Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Ildikó Danis x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Az ártalmas gyermekkori élmények és a felnőttkori alkoholfüggőség közötti összefüggések

Relation between adverse childhood experiences and problematic alcohol consumption in adulthood

Orvosi Hetilap
Authors:
Sejla Gubucz-Pálfalvi
,
Tamás Kurimay
, and
Ildikó Danis

Az alkoholizmus és következményei világszerte, így Magyarországon is jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kezelésbe kerülési ráta alacsony, kezelés esetén pedig a páciensek nagy számban idő előtt befejezik a terápiát. A visszaesési ráta is nagy, a páciensek akár több mint fele a kezelést követő első pár hónapot követően már nem tudja tartani absztinenciáját. Bár az addiktológiai ellátórendszerben a legnagyobb számban 35 év fölött jelennek meg a betegek, az alkoholhasználati zavar kialakulásának okai gyakran már a kora gyermekkori tapasztalatokból eredeztethetők. A gyermekkorban átélt tartós traumák szignifikáns összefüggést mutatnak a későbbi életszakaszokban kialakuló szomatikus és mentális egészségi problémákkal, a szerhasználattal, beleértve az alkoholfüggőséget is. A közlemény az alkoholfüggőség prevalenciájának áttekintésével, illetve a gyermekkori rossz bánásmód és az ártalmas gyermekkori élmények definiálásával indul, majd az ártalmas gyermekkori élmények hatását és hatásmechanizmusait tárgyalja a felnőttkori alkoholhasználati zavar kialakulásának és szerény kezelési rátájának tükrében. A közlemény további célja, hogy felhívja a figyelmet a traumafókuszú gondolkodás és a traumainformált megközelítés jelentőségére az egészségügyi ellátórendszerben, az addiktológiai intervenciók és szolgáltatások tervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1628–1636.

Open access

A szenzoros ételelutasítás a kora gyermekkori evészavarok korszerű megközelítésének tükrében

Sensory food aversion in the context of a modern approach to eating disorders in early childhood

Orvosi Hetilap
Authors:
Ágnes Gulácsi
,
Noémi Scheuring
,
Judit Stadler
,
Mónika Siba
, and
Ildikó Danis

A kora gyermekkori evészavarok közé tartozó szenzoros ételelutasítás a válogatósság egy súlyos, perzisztáló formája, melyben a gyermek következetesen és kitartóan utasít el bizonyos ételeket valamely tulajdonságaik alapján, egy vagy több korábbi averzív élményt követően. Kialakulásában biológiai adottságok (szenzoros feldolgozási zavar, fokozott ízérzékenység) és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet. A beszűkült étrend miatt egyes tápanyagok abszolút vagy relatív hiánya fordulhat elő, de súlygyarapodási zavar nem jellemző. Az evészavar gyakran társul viselkedésproblémákkal, szorongásos zavarral, autizmus spektrum zavarral. A diagnózis a részletes anamnézis alapján már többnyire valószínűsíthető, a kivizsgálást gyermekorvosi vizsgálat, dietetikai és pszichológiai konzultáció, gyógypedagógiai felmérés egészítheti ki. A terápia alapja a szülők edukációja és támogatása elsősorban az étkezések körüli szorongás csökkentése, másodsorban pedig az ételrepertoár bővítésének és az új ételek elfogadásának lehetőségeiről való közös gondolkodás érdekében. Az interdiszciplináris ellátás keretein belül a társszakmákkal együttműködve a gyermekorvos feladata a gyarapodás és a fejlődés ellenőrzése, a tápanyagok és a vitaminok hiányának kizárása, szükség esetén ezek pótlása. A tanulmányban jó gyakorlatként ismertetjük, hogy a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulanciájának protokolljába hogyan épült be a szenzoros feldolgozási zavar szűrése és ellátása az evésproblémák kezelésének részeként. Orv Hetil. 2023; 164(45): 1767–1777.

