Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Kornél Kovách x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
György Lázár
,
János Tajti Jr.
,
Melinda Látos
,
Attila Paszt
,
Zsolt Simonka
,
Szabolcs Ábrahám
,
Kornél Kovách
,
Klaudia Farkas
, and
Tamás Molnár

Absztrakt:

Bevezetés: A colitis ulcerosában szenvedő betegpopuláció 20–30%-a szorul élete során sebészi kezelésre. Napjainkban a proctocolectomia ileoanalis pouch képzésével az általánosan elfogadott műtéti módszer, melynél egyre szélesebb körben alkalmazzák a laparoszkópos technikát. Célkitűzés: Az elmúlt 13 évben szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be colitis ulcerosa kezelésében a hagyományos és a minimálisan invazív technika vonatkozásában. Módszer: 2005. január 1. és 2018. május 31. között 89 beteg (48 nő és 41 férfi) került műtétre intézetünkben colitis ulcerosa miatt. A betegek átlagéletkora a laparoszkópos és a nyitott csoportban 45,06 ± 14,4, illetve 39,8 ± 13,4 év volt. Vizsgáltuk a műtétre kerülő betegek általános állapotát, a műtéti beavatkozások korai és késői eredményeit, különös tekintettel a szövődményekre és az életminőség változásaira. Eredmények: Perioperatív időszakban a két csoport ápolási napjainak számában (10,3 ± 3,3 vs. 11,2 ± 3,7) és transzfúziós igényében (2,6 ± 2,2 vs. 2,8 ± 1,7) különbséget nem találtunk, azonban a laparoszkópos műtéteket követően az intenzív osztályon töltött napok száma (2,1 ± 0,9 vs. 2,5 ± 1,6) és a passzázs megindulásának napja (1,2 ± 0,5 vs. 1,6 ± 0,7) szignifikánsan rövidebb volt. Hosszú távú szövődmények, mint a passzázszavar, a septicus állapot, a posztoperatív sérvek és az „egyéb” komplikációk száma a laparoszkópos csoportban szignifikánsan kevesebb volt. Az akut műtéteket vizsgálva a laparoszkópia szignifikáns előnye igazolódott a műtét utáni passzázsrendeződés napjainak kapcsán (1,2 ± 0,4 vs. 1,8 ± 0,7). Következtetés: A colitis ulcerosa sebészi kezelésében a minimálisan invazív technika a nyitott műtétekhez képest kedvezőbb perioperatív eredményeket és hosszú távon jobb életminőséget biztosít, a kevesebb késői szövődmény megjelenésének és a betegek stabilabb pszichés állapotának következtében. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1363–1372.

Open access

A gastro-oesophagealis refluxbetegség és a Barrett-nyelőcső sebészi kezelése

Surgical treatment of gastroesophageal reflux disease and Barrett's esophagus

Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Simonka
,
Attila Paszt
,
Kornél Kovách
,
Illés Tóth
,
Zoltán Horváth
,
József Pieler
,
János Tajti
,
Ádám Leprán
,
László Tiszlavicz
,
István Németh
,
András Rosztóczy
,
Márton Lup
, and
György Lázár

Bevezetés

A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika 100 éves évfordulójának tiszteletére közleményünkben a 2000. január 1-től 2021. május 31-ig a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikán 779 esetben elvégzett antirefluxműtét tapasztalait foglaltuk össze. Részletes kivizsgálást követően az endoscopos kép és a funkcionális vizsgálatok eredményének birtokában a gasztroenterológus munkacsoporttal szoros együttműködésben döntöttünk a műtéti indikációról. Elsődleges műtéti indikációt gyakorlatunkban a konzervatív kezelésre nem reagáló refluxbetegség jelentette. Klinikánk gyakorlatában 98,2%-ban Nissen szerinti fundoplicatiót végeztünk. Elemeztük a posztoperatív szövődmények előfordulását. Hosszú távú utánkövetésben vizsgáltuk a fundoplicatio hatását a savas, illetve epés refluxra, valamint a betegek életminőségbeli javulását a Visick score, illetve a módosított GERD–HRQL-kérdőív segítségével. Saját vizsgálataink igazolták a savas és epés reflux kóroki szerepét a Barrett-nyelőcső kialakulásában, továbbá azt, hogy a laparoscopos antirefluxműtét hatékonyan állítja helyre az alsó nyelőcsősphincter működését és szűnteti meg a savas és epés refluxot. Ennek hatására a Barrett-nyelőcső bizonyos eseteiben regressziót várhatunk. A betegség heterogenitása miatt azonban a folyamatos endoscopos követés továbbra sem hagyható el.

Open access