Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Borbála Székely x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Tímea Tőkés, Krisztián Somlai, Borbála Székely, Janina Kulka, Gyöngyvér Szentmártoni, László Torgyík, Hajna Galgóczy, Zsolt Lengyel, Tamás Györke, and Magdolna Dank

Bevezetés: Az FDG-PET-CT kiválóan alkalmas az életképes tumorszövetek kimutatására, jelentősége kiemelkedő az onkológiai diagnosztikában. Célkitűzés: A szerzők retrospektív vizsgálatukban a PET-CT-n mért metabolikus tumorválasz és a proliferációt jellemző Ki-67 marker összefüggéseit keresték. Módszerek: Harminc beteg esetében rögzítették a staging FDG-PET-CT felvételeken (kezelés előtt és után) a SUV (Standardized Uptake Value) és a méret változásait a primer tumor és az axillaris nyirokcsomó régió területén. A SUV-változást összevetették a core-biopsziás, valamint műtéti szövettan KI-67 értékével. Eredmények: A primer tumorok, valamint az axilla esetében is a metabolikus aktivitás, valamint – szerényebben ugyan – a méret is szignifikáns csökkenést mutatott a kezelés hatására. A Ki-67 szintén szignifikánsan csökkent. Szignifikáns korrelációt találtak a terápiát megelőző Ki-67 és SUV, a kezdeti Ki-67 és a SUV-változás, illetve a Ki-67-változás és a SUV-változás között is. Következtetések: A metabolikus változások érzékenyebb markernek bizonyultak a válaszkövetésben a morfometrián alapuló mérésnél a patológiai remisszió tükrében, még nem standardizált, klinikai körülmények között is. Orv. Hetil., 2012, 153, 1958–1964.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Borbála Székely, Zoltán Langmár, Krisztián Somlai, Gyöngyvér Szentmártoni, Klára Szalay, Anna Korompay, A. Marcell Szász, Janina Kulka, Ferenc Bánhidy, and Magdolna Dank

Terhességi emlőráknak a várandósság ideje alatt, illetve a szülést követő egy éven belül kialakuló rosszindulatú emlődaganatot nevezzük. Háromezer várandós nőből körülbelül 1-ben alakul ki. A tumor incidenciája növekedő tendenciát mutat, amelyben elsősorban a gyermekvállalás egyre későbbi életkorra való kitolódása játszhat szerepet. A várandós állapot késlekedést okozhat mind a diagnózis felállításában, mind a megfelelő kezelés elindításában. Közleményünkben egy 30 éves nőbeteg esetét ismertetjük, aki első terhességének 21. hetében önvizsgálat során észlelte a jobb emlő bőrének gyulladásos elváltozását, és a hónaljárokban levő megnagyobbodott nyirokcsomókat. Az antibiotikus kezelésre a páciens panaszai nem javultak, ezért az axillaris képlet vékonytű-aspirációs citológiai vizsgálatát végezték el, amelynek során metasztatikus emlőrák igazolódott. A klinikánkon végzett vizsgálat során cT4 cN3 lokoregionális kiterjedésű daganatot véleményeztünk. Az emlő bőrének elváltozása gyulladásos emlőrákra utalt, emellett axillaris, valamint supraclavicularis nyirokcsomó-konglomerátumot is tapintottunk. A core-bioptátum értékelése során hormonreceptor-negatív, Her-2-pozitív, grade III differenciáltságú invazív carcinoma igazolódott. Neonatológiai és onkológiai konzíliumot követően a beteg úgy döntött, hogy a várandósság alatt elzárkózik a kemoterápiás kezeléstől, ezért a 30. gesztációs héten elektív császármetszést végeztünk. A további vizsgálatok távoli áttétet nem igazoltak, így primer szisztémás kemoterápiát kezdtünk, majd ezt követően mastectomia és axillaris blokkdisszekció történt. Az eltávolított emlőállományban visszamaradt tumort a kórszövettani vizsgálat során már nem azonosítottunk, a szöveti kép alapján komplett patológiai remissziót véleményeztünk. A sugárkezelés befejezése után trastuzumabkezelést indítottunk. Az ellenőrző vizsgálatok a páciensnél eddig sem helyi kiújulást, sem távoli áttétet nem igazoltak. Az újszülött generalizált izomtónus-eloszlási zavarok miatt jelenleg is fejlődésneurológiai gondozás alatt áll.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: A. Marcell Szász, Balázs Ács, Emese Ágoston, Zsófia Sztupinszki, Anna-Mária Tőkés, Liliána Szittya, Borbála Székely, Miklós Szendrői, Qiyuan Li, László Harsányi, József Tímár, Zoltán Szállási, Charles Swanton, Balázs Győrffy, and Janina Kulka

Bevezetés: Közepesen differenciált (grade 2) tumorok esetén a beteg prognózisa és a terápia eredményessége e tényező alapján nem becsülhető meg biztonsággal. Célkitűzés: Vizsgálni a szerzők által leírt, kromoszomális instabilitást tükröző prognosztikus génexpressziós indexet kiegészítve további génekkel egy kiterjesztett betegcsoporton. Módszerek: Publikus adatbázisokból választottak ki kilenc cél-, valamint három kontrollgént. Ezek expresszióját valós idejű polimeráz láncreakcióval határozták meg. Az analízisben 249, formalinban fixált, paraffinba ágyazott emlőcarcinoma vizsgálatát végezték el és az eredményeiket a betegségmentes túléléssel összefüggésben elemezték. Eredmények: A gének expressziójának mértéke alapján a grade 2 carcinomák a grade 1, illetve a grade 3 tumorokhoz hasonló prognózisú csoportokra különültek el. Pusztán a FOXM1, TOP2A és CLDN4 gének együttes vizsgálatával a grade 2 daganatok magas és alacsony kockázatú alcsoportokba oszthatóak. Következtetés: Megfelelően választott kontrollgének vizsgálatával három célgén expressziója alapján a hisztológiai grade-től függetlenül elkülöníthető az emlőcarcinomák jó és rossz prognózisú csoportja. Orv. Hetil., 2013, 154, 627–632.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Máté Kapitány-Fövény, Róbert Urbán, Gábor Varga, Marc N. Potenza, Mark D. Griffiths, Anna Szekely, Borbála Paksi, Bernadette Kun, Judit Farkas, Gyöngyi Kökönyei, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background and aims

Due to its important role in both healthy groups and those with physical, mental and behavioral disorders, impulsivity is a widely researched construct. Among various self-report questionnaires of impulsivity, the Barratt Impulsiveness Scale is arguably the most frequently used measure. Despite its international use, inconsistencies in the suggested factor structure of its latest version, the BIS-11, have been observed repeatedly in different samples. The goal of the present study was therefore to test the factor structure of the BIS-11 in several samples.

Methods

Exploratory and confirmatory factor analyses were conducted on two representative samples of Hungarian adults (N = 2,457; N = 2,040) and a college sample (N = 765).

Results

Analyses did not confirm the original model of the measure in any of the samples. Based on explorative factor analyses, an alternative three-factor model (cognitive impulsivity; behavioral impulsivity; and impatience/restlessness) of the Barratt Impulsiveness Scale is suggested. The pattern of the associations between the three factors and aggression, exercise, smoking, alcohol use, and psychological distress supports the construct validity of this new model.

Discussion

The new measurement model of impulsivity was confirmed in two independent samples. However, it requires further cross-cultural validation to clarify the content of self-reported impulsivity in both clinical and nonclinical samples.

Open access