Search Results

You are looking at 1 - 10 of 54 items for

  • Author or Editor: Gábor István x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A veleszületett szívhibák újszülött-, csecsemőkori új sebészi korrekciós megoldásai szükségessé tették a coronariaartériákon történő műtéti beavatkozásokat: szájadékok átültetését, sérülések ellátását, valamint a szerzett Kawasaki-betegség okozta szűkületek áthidaló (bypass) megoldásait. Módszer: A közlemény összegzi azokat a sebészi megoldásokat, melyek az újszülött-, csecsemőkori veleszületett és szerzett coronariabetegségek megoldásait jelentik. Eredmények: A kihívások 7 területen jelentkeznek: 1) a bal coronaria eredése az arteria pulmonalis törzsből, 2) coronariaeredési variációk nagyér-transzpozícióban, 3) akut és késői problémák „switch műtét” során, 4) komplikációk „coronariatranszfer-” (Ross-, Nikaidoh-) műtét során, 5) a coronariaarteria sérülése, 6) Kawasaki-betegség, 7) a fenti problémák koraszülött esetén. A coronariatranszfer-műtét az első megoldás, sikertelensége esetén és az ischaemiás szívizom-károsodás megelőzésére, a legtöbbször sürgősségi megoldásként, a bypassműtét jön szóba. A hosszú távú jobb eredmény érdekében az arteria mammaria interna használata előnyösebb a vena saphena használatánál. E beavatkozások sikeresen, biztonsággal végezhetők el megfelelő nagyító és fonal alkalmazásával. Következtetés: Újszülött- és csecsemőkorban a coronariasebészet biztonsággal, megbízhatóan alkalmazható, és így egy új ágát jelenti a szívsebészetnek. A congenitalis szívsebész megfelelő tréninggel, biztonsággal alkalmazhatja a coronariatranszfer és bypassmegoldásokat még koraszülötteken is. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1935–1940.

Open access
Authors: István Hartyánszky, Sándor Varga, István Hartyánszky and Gábor Bogáts

Absztrakt:

A veleszületett szívhibák sebészi kezelése a technika fejlődésével folyamatosan változik. Az egyik legegyszerűbb, legközismertebb fejlődési rendellenesség a coarctatio aortae. A szerzők az elmúlt évtizedek során alkalmazott műtéti megoldásokat (’end-to-end’ anasztomózis, foltplasztikák, interpositumok), a műtéti lehetőségeket mutatják be, hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján ismertetik a különböző megoldások eredményeit, előnyeit, hátrányait. Nagy sebészi kihívást jelent az újszülöttkori súlyos aorta-hypoplasiával járó eseteknek, a későbbiekben a kialakuló restenosisoknak és az esetleges szövődményeknek (aneurysmák, dissectiók) a megoldása. A coarctatio aortae megoldásai még napjainkban is nehézségeket, sebészi kihívást jelentenek, hiszen ezeknek mások a megoldásai csecsemőkben és nagyobb gyermekekben, illetve felnőttkorban. Itt már sokszor kell alkalmazni a katéterintervenciós megoldásokat is, melyek helyes időzítése még napjainkban is nagy kihívást jelent. Orv Hetil. 2020; 161(21): 861–866.

Open access

Seeing the forest through different trees: A social psychological perspective of work addiction

Commentary on: Ten myths about work addiction (Griffiths et al., 2018)

Authors: István Tóth-Király, Beáta Bőthe and Gábor Orosz

We live in exciting times for the scientific study of work addiction, given its increased relevance and the diverse perspectives one might take to approach this phenomenon. Simultaneously, this field does not appear to be unified as a result of several misleading myths, which are addressed by the debate paper of Griffiths et al. (2018). In response, we would like to complement this study by proposing that the construct of interest should be more precisely identified in the context of related constructs and that an integrative framework should be applied, which is able to take into account not just the micro-level characteristics (i.e., individual differences), but meso- (i.e., environmental factors) and macro-level (i.e., societal factors) ones as well.

