Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: Gabriella Pusztai x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Ha elvész a bizalom

When Trust Is Lost: Student Distrust and Academic Failure

Educatio
Author: Gabriella Pusztai

Absztrakt:

A hallgatói bizalom nemcsak az individuumszintű hallgatói jóllét egyik erős tartópillére, hanem – mivel a bizalom és a megbízható magatartás szoros összefüggésben áll egymással – jelentős társadalmi tény, s egyben előrejelzés a következő felnőtt állampolgári generáció társadalmi magatartására vonatkozólag. Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen törésvonalak mentén rendeződik el a bizalom napjaink hallgatótársadalmában, milyen hatással van a felsőoktatási hallgatók teljesítményére, milyen forrásból ered, valamint arra keressük a választ, hogy a lemorzsolódásban milyen szerepe lehet a bizalomvesztésnek. Három adatbázis adatait elemeztük Magyar Ifjúság 2016, A hallgatói eredményességre gyakorolt intézményi hatás (IESA 2015) és a Lemorzsolódottak (Depart 2018). Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy az országos hallgatói adatok szerint a közintézményekbe vetett bizalom szintje a szülői iskolázottsággal meghatározott státus mentén jelentős eltéréseket mutat, az egyenlőtlenségeket tovább színezik a vallásosság szerinti különbségek. A kelet-magyarországi intézmények hallgatói között azonban egyenletesen magas a bizalmatlanok aránya. A felsőoktatási tanulmányi kudarcot szenvedők bizalomszintje alacsony, a lemorzsolódottak a bizalom megroppanásával magyarázzák tanulmányaik félbehagyását. Noha a nevelési-oktatási hatékonyság alapfeltétele lenne a szereppartnerek közötti bizalomteljes kapcsolat, a tömegessé, majd üzletiessé vált felsőoktatásban a hallgatók domináns élménye az oktatói odafigyelés nélkülözése és a személytelenség.

Open access

Learning Alone – a kapcsolati beágyazódás vizsgálata a távolléti oktatás alatt

Learning Alone – The Study of Student Relationships during the Emergency Remote Teaching

Educatio
Authors: Gabriella Pusztai and Krisztina Győri

Összefoglaló. A COVID–19-pandémia oktatásra gyakorolt hatását 2020-ban a kutatók rendkívüli gyorsasággal kezdték el vizsgálni. Jelen kutatás összehasonlította a hallgatói kapcsolatoknak a vészhelyzeti távolléti oktatás (emergency remote teaching, ERT) előtti és alatti állapotát és ezek összefüggését a hallgatói eredményesség alakulásával. Kérdőívünket 677 válaszadó hallgató töltötte ki (172 férfi és 505 nő) összesen 29 magyarországi felsőoktatási intézményből. Eredményeink rámutattak az oktatók tanítással nem szorosan összefüggő szerepköreinek nélkülözhetetlenségére, valamint arra, hogy a hallgatói kapcsolatok gyengülése összefüggésben áll a tanulmányok melletti kitartással, a tanulmányi aktivitással, a bizalommal és az elégedettséggel. Mindezt a virtuális egyetem koncepciók kidolgozásánál is szükséges figyelembe venni.

Summary. Researchers have begun studying with utmost haste the effect of the COVID-19 pandemic on teaching already in 2020. In the present study, we compared the states of the student relationships before and after the emergency remote teaching (henceforth ERT). Our questionnaire was filled by 677 students (172 males, 505 females) from altogether 29 Hungarian higher education institutes. Our results raise attention to the important dimension of the role of faculty members which are not in close relation to knowledge transfer, furthermore, the results point that the strength of the institutional relationships is in correlation with the persistence related to student persistence, student engagement, the trust, and the satisfaction. All of this should be taken into consideration when working out a concept for a virtual university.

Open access

Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap

Dropout Students in the Past and in the Future

Educatio
Authors: Gabriella Pusztai, Klára Kovács, and Roland Hegedűs

Absztrakt:

A felsőoktatásból lemorzsolódott hallgatókról hajlamosak vagyunk sztereotípiák mentén gondolkodni, s a legutóbbi évekig a hazai szakirodalom is ritkán foglalkozott velük. A leggazdagabb statisztikai adatbázisok alapján is talányos marad a kép a felsőoktatási tanulmányok félbehagyásáról, mert a képzés félbehagyásának a tanulmányi rendszerekben megjelölhető okai nem tükrözik a realitást, s az egyes évfolyamokat követő panelvizsgálatokból épp a lemorzsolódók válaszai hiányoznak. Ennek a problémának nyomába eredve a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD-H) kutatói először a lemorzsolódott hallgatók interjús (20 interjú), majd ennek tapasztalataira építve kérdőíves (605 fő) vizsgálatát végezték el, s az adataikat összevetették a teljes körű hallgatói statisztikai (FIR, FELVI), valamint a perzisztens és lemorzsolódási rizikóval küzdő hallgatók kérdőíves adatbázisaival (PERSIST 2019, N = 2000). Mivel az anyagi okok, a költségtérítési kötelezettség szerepe vitathatatlan a lemorzsolódásban, az önköltséges hallgatók helyzetét és összetételét is megvizsgáltuk (30 interjú, FELVI-adatok). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lemorzsolódott hallgatók heterogén tábort alkotnak, s a különböző társadalmi és képzési csoportokat különböző arányban és különböző okok miatt fenyegeti a lemorzsolódás veszélye. Az egyéni szintű okok mellett a felsőoktatás rendszerszintű jellemzői is felelősek a lemorzsolódás növekedéséért, sőt, a kedvezőtlen társadalmi státusúak nagyobb arányú lemorzsolódásáért is.

Open access

Background and aims

Even the richest statistical databases leave the reasons of student dropout from higher education largely obscure. It is the answers of the students who drop out that the panel examinations of the cohorts of students do not contain. The theoretical background to our research was provided by Coleman’s concept of social capital (1961), Tinto’s integrational and Astin’s involvement theory, as well as Pascarella and Terenzini’s institutional integration/embeddedness ideas (2005).

Methods

To find a solution to that problem, we devised a quantitative, questionnaire survey, based upon the qualitative examination of students who have dropped out (DEPART 2018; N = 591). For data gathering, the snowball method was used, and almost all academic fields are represented in the database. The primary objective of the research was revealing and identifying the factors preventing students from obtaining a degree, surveying the processes and decisions that resulted in their not being able to graduate. School career, educational experience, the attitude of the family to the student’s studies, job/career orientation, educational and social experience in higher education, competitive activities, and social–economical characteristics were the topics we examined. We collected the data of the students who have dropped out with the questionnaire (IESA 2015; N = 2017) and compared the information thus collected with the social and demographic characteristics, school career, and higher educational integration of persistent students. We also compared the data to the embeddedness of (the persistent) students in various voluntary organizations (civic, sport, and religious). For the examination of persistence, a 9-item, highly reliable scale [Cronbach, 883 (IESA)] has been used since 2012.

Results

The results suggest that the influence of institutional factors and that of the social network is more powerful than the individual characteristics. We found considerable differences between the intra- and extra-campus influences.

Discussion

Our findings highlight the necessity of providing empirical foundations for the institutional dropout prevention programs.

Open access