Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Ferenc Túry x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Asthma bronchialéban szenvedő gyermekek közösségimédia-használata

Social media use among children and teenagers with asthma bronchiale

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Józsa
and
Ferenc Túry

Összefoglaló. Bevezetés: Az asthma bronchialéban szenvedő fiatalok egészségmagatartására lényeges hatást gyakorol a virtuális világ (például a Facebook). Ezt gyakran kötődési hiányállapotaik kompenzálására használják. Célkitűzés: Az asthmás gyermekek közösségimédia-használatának vizsgálata egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. Módszer: A vizsgálatban 250 fő, 10–18 éves asthmás, valamint 250 fő, 10–18 éves egészséges gyermek vett részt. Velük a Facebook Használati Kérdőív, a Ten Item Personality Inventory, a Rosenberg Önértékelési Skála, a Beck Gyermekdepresszió Kérdőív, valamint a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála került felvételre. Eredmények: Az asthmás gyermekek kevesebb aktív időt töltenek a Facebookkal, mint az egészségesek (p<0,001), mégis ők érzik azt, hogy ez a platform inkább az életük része (p<0,001). Az asthmásokat magasabb depressziószint és szorongás, valamint alacsonyabb önértékelés jellemzi (p<0,001). Mindkét csoport esetében a lányok használják gyakrabban a Facebookot. A lányok között a Facebook fokozott használata együtt jár a magasabb depressziószinttel és szorongással. Következtetés: Az asthmás gyermekek életében a közösségi média igen jelentős szerepet tölt be. Mivel a 10–18 éves korosztály vulnerábilis ennek addiktív hatásaira, a pszichoedukáció és a prevenció alapvető volna. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.

Summary. Introduction: The health behavior of patients with asthma bronchiale can be influenced by the virtual world (e.g., Facebook). It is often used to compensate their attachment deficits. Objective: In this study, the use of social media is analyzed among asthmatic children compared to a healthy control group. Method: 250 asthmatic and 250 healthy children were interviewed from the age of 10 to 18. The Facebook Intensity Scale, the Ten Item Personality Inventory, the Rosenberg Self-Esteem Scale, the short version of the Beck Depression Inventory and the Multidimensional Anxiety Scale for Children were used in the study. Results: Asthmatic children’s social media time was significantly lower compared to that of healthy children (p<0.001). However, their feeling of being part of the Facebook community is the main motivation to use it (p<0.001). Higher scores of anxiety and depression, and the lower self-esteem compared to the healthy control group can be detected among asthmatic children (p<0.001). The increased use of Facebook can be shown in both groups of girls. The increased use of Facebook among girls is in connection with a higher score of depression and anxiety (p<0.05). Conclusion: Social media plays a very important role in the life of asthmatic children. The psychoeducation and prevention is of basic importance, because the age group of 10–18-year-old children is vulnerable to the addictive effect of social media. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A kórképpé minősítés előszobájában két, említésre méltó evési viselkedés is van: a DSM-5-ben nemspecifikus evészavarként feltüntetett purgálózavar és az egészségesétel-függőségnek fordított orthorexia nervosa. Célunk annak leírása, hogy ezek miként figyelhetők meg a léböjttáborokban, amelyek alternatív egészségmegőrző trendként igen népszerűek napjainkban. Módszer: Az első szerző két országos léböjttáborban többterepű etnográfiai megfigyeléssel rögzítette adatait. A gyűjtése során készült terepnapló, jegyzetek és interjúk alapján mutatjuk be az evészavartünetek motívumait. Eredmények: A tábor legfőbb motívuma a „méregtelenítés”. A szilárd táplálék nélkülözése s ezáltal igen alacsony kalóriabevitel és fizikai aktivitás során bekövetkező gyors testi változásokat a mérgek távozásának tudják be. A léböjttábor résztvevői beiktatták mindennapos rutinjukba a szándékos hashajtást is, amelyhez pozitív konnotációk társulnak, és a holisztikus szemlélet jegyében az „elengedés” és „megújulás” lelki folyamataihoz kötik. A szimbólumok használata az élettani folyamatokkal kapcsolatban erősen észlelhető volt. A vízvesztésből adódó gyors fogyás lendülete, a tiszta étkezés iránti vágy és az ezoterikus-önsegítő kultúrából kölcsönzött „önjutalmazás” is gyakori motívumok. Az újratáplálásból adódó komplikációk miatt eddig két halálesetet tartanak számon a táborszervezők. Következtetések: Mind a purgálózavarra, mind az orthorexia nervosára találhatók jól beazonosítható leírások. Ez azt mutatja, hogy a klinikumon kívüli környezetben is komoly a valószínűsége olyan evési magatartások intézményesítésének, amelyek az egészségre veszélyesek. A „méregtelenítés” ugyanis nemcsak fiziológiailag lehet káros, de hosszú távú mentális segítségnyújtásra sincs bizonyíték. Megoldásként javasoljuk az egészséges életmódról és étkezésről szóló tévhitekre irányuló megfelelő egészségkommunikációs terv kidolgozását és a pszichoterápiás lehetőségek népszerűsítését. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1153–1157.

