Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: Brigitta Tóth x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: A fiatalkori akut mélyvénás thrombosis általában thrombophilia, immobilitás, trauma, műtét, rosszindulatú daganat kapcsán alakul ki, de korábban ismeretlen, krónikus vena cava inferior occlusio is állhat a háttérben. A konzervatív terápia mellett farmakológiai és mechanikus lysiskezelés is választható, ennek indikációjáról és terápiás hasznáról azonban nincs evidencia. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Érsebészeti Tanszéken kezelt betegek adatainak elemzésével a vena cava inferior occlusiójával társult mélyvénás thrombosis kezelési lehetőségeit mutatják be. Módszer: Egy centrumban végzett retrospektív tanulmányban vizsgálták a krónikus vena cava inferior occlusio előfordulási gyakoriságát 2012 és 2014 között. Eredmények: Huszonegy beteg közül négynél igazolták a vena cava inferior krónikus elzáródását vagy nagyfokú szűkületét. A pontos diagnózist adó komputertomográfiás vagy mágneses rezonanciás angiográfia után antikoagulálást kezdtek, katéteres intervenciót nem végeztek. 27,5 ± 11 hónap követési idő után mindegyik beteg él és panaszmentes. Következtetések: A krónikus vena cava inferior occlusio ritka betegség, proximalis típusú, rekurráló vagy mindkét alsó végtagot érintő mélyvénás thrombosist okozhat. Ezekben az esetekben a farmakomechanikus thrombolysis indikációja kérdéses és a pontos diagnózis felállításához komputertomográfiás vagy mágneses rezonanciás angiográfia is szükséges. Orv. Hetil., 2016, 157(34), 1361–1365.

Open access

Tapasztalataink az alsó végtagi perifériás artériás érbetegség szűréséről az Észak-Magyarország régióban

A summary of data of screening of the lower limb peripheral arterial diseases in the region of Northern Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsombor Tóth-Vajna
,
Gergely Tóth-Vajna
,
Zsuzsanna Gombos
,
Brigitta Szilágyi
,
Zoltán Járai
, and
Péter Sótonyi

Absztrakt:

Bevezetés: A boka-kar index (BKI) mérése az első választandó szűrőmódszer az alsó végtagi perifériás artériás érbetegség (LEAD) diagnosztikájában. A LEAD tekintetében veszélyeztetett populációban végzett szűrés célja a major végtagi események, így az amputáció kockázatának csökkentése. A nyugalmi BKI-érték ugyanakkor könnyen adhat álnegatív eredményt. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy, a családorvosi praxisban könnyen megvalósítható, gyors és költséghatékony szűrőmódszer tesztelése mellett azon betegek azonosítása volt, akiknél a családorvos eszközeivel nem kaphatunk definitív diagnózist (negatív BKI mellett tünetes, illetve nem komprimálható artériás csoport). Módszer: Az Észak-Magyarország régióban 680 beteg szűrését végeztük el. Edinburgh-kérdőívet használtunk, rögzítettük a saját és a családi anamnézist, a rizikófaktorokat, a jelenlegi panaszokat és a gyógyszerelést. Fizikális vizsgálatot és BKI-mérést végeztünk. Eredmények: A betegek 34%-a jelzett alsó végtagi claudicatiót, 23%-nak volt abnormális BKI-értéke, 14% jelzett normális BKI-érték mellett dysbasiás panaszokat. 12% került a nem komprimálható artériás csoportba. A BKI alapján negatív, de tünetes csoport rizikófaktor-profilja jelentős hasonlóságot mutatott a biztosan LEAD-pozitív és a nem komprimálható artériás csoport rizikófaktor-profiljával. Következtetés: A LEAD valós előfordulása magasabb lehet, mint a csak a BKI alapján történő szűrés eredménye. A populáció közel negyede került a BKI alapján a negatív, de tünetes és a nem komprimálható artériás csoportba. Ezen csoport betegei a családorvos részéről különös odafigyelést igényelnek. A normális BKI-érték ellenére – ha felmerül a LEAD klinikai gyanúja – további vizsgálatok szükségesek. A LEAD szűrése többirányú megközelítést igényel. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1381–1389.

Open access

A szemnyomás változásának hatása a szaruhártya és a szem törőerejére a Liou–Brennan-modellszem alapján

The effect of intraocular pressure on refractive power of the cornea and the human eye, based on the Liou–Brennan model eye

Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Lakatos
,
Brigitta Krisztina Tóth
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Nóra Szentmáry

