Search Results

Összefoglaló. A fertőző betegségek világméretű fenyegetettsége és terjedése komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent minden nemzet számára. A lokális problémák megoldása mellett minden esetben közös nemzeti és nemzetközi összefogás szükséges. Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb számban jelentek, illetve erősödtek meg új fertőző betegségek, amelyek szignifikáns társadalmi fenyegetést jelentenek. Éppen ezért a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) létrehozásának célja a Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SzKK) kötelékén belül működő komplex virológiai laboratóriumi egység kutatási teljesítményének és kutatás-fejlesztési tevékenységének növelése, és ezzel párhuzamosan részvétel a hazai és nemzetközi szintű kutatási hálózatok munkájában. A VNL-hez tartozó komplex virológiai kutatási egység egyedüli hazánkban, hiszen minden biológiai biztonsági szintű laboratóriumi facilitással rendelkezik. Ennek megfelelően lehetőség van a 2-es (BSL-2), 3-as (BSL-3) és egyetlen egyetemi fenntartású laboratóriumként 4-es biológiai biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriumi tevékenység elvégzésére. Ezzel egyedülálló lehetőséget nyit hazánkban is a fertőző betegségek leküzdésében vívott harcban. Hazánkban a PTE rendelkezik az egyetlen ilyen komplex virológiai kutatólaboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre. Ennek megfelelően az itt munkát végző fiatal kollégák az egyetemi prioritásoknak megfelelően a nemzetközileg elismert, kimagasló tudományos eredmények elérését tűzték ki célul. Mivel a laboratóriumi egység egyedülálló hazánkban, így a virológia területén nemcsak a kutatást, de az oktatást is kiválóan szolgálja.

A PTE SzKK Virológia Kutatócsoportjának elsődleges kutatási területe az állatokról emberekre terjedő, úgynevezett virális zoonózisok vizsgálata. Ezen kórokozók a legtöbb esetben súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzéseket is képesek okozni, éppen ezért a vizsgálatok igen magas szakmai kompetenciát és megfelelő laboratóriumi infrastruktúrát igényelnek. Mindazonáltal az ilyen irányú vizsgálatok száma nemzetközi szinten is igen megnőtt, hiszen az új betegségek megjelenése is gyakoribbá vált, amit elsősorban a környezeti és emberi tényezők együttes hatása eredményezhet. A kutatócsoport az alapkutatásokon kívül számos alkalmazott kutatási projektben is részt vesz, amelyek célja a humán diagnosztikában, betegellátási gyakorlatban is alkalmazható tesztek, potenciálisan antivirális hatóanyagok fejlesztése, tesztelése. Mivel a laboratórium egyedülálló biológiai biztonsági szinttel rendelkezik az ilyen irányú alkalmazott kutatásokban, kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységekben is részt tud venni, ezzel emelve a hazai kutatás-fejlesztési irányokat a mikrobiológia területén. A virológiai laboratórium nemcsak alap- és alkalmazott kutatásokat folytat, de szükség esetén részt tud venni a hazai védelmi, biztonsági szervek munkájában is.

A VNL fő célja egy hazai, magas színvonalú nemzeti virológiai kutatási centrum létrehozása, amely elősegíti a hazai virológiai kutatások tudományos fejlesztését, valamint a szakterület K+F+I tevékenységének növelését.

Summary. Today, the global threat and spread of infectious diseases pose serious social and health risks for every nation of the world. In addition to local challenges, there is a sustained need for national and international collaborations. In recent years, numerous new infectious diseases have emerged and grown into significant social threats also in Hungary. Therefore, in collaboration with national and international research networks, the ultimate goal of the National Laboratory of Virology (NLV) is to boost the performance and R&D activities of the Virology Laboratory complex of the Szentágothai János Research Centre (PTE-SzKK) at the University of Pécs. Due to its specific, high level facilities, our virology research unit has a unique asset in Hungary. Accordingly, it is capable of conducting experiments requiring Biosafety Level 2 (BSL-2), Biosafety Level 3 (BSL-3) and as the only academically supported unit in Hungary, it is also capable of covering Biosafety Level 4 (BSL-4) standards to uniquely combat infectious diseases in the area. Our laboratory is a distinctive research facility not only nationally, but internationally as well. Currently, the University of Pécs possesses the only virological research laboratory in Hungary that was established purely for research purposes and not for performing epidemiological tasks. Accordingly, aligned with their academic priorities, our young investigators set their horizons towards achieving internationally recognized, outstanding scientific results. Notably, because our renowned laboratory unit is unparalleled throughout the country, colleagues are wishing to pursue research and training in the field of virology.

The primary research field of the PTE-SzKK Virology Research Group is studying the so-called viral zoonoses; infectious transmissions from animals to humans. In most cases, these pathogens may cause serious, or even fatal infections requiring high level professional competence and corresponding laboratory infrastructure. Nevertheless, the number of international studies has recently surged as new diseases evolve and become more common due to the combined effects of environmental and human factors. In addition to basic science, our team is also conducting a number of applied research projects such as development of potential antiviral agents and tests for human diagnostics and medical care. Since our laboratory possesses a particularly high level of biosafety, it may be equally utilized in clinical practice and by providing novel directions for the national microbiology research and R&D field. Moreover, NLV not only implements basic and applied research, but also collaborates with various organizations of the Homeland Security of Hungary.

