Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Hedvig Fébel x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Janka Petrilla, Gábor Mátis, Anna Kulcsár, Petra Talapka, Enikő Bíró, Máté Mackei, Hedvig Fébel and Zsuzsanna Neogrády

This study investigates the metabolic effects of maize- or wheat-based diets with normal (NP) and lowered (LP) dietary crude protein level [the latter supplemented with limiting amino acids and sodium (n-)butyrate at 1.5 g/kg diet] at different phases of broiler fattening. Blood samples of Ross 308 broilers were tested at the age of 1, 3 and 6 weeks. Total protein (TP) concentration increased in wheat-based and decreased in LP groups in week 3, while butyrate reduced albumin/TP ratio in week 1. Uric acid level was elevated by wheat-based diet in week 1 and by wheat-based diet and butyrate in week 3, but decreased in LP groups in weeks 3 and 6. Aspartate aminotransferase activity was increased by wheat-based diet in week 3, and creatine kinase activity was intensified by LP in weeks 3 and 6. Blood glucose level decreased in wheat-based groups in week 3; however, triglyceride concentration was augmented in the same groups in week 3. No change of glucagon-like peptide 1, glucose-dependent insulinotropic polypeptide and insulin concentration was observed. In conclusion, an age-dependent responsiveness of broilers to dietary factors was found, dietary cereal type was a potent modulator of metabolism, and a low crude protein diet supplemented with limiting amino acids might have a beneficial impact on the growth of chickens.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Blázovics, Péter Sipos, Ibolya Kocsis, Hedvig Fébel, Dénes Kleiner, Klára Szentmihályi and Erzsébet Fehér

Absztrakt:

Bevezetés: A zsírmáj kialakulhat betegségek, műtétek, gyógyszerek, éhezés vagy túlzott mértékű alkoholfogyasztás következtében, de a helytelen táplálkozást, a zsírbő és rostszegény étkezést tartják az elsődleges oknak. A nem alkoholos zsírmájbetegség a lakosság 20–30%-át érintheti. A táplálkozási eredetű zsírmájat korai stádiumban általában szövődménymentes májkárosodásnak írják le. Célkitűzés: Kutatásaink célja a zsírdús táplálkozás bél–máj tengelyre gyakorolt hatásának a feltérképezése volt. Módszerek: Rutinlaboratóriumi, analitikai és szövettani módszerekkel patkányokban vizsgáltuk a bél és a máj redoxparamétereit, valamint a máj zsírsavösszetételét és elemtartalmát. Eredmények: A máj elzsírosodása során a vérszérumban mérhető májenzim- és metabolitértékek eltérései mellett a redox-homeosztázis mutatóiban is szignifikáns változások igazolódtak. Változás volt kimutatható a májban, a vérben és a belekben. A máj elzsírosodásának folyamata együtt jár a transzmetiláló képesség csökkenésével. Megváltozott a zsírsavösszetétel és a fémion-homeosztázis is a májban. Szövettani vizsgálatoknál a májlobulusok centrális részén a hepatocyták megduzzadtak, bennük zsírcseppek láthatók, piknotikus sejtmagok alakultak ki, ami a zsíros elfajulásra jellemző. A vékony- és vastagbél enterocytái sérültek, helyenként lelökődtek a felszínről, és gyulladásos reakciók figyelhetők meg a nyálkahártyában. Következtetés: Eredményeink alapján leszögezhető, hogy a zsírdús diéta okozta steatosis már korai stádiumban sem tekinthető egyszerűen reverzibilis változásnak, mert a változások kedvezőtlenül befolyásolják az egész szervezet redox-homeosztázisát, és egyben alapját képezhetik súlyos szív- és metabolikus betegségeknek, valamint siettethetik a gastrointestinalis tumorok kialakulását. Orv Hetil. 2020; 161(35): 1456–1465.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Dénes Kleiner, András Bersényi, Hedvig Fébel, Viktor Hegedűs, Eszter Mátis and Éva Sárdi

Bevezetés: A transzmetilezés térszerkezet-módosító szubsztitúciós folyamat. Feladata az élő szervezetekben, többek között, a fehérje- és génműködés szabályozása. A táplálékláncon keresztül szervezetbe juttatott metildonor vegyületek hasznosulása, illetve a könnyen mobilizálható metilpool analitikai módszerekkel nyomon követhető. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki néhány növényi (búza, bab, cékla, káposzta) és állati (baromfi- és nyúlmáj) eredetű táplálék könnyen mobilizálható metilcsoportjainak koncentrációmérését, a transzmetilezés és a redox-homeosztázis kapcsolatának vizsgálatát baromfi- és nyúlmájban, valamint e paraméterek tanulmányozását kísérletes zsírmájban, patkányban. Módszer: Patkánykísérletben a tápot koleszterin, napraforgóolaj és kólsav eltérő koncentrációival dúsították. A könnyen mobilizálható metilcsoportok meghatározása túlnyomásos rétegkromatográfiás módszerrel, a hidrogéndonor-aktivitás mérése 1,1-difenil-2-pikrilhidrazil stabil szabad gyök alkalmazásával, spektrofotometriásan történt. Eredmények: A vizsgált növényi minták közül a legjelentősebb metilpoollal a babmagok rendelkeztek. A baromfimáj a nyúlmájnál szignifikánsan nagyobb könnyen mobilizálható metilcsoportszintet és hidrogéndonor-aktivitást mutatott. Patkányokban, súlyos zsírmájban csökkent a hidrogéndonor-aktivitás, és szignifikánsan csökkent a könnyen mobilizálható metilcsoportszint. Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet a táplálkozás jelentőségére, különösen az elhízással összefüggő megbetegedések kapcsán. Orv. Hetil., 2013, 154, 1180–1187.

Open access