Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Dénes Kovács x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

A Gyermeki Viselkedés Kérdőív legrövidebb változatának (CBQ VS) magyar adaptációja

Hungarian version of the Children's Behavior Questionnaire very short form (CBQ VS)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Éva D. Molnár
and
Dénes Kovács

Elméleti háttér: A kisgyermekek körében végzett temperamentumkutatások egyik legismertebb és leggyakrabban használt mérőeszköze a 3–8 éveseknek szánt Gyermeki Viselkedés Kérdőív (Children's Behavior Questionnaire; CBQ), amely különböző változatokban is létezik, és amelynek magyar nyelvű változata ezidáig nem állt rendelkezésünkre. Cél: Tanulmányunk célja a CBQ legrövidebb változatának (CBQ VS) magyar adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai mutatóinak ismertetése a hazai kutatók számára. Módszerek: Vizsgálatunkban 5–7 éves gyermekek (n = 201) és szüleik (n = 201) vettek részt három magyarországi településről. A kérdőívet a gyermekek szülei (176 anya és 25 apa) töltötték ki. A CBQ VS-H mellett vizsgáltuk a gyermekek végrehajtó funkcióit is a HTKS és Day-Night tesztekkel. Eredmények: Az exploratív faktoranalízis eredményeként a magyar verzióban, hasonlóan az eredeti változathoz, három faktor különült el, amelyek jó belső megbízhatósági mutatókkal rendelkeztek: Erőfeszítés alapú kontroll (Cronbach-α: 0,76), Extraverzió (Cronbach-α: 0,78), Negatív érzelmi viszonyulás (Cronbach-α: 0,74). A temperamentum vizsgált dimenziói függetlennek bizonyultak a kitöltő személyétől (anya vagy apa), életkorától, családi állapotától és iskolai végzettségétől. Következtetések: Eredményeink alapján a Gyermeki Viselkedés Kérdőív legrövidebb változatának magyar verziója (CBQ VS-H) megbízhatóan működik, és alkalmasnak tekinthető a kisgyermekek temperamentumának és annak három dimenziójának vizsgálatára.

Open access

Az artériás érfali merevség és a rendszeres testmozgás kapcsolata

Relationship between arterial stiffness and regular physical activity

Orvosi Hetilap
Authors:
Ágnes Diószegi
,
Beáta Kovács
,
Szabolcs Lengyel
,
Sándor Szántó
,
Erika Kocsis
,
Dénes Páll
, and
Mariann Harangi

Összefoglaló. A cardiovascularis megbetegedések kialakulását és progresszióját jelentősen befolyásolja az életmód, ezen belül a fizikai aktivitás. A rendszeres testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri kórképek kockázatát, többek között a magas vérnyomásra, a zsíranyagcsere-eltérésekre és az elhízásra gyakorolt kedvező hatásán keresztül, továbbá független tényező a cardiovascularis halálozás szempontjából is. Az artériás érfali merevség az elasztikus artériák falát alkotó extracelluláris mátrix degeneratív eltéréseinek következtében alakul ki a különböző kockázati tényezők hatására. Korábban, különböző populációkon már igazolták az érfali merevség prediktív értékét a cardiovascularis események kialakulásának tekintetében. A pulzushullám-terjedési sebesség mérése a leggyakrabban alkalmazott módszer az érfali merevség meghatározására. A pulzushullám-terjedési sebesség mérésének hasznát a cardiovascularis kimenetel és élettartam becslésében számos populációs szintű követéses vizsgálat igazolja. Jelen munkánkban áttekintjük a rendszeres fizikai aktivitás, az érfali merevség, az érelmeszesedés és a cardiovascularis események közötti összefüggéseket. Összefoglaljuk az edzésnek és az érfali merevség paramétereinek kapcsolatát egészséges populáción vizsgáló legfontosabb tanulmányok eredményeit. Megállapítjuk, hogy az érfali merevség figyelemre méltó, érdekes biomarker a cardiovascularis kockázat becslése során a rendszeresen sportoló személyek esetén is. Mindezek alapján, tekintve annak prognosztikai hasznát, felmerül a pulzushullám-terjedési sebesség mérésének beillesztése a klinikai döntéshozatali folyamatba mind amatőr, mind professzionális sportolók esetében. Orv Hetil. 2021; 162(16): 615–622.

Summary. The development and progression of cardiovascular disorders is importantly dependent on lifestyle factors, including physical activity. Regular physical activity decreases cardiovascular morbidity by ameliorating risk factors such as hypertension, dyslipidemia and obesity, moreover, also independently affects cardiovascular mortality. Arterial stiffness results from a degenerative process affecting mainly the extracellular matrix of elastic arteries under the effect of risk factors. Previously, the independent predictive value of arterial stiffness for cardiovascular events has been demonstrated in various populations. Pulse wave velocity is the most commonly used method for the assessment of arterial stiffness. The value of measuring pulse wave velocity to predict cardiovascular health outcomes and longevity has been established in several population-based longitudinal studies. In this review, we summarize the main associations between regular physical exercise, arterial stiffness, atherosclerotic burden and incident cardiovascular events. We cite findings from the major studies focusing on the effect of training on arterial stiffness parameters in healthy subjects. We conclude that arterial stiffness is emerging as an interesting biomarker for cardiovascular risk stratification in subjects doing regular physical activity. Therefore, the incorporation of pulse wave velocity measurement into clinical decision-making could be indicated in the case of both amateur and professional athletes, given the prognostic information it provides. Orv Hetil. 2021; 162(16): 615–622.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csenge Hargittay
,
Judit Dénes
,
Erika Hubina
,
Gábor László Kovács
,
Zoltán Görömbey
,
Sándor Czirják
,
László Kovács
,
Krisztián Vörös
, and
Miklós Góth

