Search Results
You are looking at 1 - 8 of 8 items for
- Author or Editor: Krisztián Széll x
- Refine by Access: Content accessible to me x
Társadalmi bizalom és szolidaritás. Beszélgetés Utasi Ágnes szociológussal
Interview with Sociologist Ágnes Utasi
Az oktatási részvétel előrejelzése.
Demográfiai folyamatok és oktatáspolitikai beavatkozások
Participation in Education in the Context of Demographic Trends and Educational Policy Interventions
Összefoglaló. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy az elkövetkező évtizedekben miként befolyásolhatják a hazai demográfiai folyamatok és oktatáspolitikai beavatkozások az oktatást igénybe vevők létszámát. Népesség-előreszámításaink szerint a következő évtizedekben folytatódik a hazai népesség 1980 óta tartó csökkenése. Elemzésünkből látható, hogy hosszú távon valamennyi képzési szinten csökkeni fog a nevelési-oktatási rendszert igénybe vevők létszáma, hozzátéve, hogy az oktatáspolitikának van némi mozgástere a létszámok alakításában. A várható létszámcsökkenés jelentős megtakarítást indukálhat, a kérdés az, hogy ezt mire használjuk fel, visszaforgatjuk vagy kivonjuk az oktatási rendszerből.
Summary. In our study, we seek to answer the question of how demographic trends and educational policy interventions in the coming decades may affect the number of people in education. Our population projections show that the decline in the domestic population since 1980 will continue in the coming decades. Our analysis shows that in the long term, the number of people in education and training at all levels of education will fall, adding that education policy has some room for manoeuvre in adjusting the number of students. The expected reduction in the number of students could generate substantial savings, the question is how to use them, whether to reinvest them or to withdraw them from the education system.
Pedagógusok, iskola, bizalom – egy mozgalmas évtized változásai
Teachers, Schools, Trust – Changes in a Busy Decade
Absztrakt:
Tanulmányunk három pedagógus-adatfelvétel (2004, 2009, 2014) alapján arra keresi a választ, hogy 2004 és 2014 között miként alakult a pedagógusok által észlelt szervezeti bizalom az iskolákban, az adatfelvételi évek (mint időtényezők) magyarázzák-e a gyakorló pedagógusok bizalmi szintjét, illetve, hogy mely tényezők befolyásolják jelentősen a pedagógusok szervezeti bizalommal kapcsolatos személyes percepcióit. A lineáris regressziós modelleken alapuló eredményeink azt jelzik, hogy a vizsgált 10 éves időszak változásai nem írhatók le lineáris folyamatként: 2004-hez képest 2009-ben bizalomnövekedés, ezt követően 2014-ben viszont jelentős bizalomcsökkenés következett be. Hozzátéve, hogy 2014-ben az egyéni jellemzők helyett már egyértelműen a formális (regionális elhelyezkedés, fenntartó) és informális jellemzők (tantestületen belüli légkör) gyakoroltak jelentős hatást a pedagógusok szervezeti bizalommal kapcsolatos percepcióira.
Karrierút-mintázatok a szakképzés után
Career Patterns after Vocational Education
Absztrakt:
Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a szakképzésből kikerülő fiatalok a végzés után milyen karrierutat járnak be, milyen munkaerőpiaci státuszmintázatok azonosíthatók körükben. Vizsgálatunk alapját az MKIK GVI szakképzési pályakövetéses vizsgálatának összekapcsolt adatbázisa adta, mely lehetővé tette a szakképzésben végzettek 2017 júniusa és 2018 decembere közötti pályaútjának havi szintű elemzését. A vizsgált időszakban öt munkaerőpiaci státuszt azonosítottunk: dolgozó, munka mellett tanuló, tanuló, munkanélküli, gyermekvállalás miatt inaktív. A szakképzéskutatásokban eddig még nem alkalmazott szekvenciaanalízis segítségével a havi státuszok alapján kísérletet tettünk tipikus pályaútmintázatok megragadására. Az elemzés eredményeként öt csoportot (klasztert) tudtunk megkülönböztetni: a tanulók, a munkaerőpiacra lépők, a munkavégzéssel párhuzamosan tanulmányokat folytatók, a dolgozók, valamint a munkanélküliek/inaktívak csoportjait. A csoportok háttérváltozók szerinti elemzése a hátrányok koncentrálódására és újratermelődésére mutat rá: a munkanélküliek, inaktívak helyzetét alapvetően meghatározzák családjuk kedvezőtlen szocioökonómiai körülményei.
Mérlegen a pedagóguspálya – Kerekasztal-beszélgetés
Teacher’s Career in the Balance – Round Table Discussion
Nyelvtanulás és eredményesség a magyar közoktatásban
Foreign Language Learning and Achievement in the Hungarian Public Education System
Összefoglaló. Cikkünk szisztematikus irodalomfeltárás, amely öt magyar neveléstudományi folyóirat 1990 és 2019 között megjelent közoktatási ideggennyelv-tanulási eredményességgel foglalkozó empirikus cikkeit dolgozza fel. A vizsgált 20 tanulmány arányosan érinti az általános és középiskolát, illetve a nyelvtanulás egyéni, iskolai és iskolán kívüli tényezőit, ugyanakkor legtöbbjük az angol nyelv tanulásának kutatásához kötődik. A cikkek révén kirajzolódnak a magyar közoktatásban folyó idegennyelv-oktatás problémái, illetve az eredményesség összefüggése az iskolatípussal, szocioökonómiai státusszal és a regionális elhelyezkedéssel, ami arra enged következtetni, hogy a magyar közoktatás nem biztosít egyenlő feltételeket a különböző társadalmi csoportoknak a nyelvtanulásra.
Summary. Our systematic literature review examines empirical articles on foreign language learning and achievement in public education published between 1990–2019 in five Hungarian journals of education. The 20 studies examined cover primary and secondary education, and the personal, school-related, and beyond-school factors of language learning; however, most of them are based on research into learning English. The articles shed light on the problems of teaching foreign languages in the Hungarian public education system and on the relation between achievement and school type, socio-economic status, and regional characteristics, which might lead to the conclusion that the Hungarian public education system does not provide equal opportunities of foreign language learning for all groups of society.
Cronbach-alfa: vele vagy nélküle?
Cronbach’s alfa: with or without it?
Háttér és célkitűzések
Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató.
Módszer
Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át-lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk.
Eredmények
Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket.
Következtetések
A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz.
Background and purpose
In our study, we undertake to present a procedure that allows a more well-founded use of the Cronbach’s alpha index, which has been widely used so far.
Method
In our analysis, we propose the use of a simple simulation procedure, which can be used in a given situation to provide a Cronbach’s alpha reference point to achieve the expected overall consistency level (average correlation level).
Results
This is because our analysis points out that the Cronbach’s alpha index should be made dependent not only on the number of items, but also on the number of Likert scale values used in the questionnaire. It is also the result of our analysis that the applied formula does not give the traditionally determined value of 0.7, but the expected Cronbach’s alpha value dependent on both the Likert scale and the number of items, as well as the expected relationship strength between items.
Conclusion
With the help of the proposed algorithm, an application of the Cronbach’s alpha index can be implemented, which is suitable to add a reference point to this reliability index based on our questionnaire (the answer Likert scale) and the number of items on the scale.
