Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: György Hunyady x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

A szociálpszichológia utóbbi három évtizede a kutatás és a publikációk határozott irányaival jellemezhető hazánkban. 1) Az első tárgykör a szociális identitás különböző (generációs, nemzeti, kulturális és nemi) aspektusait, ezen makrostrukturális csoportok viszonyait, a működő sztereotípiákat és a multikulturális nevelést öleli fel. Ezen a széles szaktudományos területen a különböző egyetemeken és kutatóintézetben folytonos fejlődés ment végbe, az elméleti megközelítések és módszertani megoldások gazdag változatossága mellett. 2) A második nagyobb tematikus egység a változások szociálpszichológiája volt, mind a „kommunizmus bukását” követő társadalmi-politikai változásokra, mind az internet és általában a kommunikációs technológia forradalmi hatásaira kitekintve. 3) A hatékony kutatómunka harmadik fontos területe a személyközi és szervezeti viselkedés dinamikája, kitüntetett figyelemmel az együttműködés és versengés kontinuumára. 4) A negyedik témakör a személyes értékekhez, ezeknek az egyéni világképben játszott szerepéhez és a nevelés révén végbemenő értékátadáshoz kötődött. Ebben az időszakban jelentős kutatásmódszertani fejlődés ment végbe, és erősödtek a szociálpszichológia és más társadalomtudományok (a nevelés-, közgazdaságés jogtudomány) közötti kapcsolatok.

The last three decades of social psychology can be characterised by specific thematic directionsin Hungary. The first direction includes different aspects of social identity (generational, national, cultural, gender), intergroup relationships between these macrostructural social groups, stereotypes and the mechanisms of the multiculturial education. The second major thematic unite encompasses the social psychology of change, both the societal-political change after the „fall ofcommunism”, and the revolutionary effects of the internet, and the technology of communcation in general. The third important field is the dynamics of the interpersonal and organizational behavior, with a special regard to the cooperation-competion continuum. The fourth trend involves the personal values, their role in the individuals’ world views, and the transmission of values via education. During this period a significant methodolodical development took place and the interdisciplinary relations strengthened among social psychology and other social sciences (especially educational science, economy and law).

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Hunyady, Margit Abonyi, Klára Csefkó, Judit Gervain, Attila Haragh, Gábor Horváth, Viktor Jancsik, Erzsébet Makkai, Zsófia Müller, Pál Ribiczey, Béla Sipos, Olga Szabó, Ferenc Szalay, László Szentgyörgyi, István Tornai, Eszter Újhelyi, Márta Varga, György Weisz, and Mihály Makara

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon 2011 és 2013 között korai hozzáférési program keretében a forgalmazó jóvoltából 155, döntően előrehaladott fibrosis stádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött beteg kezdhetett el az akkor számára egyedüli gyógyulási esélyt jelentő boceprevir + pegilált interferon + ribavirin hármas kezelést. Célkitűzés és módszer: A szerzők a terápia eredményességének és biztonságosságának retrospektív értékelését végezték el egyrészt a kezelés alatti és utáni virológiai válasz, másrészt a súlyos nemkívánatos, illetve terápialeállítást eredményező mellékhatások alapján. Eredmények: Intent-to-treat analízis szerint a 155 betegből 61 beteg vált tartósan vírusmentessé (39,4%). A korábbi kettős kezelésre relabáló, parciálisan reagáló, illetve nullreagáló betegek esetében sorrendben 59,5%, 41,4%, illetve 22,9% (p<0,05 a másik két kategóriához képest), míg cirrhosis nélkül 52,5%, cirrhosis esetén 31,3% (p<0,05 a nem cirrhosisosokhoz képest) volt a tartós virológiai válasz. A legnehezebben kezelhető cirrhosisos és korábban nullreagáló 33 betegből 6 vált tartósan vírusmentessé (18,2%). A kezelés idő előtti leállítására elégtelen virológiai válasz miatt a betegek 31,1%-ánál, mellékhatás miatt 10,3%-ánál került sor. A súlyos nemkívánatos események gyakorisága 9,8% volt. Ezek okai: anaemia, hasmenés, depresszió, agranulocytosis, jelentős aminotranszferáz-emelkedés, generalizált dermatitis és súlyos gingivitis fogvesztéssel, QT-szakasz-megnyúlás az EKG-n, generalizált oedemák és fulladás, uroinfekció, Crohn-betegség fellángolása, Campylobacter pylori-fertőzés és a beteg által nem tolerálható gyengeség/fáradékonyság. Nyolc betegnél volt szükséges transzfúzió, 4 beteg eritropoetin-, 1 pedig granulocytakolónia-stimuláló faktor kezelésben részesült. A programban halálesetet nem jelentettek. Következtetések: A 2011–2013-ban hazánkban elérhető, legkorszerűbbek közé tartozó bocepreviralapú hármas kezeléssel a betegek jelentős része ért el véglegesnek tekinthető vírusmentességet. A kezelések a törzskönyvezési vizsgálatokból megismert eredményességgel és – esetenként súlyos – mellékhatásokkal jártak, amely utóbbiak jelentősen korlátozták a terápia sikerességét. Orv. Hetil., 2016, 157(34), 1366–1374.

Open access