The primary goal to establish an NLV was to utilize a National research facility in the field of virology in Hungary in order to increase both research and R&D activity in the country.

Western honey bees (Apis mellifera) are important pollinators in the ecosystem and also play a crucial economic role in the honey industry. During the last decades, a continuous decay was registered in honey bee populations worldwide, including Hungary. In our study, we used metagenomic approaches and conventional PCR screening on healthy and winter mortality affected colonies from multiple sites in Hungary. The major goal was to discover presumed bee pathogens with viral metagenomic experiments and gain prevalence and distribution data by targeted PCR screening. We examined 664 honey bee samples that had been collected during winter mortality from three seemingly healthy colonies and from one colony infested heavily by the parasitic mite Varroa destructor in 2016 and 2017. The subsequent PCR screening of honey bee samples revealed the abundant presence of Apis mellifera filamentous virus (AmFV) for the first time in Central Europe. Based on phylogeny reconstruction, the newly-detected virus was found to be most closely related to a Chinese AmFV strain. More sequence data from multiple countries would be needed for studying the detailed phylogeographical patterns and worldwide spreading process of AmFV. Here we report the prevalent presence of this virus in Hungarian honey bee colonies.

Absztrakt:

Bevezetés: Világszerte jelentősen növekszik a cukorbetegség előfordulása. A distalis típusú szenzomotoros polyneuropathia (DSPN) a leggyakrabban előforduló és a legkorábban kimutatható microvascularis szövődmény, mely változatos klinikai megjelenése és sokszor atípusos tünetei miatt gyakran csak a cukorbetegség előrehaladott stádiumában kerül felismerésre. Célkitűzés és módszer: Munkánk során 431 beteg adatait dolgoztuk fel, akiket 2011 és 2018 között a Debreceni Egyetem Diabeteses Neuropathia Centrumában vizsgáltunk Neurometer^® segítségével, és összefüggéseket kerestünk a különböző szív-ér rendszeri és microvascularis szövődmények (retinopathia, microalbuminuria), a laboratóriumi paraméterek és a DSPN súlyossága között. Eredmények: A betegek átlagéletkora 63,4 év, 62%-uk nő volt, 92%-uk 2-es típusú cukorbetegségben szenvedett. A cukorbetegség fennállásának átlagos ideje 13,7 év volt. Cardiovascularis betegség a betegek 42%-ánál volt ismert. A microvascularis szövődmények közül a retinopathia előfordulása 12% volt, perzisztáló microalbuminuria a betegek 16%-ánál volt igazolva. A vizsgált betegek 19%-ánál a típusos DSPN-panaszok ellenére sem tudtunk idegi károsodást kimutatni; 49%-ban enyhe fokú, 19%-ban közepes fokú és 13%-ban súlyos fokú neuropathia volt kimutatható Neurometer^® segítségével. A cukorbetegséggel összefüggő idegi károsodás kifejezettebb volt diabeteses retinopathia (p<0,001) és perzisztáló microalbuminuria esetén (p<0,001), e microvascularis szövődmények előfordulása összefüggést mutatott a DSPN súlyosságával. A cardiovascularis szövődmények megjelenése nem mutatott korrelációt a perifériás idegkárosodás mértékével, és nem találtunk összefüggést a DSPN súlyossági foka és a cardiovascularis betegségek előfordulása között. Következtetés: Eredményeink alapján a diabeteses neuropathia progressziója előre jelezheti az egyéb microvascularis szövődmények megjelenését 2-es típusú cukorbetegségben, adataink azonban nem mutattak összefüggést a cardiovascularis betegségek kialakulásával. A Neurometer^® segítségével végzett perifériás idegrendszeri vizsgálat alkalmas a DSPN követésére és a neuropathia súlyosságának megállapítására. A cardiovascularis kockázatot az autonóm idegrendszeri funkciót vizsgáló Ewing-féle reflextesztek segítségével jobban meg tudjuk ítélni cukorbetegeinknél. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1243–1251.

A kutatócsoport sebészeti műtétek során eltávolított daganatos szövetekből vesz ischaemiás időn belül molekuláris genetikai vizsgálatokra mintákat, amelyeket folyékony nitrogénben tárol. A betegek klinikai adatait egy saját fejlesztésű informatikai rendszerben tárolja. A vizsgálatokba bevont betegeket egy erre a célra létrehozott, nem OEP-támogatott ambuláns rendelésen követi. A szövettani mintákkal és a követési adatokkal molekuláris genetikai laboratóriumokkal alakít ki kutatások céljából együttműködéseket. Orv. Hetil., 2011, 152, 606–609.

Novel, intergenogroup reassortant G3 rotavirus strains are spreading in at least three continents: Asia, Australia, and Europe. The present study provides evidence that a closely related G3P[8] strain circulated in Hungary during 2015. Whole genome sequencing and phylogenetic analysis showed that the identified strain continues to evolve by reassortment. This observation demonstrates the genomic plasticity of the novel strain, which is thought to be a prerequisite of the success of emerging rotavirus genotypes.