Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Gy. Szabó x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Abstract

The aim of this research was to assess the consumer habits of lactose sensitive persons in case of lactose-free products and their other shopping aspects for development of new, dairy-based lactose-free products. The research was based on face-to-face questionnaire survey, and those who declared to be lactose sensitive were analysed. Among them, only half of the women (49.3%) and one third of the men (34.6%) were medically proven lactose sensitive, so more than half of the respondents declared themselves affected on the basis of self-diagnosis. Our results show that reliably regular customers of lactose-free products are women and persons with medical diagnosis, high educational degree, and under the age of 30. The lactose-free consumer group prefers the following product features: lactose-free label; rich in calcium, vitamins, and fibre, and free of carbohydrate, sugar, and gluten. Only two-thirds of lactose sensitive customers (66.7%) consume lactose-free products regularly, so it can be assumed that the level of knowledge of this disease, its treatment, and the importance of lactose-free dairy products among these persons is insufficient. This could be solved with education, advertisement, and other information opportunities.

Open access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors:
Veronika Lajos
,
Gábor Máté
,
Lajos Balogh
,
László Gy. Szabó
,
Dániel Babai
,
Judit Farkas
, and
Dóra Czégényi
Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Viktor József Horváth
,
Gy. Ádám Tabák
,
Gergely Szabó
,
Zsuzsanna Putz
,
Csaba Géza Koós
, and
Péter Lakatos

A nem szteroid gyulladásgátló készítmények jótékony hatásaik mellett számos, az alkalmazott gyógyszer típusától és dózisától is függő mellékhatással rendelkeznek. A leggyakoribb gastrointestinalis mellékhatások a terápia megkezdését követően már rövid időn belül jelentkezhetnek, de más nem kívánt hatások, mint a cardiovascularis események kockázatának fokozódása (amelyek a gastrointestinalis mellékhatásokhoz képest lényegesen ritkábbak) is előfordulhatnak a gyógyszerek alkalmazásának megkezdését követően, latenciaperiódus nélkül. Fontos megemlíteni, hogy fájdalomcsillapítás céljából nem szteroid gyulladásgátló kezelést leggyakrabban az idősebb, cardiovascularis szempontból fokozott kockázatú populáción alkalmazzák hosszabb ideig, ahol más gyógyszerek – például a kis dózisú acetilszalicilsav – kölcsönhatásba léphetnek az alkalmazott fájdalomcsillapító készítményekkel; ebben a tekintetben a diclofenac alkalmazása kevesebb kockázatot rejthet magában. Összefoglaló közleményükben a szerzők a nem szteroid gyulladásgátlók cardiovascularis mellékhatásainak előfordulását, azok kialakulását befolyásoló tényezőket és terápiás konzekvenciáit, valamint e készítmények acetilszalicilsavval történő interakcióit elemzik. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 516–520.

Open access