Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: J. Ágnes Lukács x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Az Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív (MEIM-H) validálása és pszichometriai jellemzői magyarországi roma mintán

The Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM): Psychometric properties and validation on a Hungarian Gypsy/Roma sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tünde Szabó
,
Éva Susánszky
,
J. Ágnes Lukács
,
Ildikó Danis
, and
Beáta Dávid

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: A Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) kérdőív az etnikai identitással kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a MEIM 12 tételes változatának magyar fordítását (Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív, MEIM-H), valamint a kérdőív validálása során szerzett eredményeket, összefüggéseket és néhány pszichometriai jellemzőt. Módszerek: Az elemzéshez használt adatfelvételt 2019-ben 574 fős, nem-reprezentatív hazai mintán a Kutatópont Kft. végezte. A megkérdezettek magukat roma nemzetiségűnek valló személyek, akik a három legnépesebb magyarországi roma/cigány csoporthoz tartoznak (romungro: 209, oláh: 194, beás: 171 fő). A kérdőívcsomagban a MEIM-H mellett a Reziliencia Skála (CD-RISC), a WHO Jól-lét Index (WBI), valamint az életminőség leírására és a minta demográfiai összetételére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Eredmények: A MEIM-H faktorelemzése néhány módszertani kiegészítéssel igazolta (χ 2(48) = 203,748; RMSEA = 0,076; NFI = 0,952; TLI = 0,948; CFI = 0,962) a kérdőív eredeti kétdimenziós szerkezetét. MEIM-H kérdőív belső konzisztenciája egydimenziós mérőeszközként kezelve kifogástalan volt (Cronbach-α = 0,92). Hasonlóan magas megbízhatósági adatokat mutat a két alskála, az Identitáskeresés (Cronbach-α = 0,93), és az Identitás megerősítés (Cronbach-α = 0,80) is. A MEIM-H egydimenziós értéke mérsékelt erősséggel, pozitívan korrelált a CD-RISC-pontszámaival (r s = 0,49; p < 0,001), de nem jelzett sem a WBI, sem az egészségi állapot itemeivel említésre méltó kapcsolatot. Ugyanakkor néhány szociodemográfiai tényező (iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakóhely típusa és etnikai összetétele stb.) kategóriái között szignifikáns (p < 0,05) különbségeket találtunk a skálapontszámokban. Következtetések: Az eredmények alapján a MEIM kérdőív magyar változata (MEIM-H) érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a magyarországi romák körében.

Open access

Absztrakt:

A kutatási cél az alapszintű újraélesztés (laikus újraélesztés – basic life support, BLS) kortársoktatók által iskoláskorú diákok számára történő készségszintű megtanítása és annak tudományos mérőeszközzel történő hatékonyságvizsgálata. Az újraélesztést a nemzetközileg elterjedt négylépcsős készségátadási módszerrel oktattuk. A betanítás eredményességét kérdőíves módszerrel, szociológiai szempontok bevonásával is követtük (n = 91). Az újraélesztésre vonatkozó korábbi tudás és attitűd felmérése után, az általunk alkalmazott eljárás reprodukálható elsajátítása mellett kiemelhető egy váratlan szituációhoz való alkalmazkodásra történő hajlandóság fokozása is. Mindez jelentős életkori eltéréseket nem mutatott. A laikus újraélesztés vállalására irányuló érzékenyítő és technikai tréning eredményes nevelési eljárást igazol. Az alkalmazott kortársoktatási modell alkalmasnak mutatkozik az újraélesztési ismeretek átadására. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1816–1820.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Ákos Lehotsky
,
András Gézsi
,
J. Ágnes Lukács
,
Edina Gradvohl
, and
András Falus

Összefoglaló. Manapság, a COVID–19-járvány közepette, a megfelelő kézmosás segít megelőzni vagy legalábbis lassítani a fertőző betegségek, például a SARS-CoV-2-fertőzés terjedését. A kézmosás rutinjának megfelelő oktatás multilaterális tevékenységet igényel, amely a fiatalok ismeretén, egészségmagatartásán, attitűdjein, tapasztalatain és motivációján alapul. A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program kortársoktató pedagógiai és egészségtudományi egyetemi karok hallgatóival, valamint középiskolai kortárssegítőkkel és mintegy 3000, magyarországi óvodás, általános és középiskolás diák bevonásával valósult meg, különböző egészségfejlesztési területeken. A vizsgálatok egyik célja az oktatási program hatékonyságának értékelése érdekében a gyermekek kézhigiénés ismereteinek és készségeinek elemzése és összehasonlítása volt a beavatkozások előtt és után. A jelen közleményben ismertetett longitudinális felmérés alsó tagozatos tanulók (n = 165) kézmosási készségének és attitűdváltozásainak rövid és hosszú távú változását értékeli három időpontban. A mérések önkitöltős, anonim kérdőívvel és kéziszkenner-technológiával (Semmelweis Scanner) készültek, mely utóbbi mérési eszköz a különböző kézterületek tisztaságát kvantitatív és digitális értékelésekkel detektálta. A beavatkozás eredményes volt mind rövid, mind hosszú távon a bemeneti (kezdeti) mérésekhez képest. Az eredmények azonban különbséget mutattak a gyakorlati készségek elsajátításának folyamatában. Jelentős előrelépés történt a kézmosás attitűdjének változásában. Az életkor-specifikus egészségfejlesztési oktatási programokban, különösen a gyermekpopulációban, hangsúlyt kell fektetni az elméleti, a gyakorlati ismeretek, valamint az egészségmagatartás hosszú távú megőrzésére is. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Summary. Presently, in the midst of the COVID-19 pandemic, proper hand washing helps prevent or at least slow the spread of infectious diseases such as SARS-CoV-2 infection. Proper education in hand washing routines requires multilateral action based on young people’s knowledge, health behaviors, attitudes, experiences, and motivations. The TANTUdSZ Youth Health Education Program was implemented with students of contemporary teaching faculties of pedagogical and health sciences as well as with secondary school peer helpers and with the involvement of about 3000 pre-school, primary and secondary school students in Hungary in various fields of health development. One of the aims of the studies was to analyze and compare children’s hand hygiene knowledge and skills before and after the pedagogical interventions in order to evaluate the effectiveness of the educational program. The longitudinal survey described in this paper assesses the short- and long-term changes of primary school students’ (from class 1 to 4; n = 165) hand washing skills and the attitudinal changes in their health behaviors at three time points. Measurements were performed using a self-completion, anonymous questionnaire and hand-held scanner technology (Semmelweis Scanner), the latter measuring device detecting the purity of different hand areas with quantitative and digital evaluations. The educational intervention was effective in both short and long term compared to input (initial) measurements. However, the results showed a difference in the process of acquiring practical skills. There has been a significant progress in changing attitudes to hand washing. Age-specific health promotion education programs, especially in the pediatric population, should also focus on the long-term preservation of theoretical, practical knowledge, and health behaviors. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Open access