Open access

Az Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív (MEIM-H) validálása és pszichometriai jellemzői magyarországi roma mintán

The Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM): Psychometric properties and validation on a Hungarian Gypsy/Roma sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tünde Szabó
,
Éva Susánszky
,
J. Ágnes Lukács
,
Ildikó Danis
, and
Beáta Dávid

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: A Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) kérdőív az etnikai identitással kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a MEIM 12 tételes változatának magyar fordítását (Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív, MEIM-H), valamint a kérdőív validálása során szerzett eredményeket, összefüggéseket és néhány pszichometriai jellemzőt. Módszerek: Az elemzéshez használt adatfelvételt 2019-ben 574 fős, nem-reprezentatív hazai mintán a Kutatópont Kft. végezte. A megkérdezettek magukat roma nemzetiségűnek valló személyek, akik a három legnépesebb magyarországi roma/cigány csoporthoz tartoznak (romungro: 209, oláh: 194, beás: 171 fő). A kérdőívcsomagban a MEIM-H mellett a Reziliencia Skála (CD-RISC), a WHO Jól-lét Index (WBI), valamint az életminőség leírására és a minta demográfiai összetételére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Eredmények: A MEIM-H faktorelemzése néhány módszertani kiegészítéssel igazolta (χ 2(48) = 203,748; RMSEA = 0,076; NFI = 0,952; TLI = 0,948; CFI = 0,962) a kérdőív eredeti kétdimenziós szerkezetét. MEIM-H kérdőív belső konzisztenciája egydimenziós mérőeszközként kezelve kifogástalan volt (Cronbach-α = 0,92). Hasonlóan magas megbízhatósági adatokat mutat a két alskála, az Identitáskeresés (Cronbach-α = 0,93), és az Identitás megerősítés (Cronbach-α = 0,80) is. A MEIM-H egydimenziós értéke mérsékelt erősséggel, pozitívan korrelált a CD-RISC-pontszámaival (r s = 0,49; p < 0,001), de nem jelzett sem a WBI, sem az egészségi állapot itemeivel említésre méltó kapcsolatot. Ugyanakkor néhány szociodemográfiai tényező (iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakóhely típusa és etnikai összetétele stb.) kategóriái között szignifikáns (p < 0,05) különbségeket találtunk a skálapontszámokban. Következtetések: Az eredmények alapján a MEIM kérdőív magyar változata (MEIM-H) érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a magyarországi romák körében.

Open access

Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata

The helping professionals’ subjective well-being during the first wave of COVID-19: A cross-sectional study of vital exhaustion

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Gábor Pál Török
,
Bernadett Asztalos
,
Máté Joób
,
Timea Tésenyi
,
Ildikó Danis
, and
Attila Pilinszki

Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátterében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdőívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szakemberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerültség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( β = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának változása ( β = –0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( β = –0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (χ 2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között (χ 2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezésnek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az alkalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munkakörülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt.

Theoretical background: In a critical situations such as COVID-19, priority should be given to the psychological support of helping professionals regarding the sustainability of services and prevention of burnout. It’s exceptionally important to measure the vital exhaustion that might be a reason of burnout. Aim: The purpose of this study was to investigate helping professionals’ vital exhaustion in relation to different groups of background variables during the first period of the COVID-19 pandemic. Methods: Helping professionals from health and social care, education, and the field of religion (n = 931) were contacted with an online questionnaire in Hungary in the spring of 2020. After calculating descriptive statistics of vital exhauson, we examined the sociodemographic, physical (related to health behavior), professional and personal background variables. Results: Health and social care workers were more exhausted than members of other helping professions (F(1, 929) = 16.801, p < 0.001). In the development of vital exhaustion, we could attribute a greater predictive effect to the following variables: change in the quality of sleep ( β = 0.292, p < 0.01), change in family-work balance ( β = –0.238, p < 0.01), and subjective health ( β = –0.201, p < 0.01). We could attribute a moderate correlation between changes in the frequency of meals and changes in sleep quality (χ 2(4, n = 931) = 144.8, p < 0.001), and changes in family-work balance and changes in sleep quality (χ 2(12, n = 788) = 171.4, p < 0.001). Conclusions: Proper quality and quantity of sleep, regular meals, and physical activity not only have preventive significance but they also have a stabilizing effect in acute crises. Work conditions and communication at work can have a major influence on wellbeing. Therefore beyond the individual factors employers also play an important role to maintain their employees’ wellbeing.

Open access