Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Gábor Sobel x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
István Szabó
,
Gábor Sobel
,
Attila Pajor
, and
Zoltán Langmár

A petevezető átjárhatóságának vizsgálata a meddőségi kivizsgálás fontos része. A kürteredetű meddőség 10–25%-ában proximalis tubaocclusio képezi az okot. A szerzők áttekintik a proximalis kürtelzáródás vizsgálatára alkalmazható eljárások történetét, metodikáját és értékét, valamint meghatározzák a hiszteroszkópos szelektív tubakanülálás szerepét a kivizsgálás során. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján a szerzők javasolják az eljárás bevezetését a meddőségi kivizsgálás protokolljába, mert ezzel elkerülhetőek lehetnének a nem kellően megalapozott javallattal végzett in vitro fertilizációs kezelések.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ádám Galamb
,
Attila Pajor
,
Zoltán Langmár
, and
Gábor Sobel

A humán papillomavírus (HPV) a XXI. század leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozója. A daganatkeltő (onkogén) HPV-típusokkal történő fertőzés tehető felelőssé a méhnyakrákok 99,7%-ának kialakulásáért. A megelőzésben döntő szerepe van a szűrésnek, amely a méhnyakrák előfordulását és halálozását bizonyítottan csökkentheti. Jelenleg 16 női HPV-centrum működik országszerte, amelyekben egységes irányelvek alapján végeznek szűréseket, tanácsadást és gondozást. Az első központot 2007 márciusában jelen közlemény szerzői hozták létre Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Betegek és módszerek: A szerzők 1155 páciensnél végeztek HPV-tipizálást, a vírus DNS-ének PCR-módszerrel való kimutatásával. Vizsgálták, hogy ebben a nem válogatott népességben milyen arányban mutatható ki a HPV-vel való fertőzöttség, milyen a különböző genotípusok, illetve a magas kockázatú (onkogén) típusok aránya, milyenek a fenti mutatók korcsoportokra vetítve, valamint milyen arányban mutatható ki egyidejűleg citológiai eltérés. A szerzők a központban elvégzett szűrések adatait összehasonlították a fejlett országokban talált eredményekkel, és választ kerestek arra, vajon magasabb-e a vírussal való fertőzöttség aránya a hazai népességben. Eredmények: A páciensek 55,5%-ában volt kimutatható a vírus valamelyik típusa, 38,5%-ában az onkogén típusok egyike. A HPV-vel való fertőzöttség aránya a 15 és 25 év közötti korosztályban volt a legmagasabb (62,9%). A magas kockázatú típusok között a 16-os volt a leggyakoribb, 19,5%-os aránnyal. A magas kockázatú vírussal való fertőzöttség mellett 32,1%-ban fordult elő egyidejű citológiai eltérés, s ezek több mint kétharmadában (70,6%) több magas kockázatú típus egyidejű jelenlétét igazolták. A citológiai eltéréssel járó esetekben 32%-ban volt kimutatható a 16-os típus. Következtetések: A szerzők által vizsgált, nem válogatott népesség fertőzöttségének aránya meghaladja a nemzetközi adatokat. Figyelemre méltó a legfiatalabb korosztály magas fertőzöttségi aránya, valamint a több onkogén típussal való egyidejű fertőzöttséggel járó magasabb kockázat. A 16-os és a 18-as típus magas daganatkeltő képessége szembetűnő az általunk vizsgált csoportban, de nem elhanyagolható az 51-es és a 31-es típus szerepe sem. Orv. Hetil., 2011, 152, 1804–1807.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Réka Hegyaljay
,
Adrienn Paál
,
Zoltán Langmár
,
Gábor Sobel
, and
Ferenc Bánhidy