Open access

Az evészavarok sokféle, időnként irreverzíbilis és veszélyes szövődményekkel és jelentős pszichiátriai komorbiditással járó betegségek, amelyek elsősorban a fiatal nőket érintik. Ellentmondásos eredményeket közölnek azzal kapcsolatban, időben hogyan változik az evészavarok gyakorisága. Célkitűzés: annak meghatározása, hogyan változott az evészavarok és tüneteinek gyakorisága 10 év alatt. Módszerek: Az 1989-ben végzett vizsgálatot (Túry és mtsai, 1991; Szabó és Túry, 1991) ismételtük meg az 1998/1999-es tanévben. Mindkét vizsgálatban ugyanazokat a kérdőíveket alkalmaztuk az evészavarok vizsgálatára: az Evési attitűdök tesztjét, a Bulimia kognitív disztorziós skálát és az Evészavar-súlyossági skálát. A kérdőívet 6 város 9 középiskolájának tanulói töltötték ki. Eredmények: Összesen 2731 tanuló vett részt a vizsgálatban (2138 lány és 593 fiú, az 1. vizsgálatban 932, a másodikban 1799). A testsúly csökkentésére használt módszerek és az evészavar-patológiát jelző kérdőíves pontszám szerint a kóros jelenségek lényegesen gyakoribbak a lányok körében, emellett 10 év távlatában gyakoribbá is váltak. A klinikai és szubklinikai anorexia és bulimia gyakorisága is lényegesen nőtt a lányoknál a vizsgált időszakban (összesen 0,12%-ról 0,68%-ra). Következtetések: Eredményeink alapján az evészavarok tünetei és az evészavar-szindrómák gyakorisága lényegesen nőtt 10 év alatt a hazai középiskolás lányok csoportjában. Ebben nagy jelentőséget tulajdonítunk a külső megjelenés fontosságának és a karcsúságideál térnyerésének.

Open access

A divatipar egészségvédelmi szabályozása

Health protective regulation of the fashion industry

Orvosi Hetilap
Authors:
Nikolett Bogár
,
Ferenc Túry
, and
Bea Pászthy

Összefoglaló. A divatiparra vonatkozó egészségvédelmi szabályozások hiányosak. A karcsúság elérését célzó szociokulturális nyomás a divatiparon belül fokozott, a divatmodelleket gyakran késztetik kórosan alacsony testsúly elérésére, ami pszichológiai abúzusnak felel meg. Ezért a modellek közt az evészavarok prevalenciája magasabb az átlagpopulációhoz képest. A divatvilág veszélyei között ezeken túl a szexuális abúzus, a financiális visszaélések, illetve a fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozatlanság említendő. A kockázatok csökkentése érdekében fontos volna nemzetközi szabályozásokat bevezetni a divatszakmában. Az erre irányuló kezdeményezések először 2006-ban jelentek meg Spanyolországban: a modellek foglalkoztatásának feltétele volt az egészséges tápláltsági állapot alsó határától minimálisan elmaradó testtömegindex (18,0) elérése. Később Franciaországban az evészavarok gyakoriságának mérséklésére törvénybe foglalták a modellek kötelező egészségügyi vizsgálatát, illetve az utólagosan módosított divatfotók megjelölését. E szabályozások azonban könnyen kijátszhatók. A törvényhozás mellett különböző szervezetek alkottak olyan irányelveket, amelyek a modellek egészségvédelmét szolgálták. Ezek az iránymutatások elsősorban a biztonságos munkavégzésre, a fiatalkorúak foglalkoztatásának korlátozására és az emberi méltóság megtartására irányulnak. A divatszakmában előforduló feszültségek vezettek továbbá olyan nonprofit szervezetek megalakulásához, amelyek a modellek érdekvédelméért dolgoznak. A divatmodellek egészségvédelmét célzó jogi szabályozás a mai kultúrában domináns karcsúságideál megváltoztatását is szolgálná, mert a szociális tanulás révén a divatot követő átlagnépesség utánozza a modelleket. A divatmodellek egészségének védelme tehát népegészségügyi vonatkozással is bír. Orv Hetil. 2021; 162(23): 905–910.

