Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: Krisztina Bela x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Kétoldali Parsonage–Turner-szindróma COVID–19-vakcinációt követően.

Esetismertetés és az irodalom áttekintése

Bilateral Parsonage–Turner syndrome after COVID–19 vaccination.

A case report and review of the literature
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Lukács
,
Éva Csőregh
, and
Béla Fekete

A Parsonage–Turner-szindróma (PTS, plexitis brachialis) hirtelen fellépő, többnyire egyoldali, súlyos váll- vagy felkari fájdalommal járó neuritis. Bár a heves fájdalom általában önkorlátozó, a betegek kétharmadánál az akut periódust a vállöv és a proximalis felső végtag izmait érintő progresszív izomgyengeség, reflexváltozások, érzészavarok és krónikus neuropathiás fájdalom követi. A PTS-eseteknek csak kis része idiopathiás, többségében műtétet, traumát, fertőzést követően vagy oltási szövődményként számolnak be róluk. Az ismert kiváltó okok között van a SARS-CoV-2-fertőzés, és a különböző típusú COVID–19-vakcinációkat követően is többször leírták már egyoldali PTS kialakulását. A jelen közleményben egy olyan esetet mutatunk be, amelynél a második Pfizer–BioNTech BNT162b2 COVID–19-vakcina beadását követően 1 hónappal jobb oldali, 7 hónappal később pedig bal oldali részleges plexitis brachialis alakult ki. A PTS diagnózisát mágnesesrezonancia- és elektrodiagnosztikai vizsgálat is megerősítette. A PTS előfordulása nem ritka, de az ismeretek hiányában kevésszer gondolnak rá. Közleményünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a PTS lehetőségére mind a SARS-CoV-2-fertőzés, mind a COVID–19-vakcinációt követően kialakult váll- vagy felkari fájdalom esetén, mert a korai felismerés és adekvát kezelés segíthet a betegség lefolyásának rövidítésében. Orv Hetil. 2022; 163(27): 1055–1060.

Open access

A 3D technológia szerepe a műszívterápiában.

Semmelweis Szabadalom

The role of 3D technology in the support of mechanical circulation therapy.

Semmelweis Patent
Orvosi Hetilap
Authors:
János Imre Barabás
,
Dániel Palkovics
,
Viktória Bognár
,
Balázs Sax
,
Krisztina Heltai
,
Alexisz Panajotu
,
Béla Merkely
, and
István Hartyánszky

Bevezetés: A sikeres műszívkezelést számos olyan tényező befolyásolja, amely nehezen vagy egyáltalán nem kontrollálható. A bal kamrai támogató eszköz ideális működéséhez a tengelyének közel párhuzamosnak kell lennie a septummal, és a mitralis billentyű középpontja felé kell tekintenie a bal kamrán belül. Nagyszámú nemzetközi publikáció részletezi, hogy az optimális beültetéstől való eltérés elégtelen működéshez és súlyos komplikációkhoz vezethet. Célkitűzés: A cél egy olyan módszer kidolgozása volt, amely a 3D technológia, valamint anatómiai és áramlástani adatok felhasználásával lehetővé teszi a műszív optimális beültetését. Módszer: Összesen 57, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján műszívterápiában részesült beteg adatainak retrospektív vizsgálatát végeztük el. A szabadalmazott, újszerű navigációs eszközzel (exoskeleton) elvégzett műtétek eredményeit hasonlítottuk össze a konvencionális módon, navigáció nélkül elvégzett műtétek eredményeivel (kontrollcsoport). Becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítást követően 7-7 beteg posztoperatív adatait vetettük össze. Az angio-CT-felvételekből kinyert DICOM-fájlok felhasználásával megalkottuk az egyes szívek virtuális geometriáját. A befolyókanül optimális szögét áramlástani szimulációval határoztuk meg. Az exoskeletonokat sebészi felhasználásra alkalmas műgyantából nyomtattuk ki. Az exoskeletonok sablonként irányították a lyukasztókés pozicionálását és a befolyókanül beültetését. Eredmények: A posztoperatív angio-CT-felvételek kiértékelése azt mutatta, hogy a befolyókanül és az interventricularis septum által bezárt szög szignifikánsan eltért az exoskeleton- és a kontrollcsoportban (10,13° ± 2,69° vs. 22,87° ± 12,38°, p = 0,0208). Az áramlástani tesztek szignifikánsan alacsonyabb turbulenciát mutattak ki az exoskeleton-csoportban. A szimulált turbulens kinetikus energia szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult az exoskeleton-csoportban, értéke átlagosan 11,7 m2/s2 ± 9,39 m2/s2 vs. 49,59 m2/s2 ± 7,61 m2/s2 volt. Következtetés: Az eredmények alapján a szabadalmazott exoskeletonnal történő műszívbeültetés standardizálható, biztonságos és hatékony eljárás. Előzetes eredmények alapján a módszer elősegítheti a személyre szabott orvoslást, továbbá csökkentheti a műtéti időt és a súlyos komplikációk előfordulását. Orv Hetil. 2023; 164(26): 1026–1033.

