Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Georgina Szabó x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

A prosztatarák kezelésében alkalmazott besugárzási technikák vizelési képességre gyakorolt korai hatása

Early effects of different irradiation techniques used in the treatment of prostate cancer on urination

Orvosi Hetilap
Authors:
István Nahaji
,
Georgina Fröhlich
,
Stelios Mavrogenis
,
János Ferenc Szabó
,
Csaba Polgár
, and
Péter Ágoston

Összefoglaló. Bevezetés: A prosztatarák kezelésében jelentős szerepet kapnak a különböző sugárterápiás eljárások. Ennek ellenére a vizelési képességre gyakorolt, rövid és hosszú távú mellékhatásaikat objektív vizsgálómódszerrel igen kevés tanulmányban vizsgálták. Célkitűzés: Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan változik a korai vizelési képesség a különböző sugárterápiás eljárások során. Módszerek: A vizsgálatunkban meghatározott protokoll szerint a kezelés előtt minden bevont beteggel IPSS-t (nemzetközi prosztatatünet-értékelő lap) töltettünk ki, illetve uroflow (vizeletáramlási) vizsgálatot végeztünk, suprapubicus ultrahanggal meghatározott mictiós residuum méréssel kiegészítve. A sugárkezelés befejezésétől számított 4–6 héten belül ismételten elvégeztük ezeket a vizsgálatokat, melyekbe összesen 26 beteget vontunk be. A kezelési modalitások szerint 6, kis dózisteljesítményű (low-dose rate; LDR) brachytherapiában, 5, nagy dózisteljesítményű (high-dose rate; HDR) brachytherapiában, 12, Cyberknife (CK) készüléken extrém hipofrakcionált sugárkezelésben és 3, lineáris gyorsítón (LINAC) mérsékelten hipofrakcionált sugárkezelésben részesített prosztatarákos beteget választottunk be. A kezelések hasonlósága miatt az LDR- és a HDR-csoportot együttesen brachytherapiás csoportként (BTCS), a CK- és a LINAC-csoportot teleterápiás csoportként (TTCS) vizsgáltuk. Eredmények: A BTCS betegeinél az IPSS- és az uroflow paraméterek korai romlása (IPSS irritatív panaszok: p = 0,003, IPSS obstruktív panaszok: p = 0,011, maximális áramlás: p = 0,003, átlagos áramlás: p = 0,006) szignifikánsnak bizonyult, a TTCS-ban mindösszesen az IPSS irritatív tünetekben volt kimutatható eltérés (p = 0,011). Következtetés: A sugárterápiás modalitás kiválasztása előtt javasolható az uroflow és az IPSS-vizsgálat elvégzése. Eredményeink alapján azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés előtt középsúlyos vagy súlyos dysuriás vizelési panaszok állnak fenn, a brachytherapia helyett teleterápiás módszerek alkalmazását javasoljuk, amelyek kevésbé rontják a betegek korai vizeletürítési képességét. Orv Hetil. 2021; 162(33): 1328–1334.

Summary. Introduction: Various radiotherapy procedures are applied in the treatment of prostate cancer. Nevertheless, their early and late side effects measured by uroflow and residual volume measurements have not been studied extensively. Objective: We investigated by objective methods the early changes of urination ability after different radiotherapy procedures. Methods: According to the protocol defined in our study, all patients had their IPSS (international prostate symptom score) determined, as well as their uroflow examinations and measurements of their residual urine via suprapubic ultrasound, carried out before treatment. These tests were then repeated at 4–6 weeks after the end of their radiotherapy. A total of 26 patients were included in the study. 6 patients were treated with low-dose rate (LDR) brachytherapy and 5 patients with high-dose rate (HDR) brachytherapy, 12 patients with Cyberknife (CK) using extreme hypofractionation and 3 patients with moderately hypofractionated radiotherapy with a linear accelerator (LINAC). Due to the similarity of the treatments, the LDR and HDR groups together were also studied as brachytherapy group and the CK and LINAC patients as teletherapy group. Results: We found that the early deterioration of IPSS and uroflow parameters after brachytherapy were significant (IPSS irritative symptoms: p = 0.003, IPSS obstructive symptoms: p = 0.011, maximum flow: p = 0.003, mean flow: p = 0.006), while in teletherapy only the IPSS irritative symptoms worsened significantly (p = 0.011). Conclusion: Based on our results, we suggest to perform uroflow examination and IPSS test before selecting therapeutic modality for patients with prostate cancer. In patients with moderate or severe urinary complaints before the treatment, we recommend to use teletherapy rather than brachytherapy. Orv Hetil. 2021; 162(33): 1328–1334.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Tóth
,
Dorottya Szabó
,
Gábor László Sándor
,
Anita Pék
,
Irén Szalai
,
Regina Lukács
,
Georgina Zsófia Tóth
,
András Papp
,
Zoltán Zsolt Nagy
,
Hans Limburg
, and
János Németh