Summary. The fashion industry is lacking sufficient health protective regulations. There is an increased sociocultural pressure to be thin. Fashion models are often forced to reach abnormally low body weight, which can be regarded as psychological abuse. This leads to a higher prevalence of eating disorders among models compared with the general population. Some of the other dangers associated with the fashion industry are sexual harassment, financial exploitation, and unregulated minor labour force. To reduce these risks, it is crucial to introduce international regulations in the fashion industry. The first initiative for such regulations took place in Spain in 2006 when the condition for models’ employment was for their body mass index (BMI) not to drop below 18.0, which is close to the low end of healthy BMI. Later in France, to decrease the prevalence of eating disorders, a legislation on compulsory medical examination for models was made. Also, retouching of photos had to be disclosed. Regulations like these, however, can easily be eluded. Different organisations implemented guidelines, such as establishing safe working conditions, limiting underage labour force, and maintaining dignity to protect models’ health. Tension within the fashion industry led to the formation of non-profit organisations seeking the protection of models’ interest. Regulations protecting models’ health in the fashion industry would encourage society to adjust its predominant ideal for thinness. Just as the general population tends to follow fashion trends portrayed by fashion models, so would they likely imitate the new look of models. Hence, the protection of models’ health goes beyond the fashion industry. It has public health implications as well. Orv Hetil. 2021; 162(23): 905–910.

Open access

Az orvosi pszichológia fejlődése hazánkban: szemléleti keretek, határterületek és alkalmazások

The medical psychology in Hungary: way of thinking, frame of references and applications

Orvosi Hetilap
Authors:
János Kállai
,
Katalin Barabás
,
Ferenc Túry
,
Márta Csabai
, and
Péter Molnár

Absztrakt:

A tanulmány az orvosi pszichológia több évtizedes hazai fejlődésének főbb állomásait, fontosabb fogalmait és alkalmazási területeit mutatja be. A kognitív, valamint az affektív idegtudomány és a fejlődéslélektan modern ismereteinek segítségével felvázolja az orvos és a beteg közt alakuló kötődés és bizalom kettős, evolúciós és kulturális eredetét, a diagnózis és a terápia eredményességét meghatározó tényezőket, valamint az empátia lényegét. Bemutatjuk, hogy a pszichoszomatikus orvoslás napjainkra a mindennapi ellátás részévé vált, tudományosan igazolt eredményeinek felhasználása immár a hatékony gyógyítás alappillére. Az orvosi pszichológia és a magatartástudományok integrált oktatása már az egyetemi évek során ennek a szemléletnek a meghonosítására törekszik. Hangsúlyozza továbbá, hogy a beteg test hátráltatja a lelki funkciók kiteljesedését, a lelki betegség pedig testi betegségek komoly kockázati tényezője. Az egészségpszichológiai gondolkodásmód térhódításának példáján érzékeltetjük, hogy a sikeres egészségügyi ellátás az egészség megőrzésében, az egészségmagatartás fejlesztésében érdekelt, autonóm, önmagukért felelősséget vállaló, tájékozott, megfelelő döntések meghozatalában elkötelezett személyeket és a segítségükre lévő, hasonló képességekkel rendelkező gyógyító személyzetet feltételez. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1455–1464.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Ferenc Túry
,
Pál Szabó
,
Szilvia Dukay-Szabó
,
Irena Szumska
,
Dávid Simon
, and
Günther Rathner

Abstract

Background and aims

There are contradictory findings on time changes in the prevalence of eating disorders (EDs). The first epidemiological studies in Hungary were carried out in the late 1980s. The objective of the present study was to follow the changes in the prevalence of EDs in medical students after a period of 22 years.

Methods

A questionnaire survey was conducted in 1989 and in 2010. The sample comprised medical students: 538 subjects (248 males and 290 females) in 1989 and 969 subjects (261 males and 708 females) in 2010. The questionnaire contained sociodemographic and anthropometric items, the Eating Behaviour Severity Scale, the General Health Questionnaire, the Anorexia Nervosa Inventory for Self-Rating, and the Eating Disorder Inventory (EDI). In the second wave, three subscales of the EDI-2 and the SCOFF questionnaire were added.

Results

Current and desired body mass index were significantly higher in the second study. Binge eating at least once a week was reported less frequently (2.7% vs 6.8% in males, 6.1% vs 13% in females) in 2010. The proportion of subclinical anorexia nervosa was higher among females in 2011 (2.5% vs 0.3%, P < 0.01). Among males, the proportion of counterregulatory behaviours increased significantly (from 8.9 to 14.6%).

Discussion and conclusions

The increase of the proportion of subclinical anorexia nervosa and that of male EDs may relate to the importance of the changes in the sociocultural background. Further representative studies are proposed in other countries of Central and Eastern Europe among medical students and in the general population.

Open access