dependence Scale (EDS) was applied to evaluate the prevalence of EA in amateur runners. A multinomial logistic regression was performed to find explanatory variables of risk of EA using the SPSS 24.0 statistical software.

Results

A total of 257 runners (48.9% females, M age = 40.49, SD = 8.99 years) with at least 2 years running activity participated in an anonymous questionnaire survey. About 53.6% of respondents were characterized as non-dependent symptomatic and 37.8% as non-dependent asymptomatic. About 8.6% had prevalence of being at risk of EA. The logistic regression model displayed five variables that significantly predicted the risk of EA: (a) anxiety, (b) loneliness, (c) weekly time spent running, (d) childhood physical activity, and (e) education level.

Discussion and conclusions

Findings indicate that loneliness and anxiety may lead to withdrawal and uncontrolled behavior that in turn leads to increased amount of exercise in amateur runners. Lower level of education attainment is also a likely risk of EA development, and childhood sports activity is a predictor.

Open access

A betegség és a szociodemográfiai háttér hatása a cerebralis bénulásban szenvedő gyermekek életminőségére

The impact of disease and sociodemographic background on children suffering from cerebral palsy

Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Fejes
,
Beatrix Varga
, and
Katalin Hollódy

Összefoglaló. Bevezetés: A kutatócsoport 99 fő, cerebralis paresisben (CP) szenvedő gyermek (8–18 éves) önállóan közölt életminőségét értékelte, és az eredményeket összehasonlította egy 237 fős kontrollcsoport adataival, amelyek hasonló életkorú, egészséges általános populációhoz tartozó gyermekektől származtak. Célkitűzés: A kutatás célja annak megismerése volt, hogy a CP-ben szenvedő gyermekek hogyan vélekednek egészségi állapotukról és társadalmi helyzetükről. Módszer: Életminőség-kérdőív alkalmazása. Betegségspecifikus és társadalmi-demográfiai mutatók mérése, kiértékelése. Eredmények: Az CP-ben szenvedő gyermekek és szüleik az egészséggel kapcsolatos életminőséget rosszabbnak ítélték meg, mint társaik. Eredményeink azt mutatják, hogy a női nem, a rosszabb motoros funkció és a komorbiditások (epilepszia, incontinentia és intellektuális károsodás) negatív hatású. A szülői vélemény alkalmas volt proxyjelentésként a korreláció mért erőssége miatt. Figyelemre méltó, hogy az agyi bénulás típusai közül az egyoldali spasticus CP-ben szenvedő gyermekek életminőség-értéke a legalacsonyabb. A válaszadók valószínűleg a test két oldala között lévő funkcionális különbséget érezték. A szellemi fogyatékosság a betegpopuláció több mint felénél fordult elő. Testvéreik között a mentális betegség 5,7-szer gyakoribb. A CP-s gyerekek családi környezete sokkal hátrányosabb volt, mint az egészséges gyermekeké. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a szülő alacsonyabb iskolai végzettsége és munkaerőpiaci inaktivitása, valamint az egyszülős család a CP-s gyerekeknél szignifikánsan magasabb arányban fordult elő, és ezek a tényezők negatív hatást gyakoroltak az életminőségre. Következtetés: A fogyatékkal élő gyermekek életminőségét a betegség és a szociodemográfiai környezet egyaránt befolyásolja. Orv Hetil. 2021; 162(7): 269–279.

Summary. Introduction: Self-reported health-related quality of life (HRQoL) of 99 children (8–18 years) with cerebral palsy (CP) was assessed and compared with 237, age-matched healthy control children from the general population. Objective: The aim was to find out the opinions of children with CP about their health status and social condition. Method: Assessment of quality of life questionnaire was carried out. Measurements of disease-specific and sociodemographic variables were done. Results: Children with CP and their parents rated HRQoL poorer than their counterparts. Our results show that female sex, worse gross motor function and comorbidities (epilepsy, incontinence and intellectual impairment) had negative impact. The parental opinion was suitable as proxy report because of the measured strength of the correlation. Among the types of CP, interestingly, children with unilateral spastic CP had the poorest HRQoL. They were likely to feel a functional difference between the two sides of the body. Intellectual disability occurred in more than half of our patient population. Among their siblings, mental illness is 5.7 times more common. The family environment was much more disadvantageous than in the case of healthy children. As our study shows, lower education, inactive status in the labour market and single-parent family occurred at a much higher rate and worsened the quality of life. Conclusion: Quality of life of children with disability was influenced by both the sociodemographic background and the disease. Orv Hetil. 2021; 162(7): 269–279.

Open access