Absztrakt:

Az acromegalia ritka, de klinikailag fontos betegség, amelyet a növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktor-1 krónikusan magas szintje okoz. Számos tünete és komplikációja lehet, amelyek közül a diabetes mellitus gyakori szövődmény. A növekedési hormon különböző mechanizmusokon keresztül hathat a szénhidrát-anyagcserére és idézhet elő inzulinrezisztenciát. Cikkünkben egy acromegaliás beteg esetét dolgozzuk fel, kiemelve a beteg szénhidrátanyagcsere-eltéréseit, valamint az eset kapcsán ismertetjük az acromegalia kezelésében használt terápiás lehetőségeknek a glükózháztartásra gyakorolt hatását a nemzetközi irodalom áttekintésével. A contrainsularis hatású növekedésihormon-túlprodukció rontja a glükóztoleranciát. Ennek megfelelően a kórosan fokozott növekedésihormon-termelést csökkentő különböző kezelési módok (mint a sebészi vagy radioterápia, illetve a gyógyszeres kezelés bizonyos típusai) hatására javul a szénhidrát-anyagcsere. Ugyanakkor a gyógyszeres terápiás lehetőségek közül az első generációs szomatosztatinreceptor-ligandok az esetek kis részében ronthatják a szénhidrátháztartást, míg a második generációs pazireotid a betegek jelentős részénél hyperglykaemiát okoz. Az acromegaliás beteg kezelése komplex feladat, több diszciplína képviselői (endokrinológus, idegsebész, radioterapeuta, az egyes speciális problémák megoldásában részt vevő orvosok, fogorvosok) végzik, de a kezelés összefogásáért az endokrinológus szakorvos a felelős. Az acromegaliának, illetve a kezelés szövődményeinek, kiemelten a szénhidrátháztartás zavarainak ellátásában a háziorvosnak is fontos szerepe van, ehhez pedig ismernie kell a kezelési módozatok főbb pontjait és potenciális mellékhatásait. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1724–1729.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Attila Dobos
,
György Gábor
,
Enikő Wehmann
,
Béla Dénes
,
Bettina Póth-Szebenyi
,
Áron B. Kovács
, and
Miklós Gyuranecz

Abstract

Q fever is one of the commonest infectious diseases worldwide. A Coxiella burnetii prevalence of 97.6% has been found by ELISA and PCR tests of the bulk tank milk in dairy cattle farms of Hungary. The herd- and individual-level seroprevalence rates of C. burnetii in the examined dairy cows and farms have dramatically increased over the past ten years. Three high-producing industrial dairy farms were studied which had previously been found ELISA and PCR positive for C. burnetii by bulk tank milk testing. Coxiella burnetii was detected in 52% of the 321 cows tested by ELISA. Pregnancy loss was detected in 18% of the cows between days 29–35 and days 60–70 of gestation. The study found a higher seropositivity rate (80.5%) in the cows that had lost their pregnancy and a seropositivity of 94.4% in the first-bred cows that had lost their pregnancy at an early stage. The ELISA-positive pregnant and aborted cows were further investigated by the complement fixation test (CFT). In dairy herds an average of 66.6% individual seropositivity was detected by the CFT (Phase II) in previously ELISA-positive animals that had lost their pregnancy and 64.5% in the pregnant animals. A higher (Phase I) seropositivity rate (50.0%) was found in the cows with pregnancy loss than in the pregnant animals (38.5%). The high prevalence of C. burnetii in dairy farms is a major risk factor related to pregnancy loss.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors:
Gabriella Vácz
,
Attila Cselenyák
,
Zsuzsanna Cserép
,
Rita Benkő
,
Endre Kovács
,
Eszter Pankotai
,
Andrea Lindenmair
,
Susanne Wolbank
,
Charlotte M. Schwarz
,
Dénes B. Horváthy
,
Levente Kiss
,
István Hornyák
, and
Zsombor Lacza

Purpose

Human amniotic epithelial cells (hAECs) are promising tools for endothelial repair in vascular regenerative medicine. We hypothesized that these epithelial cells are capable of repairing the damaged endothelial layer following balloon injury of the carotid artery in adult male rats.

Results

Two days after injury, the transplanted hAECs were observed at the luminal side of the arterial wall. Then, 4 weeks after the injury, significant intimal thickening was observed in both untreated and cell implanted vessels. Constriction was decreased in both implanted and control animals. Immunohistochemical analysis showed a few surviving cells in the intact arterial wall, but no cells were observed at the site of injury. Interestingly, acetylcholine-induced dilation was preserved in the intact side and the sham-transplanted injured arteries, but it was a trend toward decreased vasodilation in the hAECs’ transplanted vessels.

Conclusion

We conclude that hAECs were able to incorporate into the arterial wall without immunosuppression, but failed to improve vascular function, highlighting that morphological implantation does not necessarily result in functional benefits and underscoring the need to understand other mechanisms of endothelial regeneration.

Open access