Open access

Antivirális és gyulladásellenes kezelési lehetőségek COVID–19-ben

Antiviral and anti-inflammatory therapies in COVID-19

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szekanecz
,
Krisztina Bogos
,
Tamás Constantin
,
Béla Fülesdi
,
Veronika Müller
,
Éva Rákóczi
,
István Várkonyi
, and
István Vályi-Nagy

Összefoglaló. Az új típusú koronavírus-fertőzés (COVID–19) nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. A betegségnek három nagy szakasza van, melyek alapvetően meghatározzák a kezelést. Az I–IIA fázisban az antivirális, míg a IIB–III. fázisban a gyulladásgátló kezelés áll előtérben, melyhez intenzív terápiás, szupportív kezelés csatlakozik. A jelen ajánlás kizárólag a gyógyszeres kezelésre vonatkozik, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján foglalja össze a terápiás lehetőségeket. Emellett egy javasolt kezelési algoritmust is tartalmaz. Orv Hetil. 2021; 162(17): 643–651.

Summary. The novel coronavirus infection (COVID-19) places a heavy burden on the health care system and our society. There are three major stages in the disease that fundamentally determine treatment approaches. Phases I–IIA require primarily antiviral treatment. In phases IIB–III, anti-inflammatory treatment is needed accompanied by intensive and supportive care. This recommendation applies only to pharmacotherapy and summarizes the therapeutic options based on the available evidence. It also includes a proposed treatment algorithm. Orv Hetil. 2021; 162(17): 643–651.

Open access
Physiology International
Authors:
Balázs Szécsi
,
Krisztina Tóth
,
András Szabó
,
Csaba Eke
,
Rita Szentgróti
,
Orsolya Dohán
,
Kálmán Benke
,
Tamás Radovits
,
Miklós Pólos
,
Béla Merkely
,
János Gál
, and
Andrea Székely

Abstract

Background

Hormone level changes after heart surgeries are a widely observed phenomenon due to neurohormonal feedback mechanisms that may affect postoperative morbidity and mortality. The current study aimed to analyze the changes in thyroid and sex hormones in the first 24 postoperative hours after heart surgery.

Methods

This prospective, observational study (registered on ClinicalTrials.gov: NCT03736499; 09/11/2018) included 49 patients who underwent elective cardiac surgical procedures at a tertiary heart center between March 2019 and December 2019. Thyroid hormones, including thyroid-stimulating hormone (TSH), triiodothyronine (T3), and thyroxine (T4), and sex hormones, including prolactin (PRL) and total testosterone, were measured preoperatively and at 24 h postoperatively.

Results

Significant decreases in serum TSH (P < 0.001), T3 (P < 0.001) and total testosterone (P < 0.001) levels were noted, whereas T4 (P = 0.554) and PRL (P = 0.616) did not significantly change. Intensive care unit (ICU) hours (P < 0.001), mechanical ventilation (P < 0.001) and Vasoactive-Inotropic Score (VIS) (P = 0.006) were associated with postoperative T3 level. ICU hours were associated with postoperative T4 level (P = 0.028). Postoperative and delta testosterone levels were in connection with lengths of stay in ICU (P = 0.032, P = 0.010 respectively). Model for End-Stage Liver Disease (MELD) scores were associated with thyroid hormone levels and serum testosterone.

Conclusions

T3 may represent a marker of nonthyroidal illness syndrome and testosterone may reflect hepatic dysfunction. In addition, PRL may act as a stress hormone in female patients.

Open access
Physiology International
Authors:
András Szabó
,
Dominika Szabó
,
Krisztina Tóth
,
Balázs Szécsi
,
Rita Szentgróti
,
Ádám Nagy
,
Csaba Eke
,
Ágnes Sándor
,
Kálmán Benke
,
Béla Merkely
,
János Gál
, and
Andrea Székely

Abstract

Purpose

The frailty concept has become a fundamental part of daily clinical practice. In this study our purpose was to create a risk estimation method with a comprehensive aspect of patients' preoperative frailty.

Patients and methods

In our prospective, observational study, patients were enrolled between September 2014 and August 2017 in the Department of Cardiac Surgery and Department of Vascular Surgery at Semmelweis University, Budapest, Hungary. A comprehensive frailty score was built from four main domains: biological, functional-nutritional, cognitive-psychological and sociological. Each domain contained numerous indicators. In addition, the EUROSCORE for cardiac patients and the Vascular POSSUM for vascular patients were calculated and adjusted for mortality.

Results

Data from 228 participants were included for statistical analysis. A total of 161 patients underwent vascular surgery, and 67 underwent cardiac surgery. The preoperatively estimated mortality was not significantly different (median: 2.700, IQR (interquartile range): 2.000–4.900 vs. 3.000, IQR: 1.140–6.000, P = 0.266). The comprehensive frailty index was significantly different (0.400 (0.358–0.467) vs. 0.348 (0.303–0.460), P = 0.001). In deceased patients had elevated comprehensive frailty index (0.371 (0.316–0.445) vs. 0.423 (0.365–0.500), P < 0.001). In the multivariate Cox model an increased risk for mortality in quartiles 2, 3 and 4 compared with quartile 1 as a reference was found (AHR (95% CI): 1.974 (0.982–3.969), 2.306 (1.155–4.603), and 3.058 (1.556–6.010), respectively).