Open access

Absztrakt:

A pitvarfibrilláció prevalenciája a felnőttkorosztályban körülbelül három százalék. A ritmuskontroll céljából alkalmazott katéterablatiós terápia alapját jelenleg a pulmonalis vénák izolációja képezi, amelynek egyéves sikeraránya azonban többszöri beavatkozással sem emelhető 70% fölé. A beavatkozás hosszú távú eredményességét a pitvarokban bekövetkező elektromos és strukturális remodelláció korlátozza, amely az arrhythmia tartós fennmaradásához vezet. Az epicardialis zsírszöveti akkumuláció, a pitvari fibrosis, az autonóm idegrendszeri hatások, valamint a különféle arrhythmogen gócok lehetséges szerepét számos tanulmány elemezte. A pitvari epicardialis zsírszövet mennyisége, gyulladás indukálta fibroticus átalakulása és a myocardium zsíros infiltrációja, például obesitas esetén, pitvarfibrilláció fellépésére hajlamosít. Az autonóm szabályozás egyensúlyának megváltozása, például rendszeres sporttevékenység hatására, a triggerelt aktivitás fokozódása, valamint a pitvari refrakter periódus csökkenése révén indukálhat ritmuszavart. Hatékony terápia a lehetséges arrhythmogen trigger és szubsztrátmechanizmusok egyénre szabott komplex befolyásolása által valósulhat meg. A fibroticus folyamatok a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlása révén lassíthatók. A neuromodulációs lehetőségek magukban foglalják a renalis denervációt, illetve a ganglionablatiót, és az antikoaguláns terápia pitvari remodellációt gátló hatásáról is ismertek adatok. A katéterablatiós beavatkozások lehetséges új irányait a jobb és bal pitvari lineáris laesiók alkalmazása, a heges területek homogenizálása mellett a komplex frakcionált pitvari elektrogramok, rotorok és az ectopiás fókuszok ablatiója képezik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a fennálló rizikófaktorok, úgymint obesitas, hyperlipidaemia, hypertonia, diabetes mellitus és obstruktív alvási apnoe hosszú távú, tervezett kezelése. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1135–1145.

Open access
Authors: Klára Czimre, Gábor Kozma, Károly Teperics, György Szabó and István Fazekas

The growing significance of renewable energy resources has been one of the most important processes in the field of energy management for the past two decades. This is due to phenomena related to environmental protection, security of supply, economic and rural development, as well as to the abundance of financial incentives (EU grants, constructive national off-take regime). As a consequence of this, the paper concentrates on the general and territorial characteristics of the EU financial instruments for Hungary in the 2007–2013 budgetary period with the objective to enhance the dissemination of renewable energy resources. As an outcome of our research, three very important conclusions were drawn. First of all, less developed regions were more active in submitting proposals though the more developed regions reached higher success rates. Secondly, it was noticed that the “identity” of the successful tenderers influenced the average volume of proposals to a considerable extent. Thirdly, in the case of the successful proposals, the development level and size (of settlements) of the territorial units (districts) had a direct impact on the identity of the applicants and on the average size of proposals.

Open access
Authors: István Szabó, Gábor Sobel, Attila Pajor and Zoltán Langmár

A petevezető átjárhatóságának vizsgálata a meddőségi kivizsgálás fontos része. A kürteredetű meddőség 10–25%-ában proximalis tubaocclusio képezi az okot. A szerzők áttekintik a proximalis kürtelzáródás vizsgálatára alkalmazható eljárások történetét, metodikáját és értékét, valamint meghatározzák a hiszteroszkópos szelektív tubakanülálás szerepét a kivizsgálás során. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján a szerzők javasolják az eljárás bevezetését a meddőségi kivizsgálás protokolljába, mert ezzel elkerülhetőek lehetnének a nem kellően megalapozott javallattal végzett in vitro fertilizációs kezelések.

Open access
Authors: Gábor Orosz, István Tóth-Király, Beáta Bőthe and Dóra Melher

Background and aims

Tinder is a very popular smartphone-based geolocated dating application. The goal of the present study was creating a short Problematic Tinder Use Scale (PTUS).

Methods

Griffiths’ () six-component model was implemented for covering all components of problematic Tinder use. Confirmatory factor analyses were carried out on a Tinder user sample (N = 430).

Results

Both the 12- and the 6-item versions were tested. The 6-item unidimensional structure has appropriate reliability and factor structure. No salient demography-related differences were found. Users irrespectively to their relationship status have similar scores on PTUS.

Discussion

Tinder users deserve the attention of scientific examination considering their large proportion among smartphone users. It is especially true considering the emerging trend of geolocated online dating applications.

Conclusions

Before PTUS, no prior scale has been created to measure problematic Tinder use. The PTUS is a suitable and reliable measure to assess problematic Tinder use.

