Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Dora Reglodi x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search
Authors: Markus M. Heimesaat, Gernot Reifenberger, Viktoria Vicena, Anita Illes, Gabriella Horvath, Andrea Tamas, Balazs D. Fulop, Stefan Bereswill and Dora Reglodi

Pituitary adenylate cyclase activating polypetide (PACAP) constitutes a neuropeptide that is widely distributed in the host exerting essential cytoprotective properties, whereas PACAP−/− mice display increased susceptibility to distinct immunopathological conditions. The orchestrated interplay between the gut microbiota and the host is pivotal in immune homeostasis and resistance to disease. Potential pertubations of the intestinal microbiota in PACAP−/− mice, however, have not been addressed so far. For the first time, we performed a comprehensive survey of the intestinal microbiota composition in PACAP−/− and wildtype (WT) mice starting 2 weeks postpartum until 18 months of age applying quantitative culture-independent techniques. Fecal enterobacteria and enterococci were lower in PACAP−/− than WT mice aged 1 month and ≥6 months, respectively. Whereas Mouse Intestinal Bacteroides were slightly higher in PACAP−/− versus WT mice aged 1 and 6 months, this later in life held true for Bacteroides/Prevotella spp. (≥12 months) and lactobacilli (>15 months of age). Strikingly, health-beneficial bifidobacteria were virtually absent in the intestines of PACAP−/− mice, even when still breastfed. In conclusion, PACAP deficiency is accompanied by distinct changes in fecal microbiota composition with virtually absent bifidobacteria as a major hallmark that might be linked to increased susceptibility to disease.

Open access
Authors: Réka Turai, Márton Ferenc Schandl, Timea Dergez, Réka Anna Vass, Tímea Kvárik, Eszter Horányi, Dorottya Balika, Barbara Mammel, Judit Gyarmati, Fruzsina Fónai, Gabriella Vida, Simone Funke, Valéria Gaál, Dóra Reglődi and Tibor Ertl

Absztrakt:

Bevezetés: Az újszülött intenzív osztályok működésének köszönhetően az extrém alacsony súlyú koraszülöttek perinatalis mortalitása jelentősen csökkent. Fontos feladat a korai és késői szövődmények felismerése. Célkitűzés: A hyperglykaemia (vércukorszint > 8,5 mmol/l) előfordulási gyakoriságát, a korai és késői komplikációkat feltárva kapcsolatot kerestünk a hyperglykaemia és a szövődmények kialakulása között. Módszer: A 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti periódusban született, 1000 g alatti súlyú 188 koraszülött klinikai adatait elemeztük. Meghatároztuk a hyperglykaemia, a retinopathia, az agyvérzés, valamint a bronchopulmonalis dysplasia gyakoriságát. Állatkísérleteinket Sprague Dawley patkányokon végeztük. A hyperglykaemiás állapotot intraperitonealis sztreptozotocininjekció adásával értük el (100 mg/ttkg). A 7. életnapon az aortát eltávolítottuk, szövettani metszeteket készítettünk, melyeket hematoxilin-eozin oldatokkal festettünk. A falvastagságot a QCapture Pro 7 képelemző programmal mértük. Eredmények: Az 1000 g alatti születési súlyú koraszülöttek gesztációs kora és születési súlya 27,1 ± 2,2 hét, illetve 814,9 ± 151,9 g volt, közülük 33 exitált (17,5%). Hyperglykaemiát 62 esetben igazoltunk (32,9%), inzulinkezelést 43 esetben alkalmaztunk (22,8%). A hyperglykaemiás csoport gesztációs kora, születési súlya szignifikánsan alacsonyabb volt (p<0,001), a súlyos retinopathia előfordulása gyakoribb (p = 0,012), az inzulinkezeltek mortalitása magasabb (p = 0,02) volt, mint a normoglykaemiás koraszülötteké. A túlélő gyermekeket vizsgálva (n = 155) logisztikus regressziós analízissel megállapítottuk, hogy a hyperglykaemia jelentős kockázati tényező a súlyos retinopathia kialakulásában (p<0,001). Állatkísérletes modellen megfigyeltük, hogy a neonatalis hyperglykaemia az aortafal jelentős megvastagodását okozza. Következtetés: Retrospektív és állatkísérletes vizsgálataink eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy hyperglykaemia gyakran alakul ki extrém alacsony súlyú koraszülöttekben; gondozásuk során a szemészeti kontroll mellett a veseműködés és a vérnyomás ellenőrzése is fontos feladat. Orv Hetil. 2019; 160(32): 1270–1278.

Open access