Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Cecília Surján x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

A csípőtáji töréseket követő intézményi rehabilitációra utalás gyakorlata és a beutalást befolyásoló tényezők a hazai közfinanszírozási adatok alapján

Analysis of the practices and influencing factors of referral to inpatient rehabilitation following hip fractures based on data from the Hungarian healthcare funding database

Orvosi Hetilap
Authors:
Cecília Surján
and
Éva Belicza

Bevezetés: A csípőtáji törések az elöregedő társadalmakban kihívást jelentenek az egészségügyi rendszerek számára. Az érintettek egészségi állapotának, életminőségének alakulása nemcsak az akut, hanem a rehabilitációs ellátás függvénye is. Kevés adat áll rendelkezésre a magyarországi csípőtáji töréseket követő rehabilitációs ellátási gyakorlatról. Célkitűzés: A csípőtáji törések akut ellátása utáni 30 napon belül fekvőbeteg-intézményi rehabilitációra történő felvételi arányok vizsgálata és a felvételt befolyásoló tényezők azonosítása. Módszer: 2005 és 2015 közötti esetszintű, a társadalombiztosító finanszírozási adatbázisából származó betegforgalmi adatok elemzése többváltozós logisztikus regressziós modell segítségével, valamint a rehabilitációs arányok leíró statisztikai elemzése 2005 és 2015, illetve 2019. január 1. és 2020. december 31. között. Eredmények: A rehabilitációra utalás aránya erős növekedést mutat 2005 és 2015 között, további növekedés tapasztalható 2019-ben a 2020-ban észlelt visszaesés előtt. A logisztikus regressziós elemzés szignifikáns hatást mutat a beteg neme, életkora, az ellátási gyakorlatot és hozzáférhetőséget vizsgáló változók esetén. A beteg állapotára utaló változók közül erőteljes hatásuk az akut ellátás során kialakult szövődményeknek van, de a vizsgált társbetegségek többsége is szignifikáns hatású. Következtetés: A rehabilitációra utalási arányok tendenciája kedvezően alakul; a befolyásoló tényezők hatásának irányában nem figyelhető meg változás, a hatás erőssége azonban változik. A regressziós modell erőssége alapján feltételezhető a vizsgált évek alatt konzisztensebbé váló ellátási gyakorlat. Orv Hetil. 2022; 163(25): 990–1000.

Open access

A csípőtáji törést elszenvedett betegekre vonatkozó adatvaliditási vizsgálat egy magyarországi kórházban

Examination of data validity of hip fracture patients in a Hungarian hospital

Orvosi Hetilap
Authors:
Cecília Surján
and
Éva Belicza

Összefoglaló. Bevezetés: A csípőtáji törések jelentősen terhelik az egészségügyi ellátórendszereket. Magyarországon 13 000–15 000 beteg szenved évente csípőtáji törést, jelentős részük műtéten is átesik. A betegek túlélését vizsgálták a EuroHOPE és BRIDGE kutatások, amelyek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek a finanszírozási célból gyűjtött, esetszintű adataira támaszkodtak. Az ilyen jellegű adatok megbízhatóságát több kutatás vizsgálta eltérő eredményekkel, ezért a további vizsgálatok előtt szükségesnek tartottuk a csípőtáji törésekre vonatkozóan is ellenőrizni őket. Célkitűzés: Egy magyarországi kórház reprezentatívan kiválasztott eseteinek vizsgálatán keresztül annak megállapítása, hogy a finanszírozási adatbázis adatai megfelelnek-e a betegdokumentációban rögzített adatoknak. Módszer: Egy magyarországi kórházba 2015-ben csípőtáji töréssel felvett betegek kórlapjainak anonim, reprezentatív mintáját összevetettük a EuroHOPE és BRIDGE kutatások adatbázisával tíz különböző adatelemre vonatkozóan. Az adatbázisokat rekordszinten párosítottuk, az egyezést adatelemre és rekordra vonatkozóan néztük. Eredmények: A reprezentatív minta 259 esetet tartalmazott. Az adatbázisok összevetése során nem találtunk eltérést a beteg neme, életkora, ápolást indokló fődiagnózisa és az osztályról történő távozás dátuma esetén. Egy eltérést találtunk az osztályos felvétel dátumában, a műtét dátumában öt darabot. A beteg további sorsa esetén tíz eltérést találtunk. A műtéttípusok esetén is alacsony mértékű (2–4 eset) eltérést tapasztaltunk. Jelentős mértékű eltérést a társbetegségek és a szövődmények esetén találtunk. Következtetés: Eredményeink alapján további vizsgálatokhoz felhasználhatók az alfanumerikus kódokat, számokat vagy dátumokat tartalmazó mezők (például fődiagnózis, felvételi és távozási dátumok), a társbetegségekre és a szövődményekre vonatkozó adatok azonban nem alkalmazhatók mélyebb elemzések során. Orv Hetil. 2021; 162(18): 712–719.