Open access
Authors: Gábor Sobel, Zoltán Langmár, Zoltán Tömösváry, Attila Pajor and István Szabó

A pácienseink kezelésekről való tájékozottsága a megfelelő kommunikáció nagyon fontos eredménye. Az elégtelen kommunikáció félreértésekhez, aggodalomhoz és peres eljárások indításához vezethet. A betegoktatás céljából számos eszköz használható, de sebészeti beavatkozások esetében a műtétek filmre rögzítése a legmegfelelőbb. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a műtéti felvételek használhatóságát kívántuk tisztázni a tájékoztatás során, a pácienseink véleménye alapján. Betegek és módszer: A szerzők 100, nőgyógyászati endoszkópia előtt álló pácienst kérdeztek meg, hogy beleegyeznek-e abba, hogy a műtétjükről felvétel készüljön. A szerkesztett felvételeket a kórházból való távozás előtt mutatták be a betegeknek, akik egyúttal egy kérdőívet is kitöltöttek. Eredmények: A csoport összes páciense beleegyezett a felvétel készítésébe, és 92 beteg kívánta a műtéti felvételt megtekinteni. A filmek átlagos hosszúsága 5 perc volt. A páciensek 88%-a gondolta úgy, hogy a felvétel megtekintése hozzásegítette őket a betegségük és a kezelés lényegének jobb megértéséhez. Összegzés: A szerkesztett filmfelvételek segíthetnek abban, hogy a páciensek megértsék a betegségük, illetve a kezelés lényegét. Annak ellenére, hogy ez egy időigényes tájékoztatási forma, a filmek segíthetnek továbbá abban is, hogy a családorvosok is tájékozódhassanak betegeik kezeléséről.

Open access
Authors: Mihály Makara, Gábor Horváth, Ferenc Szalay, István Tornai and Béla Hunyady

A Hepatitis Regiszter a Magyar Gasztroenterológai Társaság Hepatológiai Szekciója által a Májbetegekért Alapítvány közreműködésével létrehozott és üzemeltetett rendszer, amely a krónikus hepatitis B és C interferonalapú kezelésének nyilvántartására, valamint az engedélyezési folyamat elektronikus megvalósítására készült. A regiszter segítségével vált tisztázhatóvá a hepatitis C elleni új, hármas kezelésre várakozók száma és összetétele: 3000, korábban sikertelenül kezelt betegnél indokolt és lehetséges az újrakezelés, 40%-uknál a májbetegség már cirrhosis stádiumában van, és 40%-uk volt a korábbi kettős kezelésre nullreagáló. A rendszer a benyújtott IFN-alapú kezelési kérelmekhez automatikusan hozzárendeli a szakmai ajánlásban, illetve finanszírozási protokollban meghatározott prioritási indexet, ami a kezelés sürgősségének mérőszáma. Legfőbb meghatározója a fibrosis mértéke, de szerepelnek benne a betegség progressziójának mértékét, a gyógyhajlamot és speciális szempontokat tükröző összetevők is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1151–1155.

Open access
Authors: István Láng, Zsuzsanna Kahán, Erika Hitre, Magdolna Dank, Gábor Rubovszky, Zsolt Horváth and Miklós Kásler

Az emlőrákos halálozás elleni küzdelemben az egészséges életmód és a népességszintű mammográfiás szűrővizsgálat mellett kiemelkedően fontos a szakosodott emlőrákközpontokban végzett korszerű belgyógyászati-onkológiai gyógyszeres terápia. Egy-egy beteg konkrét kezelési tervére a multidiszciplináris onkoteam tegyen javaslatot, még a definitív terápia megkezdése előtt. Az emlőrák gyógyszeres kezelésének stratégiáját alapvetően a daganat biológiai tulajdonságai és kiterjedtsége, stádiuma határozzák meg. A biológiai tulajdonságok közül nagyon fontos a tumor endokrin érzékenysége, humán epidermális növekedési faktor-2 receptor státusa és proliferációs képessége. Az összefoglaló közlemény az emlőrák belgyógyászati-onkológiai gyógyszeres kezelésének (kemoterápia, endokrin terápia, célzott biológiai terápia) stratégiáját a receptorstátus és a proliferációs készség alapján mutatja be a betegség különböző stádiumaiban. Orv. Hetil., 2012, 153, 56–65.

Open access