A humán papillomavírus-fertőzés az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség. Csaknem minden méhnyakrákos megbetegedés esetén kimutatható a humán papillomavírus jelenléte. A méhnyakrák előfordulási gyakorisága sajnos még napjainkban is magas. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a nők tudásszintjének felmérése a humán papillomavírussal és a méhnyakrákkal kapcsolatban, továbbá összefüggések keresése a gyakoribb halálozás, a szűréseken való alacsony részvételi arány és a méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretek között. Módszer: A 18 kérdésből álló kérdőívet, amelyet több városban (illetve faluban) osztottunk szét, 422 nő töltötte ki. A kitöltött kérdőíveket korcsoport, lakhely, illetve iskolai végzettség alapján osztályoztuk, további szempont volt még, hogy van-e a nőnek gyermeke, valamint részesült-e humán papillomavírus elleni védőoltásban. Eredmények: Az eredmények alapján a nők közel fele alapkérdésekben ugyan tájékozottnak mutatkozott, azonban a gyakorlatias kérdésekre (például: Hogyan csökkenthető a fertőzés veszélye?) adott helyes válaszok aránya a nemzetközi irodalomban közölteknél alacsonyabb volt. A nők 56%-a tudta, hogy elsősorban vírus okozza a méhnyakrákot, de a lehetséges rizikófaktorok helyes kombinációját csupán 17%-uk adta meg pontosan. A középiskolások körében ez az arány még alacsonyabb volt. A nők 42%-a gondolta úgy, hogy férfiak is megfertőződhetnek a humán papillomavírussal. A megkérdezettek csupán 44%-a vesz részt évente nőgyógyászati szűrővizsgálaton, és 43%-uk gondolta úgy, hogy a méhnyakrák, illetve a rákmegelőző állapotok nem jelentenek komoly veszélyt. A nők 80%-a tudta, hogy a szűrővizsgálat részben egy kenet levételéből áll. A különböző csoportok között meglévő tájékozottságbeli eltérések szignifikanciájának megítélésére a χ 2 -próbát alkalmaztuk. Következtetések: Az eredmények alapján az általunk megkérdezettek feléről bebizonyosodott, hogy alapvető kérdésekben viszonylag tájékozottak. Véleményünk szerint ez részben az elmúlt évek felvilágosító kampányainak is köszönhető. Sajnos azonban számos olyan kérdés volt, amelyek esetében a helyes válaszok aránya még a 20%-ot sem érte el.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Sobel
,
Zoltán Langmár
,
Zoltán Tömösváry
,
Attila Pajor
, and
István Szabó

A pácienseink kezelésekről való tájékozottsága a megfelelő kommunikáció nagyon fontos eredménye. Az elégtelen kommunikáció félreértésekhez, aggodalomhoz és peres eljárások indításához vezethet. A betegoktatás céljából számos eszköz használható, de sebészeti beavatkozások esetében a műtétek filmre rögzítése a legmegfelelőbb. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a műtéti felvételek használhatóságát kívántuk tisztázni a tájékoztatás során, a pácienseink véleménye alapján. Betegek és módszer: A szerzők 100, nőgyógyászati endoszkópia előtt álló pácienst kérdeztek meg, hogy beleegyeznek-e abba, hogy a műtétjükről felvétel készüljön. A szerkesztett felvételeket a kórházból való távozás előtt mutatták be a betegeknek, akik egyúttal egy kérdőívet is kitöltöttek. Eredmények: A csoport összes páciense beleegyezett a felvétel készítésébe, és 92 beteg kívánta a műtéti felvételt megtekinteni. A filmek átlagos hosszúsága 5 perc volt. A páciensek 88%-a gondolta úgy, hogy a felvétel megtekintése hozzásegítette őket a betegségük és a kezelés lényegének jobb megértéséhez. Összegzés: A szerkesztett filmfelvételek segíthetnek abban, hogy a páciensek megértsék a betegségük, illetve a kezelés lényegét. Annak ellenére, hogy ez egy időigényes tájékoztatási forma, a filmek segíthetnek továbbá abban is, hogy a családorvosok is tájékozódhassanak betegeik kezeléséről.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Szabó
,
Zoltán Langmár
,
Zoltán Fontányi
,
Gábor Sobel
,
Máté Hazay
,
Ádám Galamb
,
Dóra Zergényi-Molnár
,
Péter Sziller
, and
Attila Pajor

A petevezető-eredetű meddőség, amelynek oka 15–25%-ban a kürt proximalis szakaszának elzáródása, egyre nagyobb figyelmet kap a reprodukciós szakemberek részéről. A kétoldali tubaocclusio szervezeten kívüli megtermékenyítés javallatát képezi, mivel a terhességi arány a makrosebészeti eljárás eredményességével csaknem azonos. Azzal együtt, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazásával egyre jelentősebb eredményeket érnek el, a nem kellően megalapozott javallattal indított in vitro fertilizációs kezelések felesleges terhet jelentenek mind a páciensek, mind a társadalombiztosító számára. Egyértelmű tehát, hogy a petevezető átjárhatóságának vizsgálatára irányuló eljárások folyamatos tökéletesítése rendkívül fontos mind a páciensek kisebb megterhelése, mind a finanszírozói oldal szempontjából. Közleményünkben ajánlunk egy lehetséges kivizsgálási protokollt, amely egy ülésben végezhető el, valamint felhívjuk a figyelmet egy általunk kifejlesztett, egyszerűen kivitelezhető, ám véleményünk szerint igen fontos vizsgálati technikára, amely diagnosztikus hiszteroszkópia útján alkalmazható, lehetővé téve a kürtök szelektív vizsgálatát.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Miklós Kásler
,
Nándor Ács
,
Zsuzsanna Bata
,
Dávid Dankó
,
Zoltán Hernádi
,
Mihály Kálmán
,
László Kornya
,
Julianna Kovács
,
Gyula Mészáros
,
Márk Péter Molnár
,
Zoltán Mór
,
Zoltán Novák
,
Gábor Sobel
,
Zoltán Szentirmay
,
László Takács
, and
Tímea Tisza
Open access