Summary. Introduction: Hip fractures pose a heavy burden on healthcare systems. In Hungary, 13 000–15 000 patients experience hip fractures, most of them undergo surgery. Their survival was examined by the EuroHOPE and BRIDGE studies, using patient level data from the National Health Insurance Fund. Data from healthcare financing reports have been examined worldwide, with contradicting results, so we considered it necessary to observe data validity for hip fractures before further analysis. Objective: The aim of our study was to observe a representative sample of patient records in a Hungarian hospital in order to validate the finance reports. Method: We matched a representative sample of hip fracture patient records in a Hungarian hospital with hip fractures in 2015 with the database of the EuroHOPE and BRIDGE studies. The databases were matched on record level, the analysis included ten data fields and was conducted for data fields and records. Results: The sample included 259 cases. No differences were observed in the patients’ gender, age and main diagnosis, or dates of discharge. One difference was observed in the dates of admission, and 5 in the dates of surgery. Minor differences were found in the types of surgery (2–4 cases), but the differences between the databases in comorbidities and complications were large. Conclusion: Based on our results, we can conclude that data fields containing alphanumeric codes, numbers or dates (e.g., main diagnosis, admission, discharge and surgery dates) can be used for further analysis, but comorbidity and complication data are not recommended for research purposes. Orv Hetil. 2021; 162(18): 712–719.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Belicza
,
Péter Mihalicza
,
Judit Lám
, and
Cecília Surján

Absztrakt

A European Health Care Outcomes, Performance and Efficiency kutatást az Európai Unió 7. keretprogramja finanszírozta 2010–2013 között. Ennek keretében olyan módszertan került kialakításra, amely lehetővé tette a közreműködő hét országban a regulárisan gyűjtött adatok alapján az ellátás elemzését és az eredmények egymással történő összehasonlítását öt, társadalmilag és gazdaságilag is jelentős teherrel járó diagnóziscsoportban. A szerzők ismertetik a módszertani fejlesztés főbb területeit, így 1. a módszertani alapelveket; 2. az elérhető adatbázisok és az alkalmazott kódrendszerek felmérését; 3. az elemzendő események meghatározását; 4. az elemzések és az indikátorok kialakításának általános szempontjait; 5. a konkrét adatgyűjtési, -feldolgozási és -elemzési módszertan kidolgozását; 6. a kockázatkiigazítási módszereket és 7. a standardizált adatbázis kialakítását. A közfinanszírozott ellátás minden betegére, ellátási eseményére kiterjedő adatbázisok kimeríthetetlen és gazdag adatforrásként szolgálhatnak a döntéshozóknak, ellátóknak, kutatóknak egyaránt. A képzett indikátorok eredményei kiindulópontként szolgálnak a kiváltó okok feltárásához és az ezen okok kezelését célzó intézkedések meghatározásához. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1619–1625.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Lám
,
Viktória Sümegi
,
Cecília Surján
,
Lajos Kullmann
, and
Éva Belicza

Absztrakt

Az Egészségügyi Világszervezet nemkívánatos események jelentési és tanulórendszereivel foglalkozó, 2005-ben megjelent irányelve fektette le a betegbiztonsággal foglalkozó jelentési rendszerek kialakításának alapelveit. Mára Magyarországon is egyre több egészségügyi intézményben jelentkezik igény a betegbiztonsági szemlélet és szervezeti kultúra kialakítására. Ebben nyújt segítséget a 2006-ban elindult és a megújult NEVES (NEm Várt ESemények) elnevezésű jelentési és tanulórendszer, valamint a hozzá kapcsolódó Betegbiztonsági Fórum továbbképző és konzultációs sorozat. A program bemutatásának aktualitását az egészségügyi törvény 2016. január 1-jétől hatályos, a betegbiztonság javítását is elváró módosítása adja. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1035–1042.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Lám
,
Gergő Merész
,
Gyula Bakacsi
,
Éva Belicza
,
Cecília Surján
, and
Erika Takács

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon 2012-ben indult az egészségügyi ellátószervezetek akkreditációs programjának fejlesztése, amelynek célja az egészségügyi ellátás biztonságának növelése, eredményességének, hatékonyságának javítása. Célkitűzés: A vizsgálat célja az akkreditációs standardok hatására történő szervezeti változások felmérése a projekt tesztelésében részt vevő intézményekben. Módszer: Hét önkéntes intézményben vizsgálták a szervezeti kultúra változását nemzetközileg validált kérdőív segítségével. A vizsgálatot két körben, az akkreditációs program bevezetésének kezdete előtt és egy évvel később, standardok megismerése, gyakorlatba ültetésének elkezdése után végezték el. A kérdőíveket leíró statisztikai elemzésekkel és logisztikus regressziós modellekkel vizsgálták. Eredmények: A kórházak körében szignifikáns (p<0,05) pozitív változást mutattak a szervezeti tanulás, folyamatos fejlődés, a nyílt kommunikáció és a csapatmunka a szervezeti egységben dimenziók, az önálló járóbeteg-szakrendelők körében pedig az általános felfogás a betegbiztonságról és a betegbiztonság szervezeti egységen belüli észlelése dimenziók. Következtetések: A vizsgált intézményekben a szervezeti kultúra még fejlesztésre szorul, de az észlelt pozitív változások a betegbiztonságot elősegítő irányba mutatnak. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1667–1673.

Open access