Absztrakt:

Bevezetés: A cukorbetegség az egyik leggyakoribb oka a vakságnak az 50 éves vagy idősebb korú lakosság körében. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a cukorbetegség és a retinopathia diabetica (RD) prevalenciájának meghatározása, illetve a cukorbetegek szemészeti ellátása lefedettségének vizsgálata hazánk különböző részein. Módszer: Százöt lakókörzetben, összesen 3675, 50 éves vagy idősebb korú személyt vontunk be a vizsgálatba. A standardizált rapid assessment of avoidable blindness (RAAB) + diabetic retinopathy module (DRM) segítségével vizsgáltuk a résztvevőket, majd a Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarország közötti különbségeket. Eredmények: A cukorbetegség prevalenciája Kelet-Magyarországon (20,9%) magasabb volt, mint Nyugat- (19,5%) és Közép-Magyarországon (19,5%). Az RD prevalenciája Nyugat-Magyarországon (24,1%) magasabb volt, mint Közép- (17,8%) és Kelet-Magyarországon (19,6%). A közép-magyarországi résztvevők között volt a legkisebb azon páciensek aránya (19,1%), akik még sohasem vettek részt szemfenékvizsgálaton. Következtetések: A cukorbetegség szemészeti szövődményei gyakoriságának csökkentése céljából fontos lenne a szemészeti alapellátás – főleg vidéki településeken való – megerősítése, vagy szemészeti telemedicinális országos szűrés bevezetése és végzése. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 362–367.

Open access

A cukorbetegség szövődményeinek összefüggése a depressziós és szorongásos tünetekkel

The association between diabetes complications and symptoms of depression and anxiety

Orvosi Hetilap
Authors:
Csenge Hargittay
,
Krisztián Vörös
,
Ajándék Eőry
,
Bernadett Márkus
,
Georgina Szabó
,
Zoltán Rihmer
,
Xénia Gonda
, and
Péter Torzsa

Bevezetés: A diabetes és a depresszió együttes fennállása esetén a kétirányú kapcsolatból adódóan jelentős a betegségteher. A depresszióval szövődött cukorbetegség esetén nagyobb arányban fordulnak elő komplikációk. Bár a szövődmények életminőséget rontó hatása jól ismert, depressziós tüneteket fokozó hatásuk vitatott. Célkitűzés: Keresztmetszeti vizsgálatunkat háziorvosi praxisokban, 2-es típusú cukorbetegek körében végeztük, és arra kerestünk választ, hogy van-e összefüggés a diabetes szövődményei és a depressziós, illetve szorongásos tünetek fennállása között. Módszer: Felvettük a szociodemográfiai, antropometriai és anamnesztikus adatokat, rögzítettük a laborparamétereket. A depressziós tünetegyüttes becslésére a 21 kérdéses Beck Depresszió Kérdőívet (BDI), a szorongás súlyosságának meghatározására a Hamilton Szorongás Skálát (HAM-A) alkalmaztuk. Az adatrögzítést 2018. szeptember és 2020. február között végeztük. Eredmények: A vizsgálatban 338 beteg vett részt, az átlagéletkor 63,98 ± 11,51 év (± SD) volt, 61,2%-uk volt nő. Szignifikáns összefüggést találtunk a szövődmények jelenléte és a magasabb életkor, a kevesebb fizikai aktivitás, a magasabb testtömegindex, az inzulinterápia, az emelkedett HbA1c-érték, a rosszabb vesefunkciós paraméterek, a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek között. Többváltozós analízissel a BDI- és a HAM-A-pontszám független meghatározójának egyes demográfiai jellemzők mellett (női nem, alacsonyabb végzettség, fővároson kívüli lakóhely) a szövődmények fennállása bizonyult. Következtetés: Vizsgálatunk alapján szövődmények jelenléte esetén gyakoribbak és súlyosabbak a depressziós és a szorongásos tünetek. A hangulatzavaroknak a cukorbetegek körében javasolt szűrése és kezelése különösen szövődmények fennállása esetén indokolt. Orv Hetil. 2023; 164(3): 79–87.

Open access