Bevezetés: Klinikai tapasztalat, hogy jelentősen magasabb szemnyomás esetén a szemüvegrendelés pontatlan lehet, ezért célszerű azt a szemnyomás rendezése után elvégezni. Célkitűzés: A szemnyomásértékek hatásának vizsgálata a szaruhártya és a szem törőerejére, a Liou–Brennan-modellszem geometriai tulajdonságain alapuló numerikus modell felhasználásával. Módszerek: A Liou–Brennan-modellszem corneaparamétereinek felhasználásával elkészítettünk egy paraméteres geometriai modellt, majd a modellszem végeselemes modelljét az Ansys program használatával. A szaruhártya anyagának viselkedését Wollensak alapján trilineáris anyagmodellel, a peremfeltételeket Pandolfit követve írtuk le. A szemnyomásváltozás hatását vizsgáltuk a szaruhártya optikai szempontból lényeges geometriai adataira (az elülső és hátsó corneagörbület az optikai centrumban, valamint az elülső és hátsó corneafelszín tengelyirányú eltolódása az optikai centrumban). A kapott geometriai jellemzők alapján a paraxiális sugárkövetés módszerével számítottuk a szaruhártya és a szem optikai tulajdonságaiban bekövetkező változásokat. Eredmények: A növekvő szemnyomásterhelés hatására az elülső és hátulsó corneafelszínek középponti görbületi sugarai csökkentek, az elülső és hátsó szaruhártyafelszínek középpontjai előretolódtak, a szaruhártya vékonyodott. A szaruhártya pontjainak tengelyirányú eltolódásai valamennyi szemnyomásterhelés esetén a hátulsó felszín középpontjában vették fel maximális értéküket. A szaruhártya törőereje a szemnyomás fokozódásával csökkent, míg a szem teljes törőereje növekedett. Következtetés: A Liou–Brennan-modellszem geometriai tulajdonságain alapuló végeselemes numerikus modell felhasználásával igazoltuk, hogy a 10 és 30 Hgmm közötti szemnyomásváltozás 0,31–0,86 mm csökkenést okoz a szaruhártya görbületi sugarában, 1,5–4,8 D növekedést a keratometriás értékekben, valamint 1,2–3,9 D növekedést a szem törőerejében. A szaruhártya törőerejében 0,14–0,69 D csökkenés tapasztalható a vizsgált szemnyomástartományban. Orv Hetil. 2022; 163(47): 1872–1879.

Open access

A kognitív érzelemszabályozás szerepe az evészavartünetekben egyes serdülőkori krónikus betegségekben

The role of cognitive emotion regulation in disordered eating among chronically ill adolescents

Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Cserép
,
Brigitta Szabó
,
Péter Tóth-Heyn
,
Andrea Luczay
,
Antal Dezsőfi-Gottl
,
Áron Cseh
,
Nikoletta Várnai
,
Bea Pászthy
,
J. Attila Szabó
, and
Irena Szumska

Bevezetés: A krónikus betegségek evészavartünetekkel való társulása fokozott figyelmet igényel a súlyos szövődmények lehetősége és a mortalitási rizikó növekedése miatt. Az evészavarok és a szubklinikai evészavarok maladaptív érzelemszabályozással járnak együtt, melyek kiváltó és fenntartó tényezői is lehetnek a betegségnek. Ismereteink szerint a gyulladásos bélbetegséggel és 1-es típusú diabetesszel élő serdülők kognitív érzelemszabályozásának szerepét az evészavartüneteikben ez idáig még nem vizsgálták. Célkitűzés: 14 és 18 év közötti serdülők körében elemeztük a kognitív érzelemszabályozás és az evészavartünetek kapcsolatát, különös tekintettel az 1-es típusú diabetesben és gyulladásos bélbetegségben érintett fiatalokra. Kutatásunk arra irányult, hogy krónikus betegek csoportjaiban kimutatható-e egyes kognitív érzelemszabályozó stratégiák szerepe az evészavartünetekben. Módszer: Vizsgálatunkban 300 serdülő töltötte ki tájékozott beleegyezés után a Kognitív Érzelemreguláció Kérdőívet és a Pszichopatológiai Tünetlista Gyermekek és Serdülők Számára kérdőívet. A négy vizsgálati csoportot 157, testileg egészséges serdülő, 51, gyulladásos bélbetegség diagnózisával élő serdülő, 61, 1-es típusú diabetes diagnózisú serdülő és 31, anorexia nervosa diagnózissal rendelkező serdülő alkotta. Eredmények: Vizsgálatunk eredményei alapján a gyulladásos bélbetegséggel élő fiatalok esetében a ruminatio és a pozitív átértékelés, az 1-es típusú diabetes diagnózisú serdülőknél pedig az önvád és a ruminatio közvetett úton szignifikáns kapcsolatban állt az evészavartünetekkel. Megbeszélés: Eredményeink arra utalnak, hogy a kognitív érzelemszabályozó stratégiák a vizsgált krónikus betegséggel élő serdülők körében indirekt módon kapcsolatban állnak az evészavartünetekkel. Az önvád és ruminatio negatív érzelemszabályozó stratégiák gyakoribb alkalmazása növeli az evészavartünetek előfordulását, ugyanakkor kisebb mértékű használatuk kevesebb evészavartünettel jár együtt. A pozitív átértékelés nagyobb mértékű alkalmazása kevesebb evészavartünettel jár együtt. Következtetés: A kognitív érzelemszabályozó stratégiák vizsgálatát és fejlesztését javasoljuk beépíteni a krónikus beteg serdülők komplex ellátásába. Orv Hetil. 2023; 164(48): 1895–1903.

Open access