Conclusion

The comprehensive frailty index developed in this study could be an important predictor of long-term mortality after vascular or cardiac surgery. Accurate frailty estimation could make the traditional risk scoring systems more accurate and reliable.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Andrea Szigeti
,
Orsolya Galamb
,
Alexandra Kalmár
,
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Eszter Márkus
,
Péter Igaz
,
Zsolt Tulassay
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

Napjainkban a genetikai kutatások mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az epigenetikai vizsgálatok, ugyanis az epigenetikai jelenségek – köztük a DNS-metiláció is – részt vesznek a fenotípust meghatározó gének expressziójának szabályozásában, így számos betegség mechanizmusával összefüggenek. Jelen összefoglaló közleményünk célja az epigenetikai mechanizmusok közül a DNS-metiláció evolúció során történő megjelenésének, funkciói változatosságának, illetve az öregedésben és a rákos megbetegedésekben betöltött szerepének bemutatása. A DNS-metiláció a prokarióták, az eukarióták, illetve a vírusok körében is megfigyelhető epigenetikai módosulás. A prokarióták és vírusok esetén idegen DNS-sel szembeni védelmi funkciót lát el. A DNS-metiláció prokariótáknál jelentős szereppel bír a transzkripció regulációjában, a replikáció iniciációjában, illetve a Dam-irányított hibajavításban. A vírusoknál a védelmi funkció mellett a terjedésükhöz szükséges kapszid formálásában is részt vesz. Az eukarióták esetén a DNS-metiláció szerepet játszik a kromatinstruktúra és a transzkripció szabályozásában, a rekombinációban, a replikációban, az X-kromoszóma inaktivációjában, a transzpozonok szabályozásában és az imprinting jelenség létrehozásában. A fenti tulajdonságok mellett evolúciós szereppel is rendelkezik azáltal, hogy megváltoztatja a DNS mutációs rátáját. Az öregedés során és a rákos megbetegedésekben kialakuló globális hipometilációs eltérések genetikai instabilitáshoz és spontán mutációs eltérésekhez vezethetnek a transzpozonok szabályozásában betöltött funkciójuk révén. A lokális hipermetilációs (például az SFRP1, az SFRP2, a DKK1 és az APC promóterének hipermetilációja) változásoknak a fehérjeexpressziós változások létrehozásában, ezáltal a rák fenotípus kialakulásában van jelentős szerepe. Az elváltozások általános jellege alapján a fenti eredmények a biológiai kor és a betegségek epigenetikai változások kimutatásán alapuló diagnosztikai és prognosztikai módszerei kutatásának fontosságát támasztják alá. Orv Hetil. 2018; 159(1): 3–15.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
,
Ferenc Horkay
,
Tivadar Hüttl
,
Levente Fazekas
,
Miklós Pólos
,
László Daróczi
,
Krisztina Heltai
,
Balázs Sax
,
Dávid Becker
,
Endre Németh
,
Béla Merkely
, and
Zoltán Szabolcs

Absztrakt:

A szerzők rövid történeti áttekintést adnak a felnőttszív-átültetés nemzetközi és hazai fejlődéséről, megvilágítva párhuzamokat, kiemelve egy program evolúciójának sajátosságait. Megvizsgálják a Magyarországon transzplantációra kerülő recipiensek betegadatait, melyeket összehasonlítanak nemzetközi adatokkal. Céljuk bemutatni, hogyan változott az elmúlt öt évben a szívtranszplantáció eredményessége, és ezt milyen módszerekkel, a programban végrehajtott változtatások révén érték el. Ehhez 496 transzplantáció adatait vizsgálták meg, és hasonlították össze a nemzetközi adatokkal. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1869–1875.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Sára Zsigrai
,
Alexandra Kalmár
,
Gábor Valcz
,
Krisztina Andrea Szigeti
,
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Péter Igaz
,
Zsolt Tulassay
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

A B9-vitaminhoz, vagy más néven foláthoz természetes és szintetikus formában juthatunk hozzá, főként zöldségfélék vagy folsavtartalmú táplálékkiegészítők fogyasztásával. Hozzájárul a sejtek megfelelő fejlődéséhez és osztódásához, ezáltal jelenléte nélkülözhetetlen bizonyos alapvető anyagcsere-folyamatok lejátszódásához. Környezeti tényezők, örökletes faktorok és az öregedés következtében fellépő szervezetszintű csökkenése genetikai, epigenetikai, valamint metabolikus változásokhoz is vezethet. Összefüggésbe hozható többek között a megaloblastos anaemia, különféle szív- és érrendszeri (például érelmeszesedés, stroke), szülészeti (például placentaleválás, spontán vetélés, koraszülés, velőcsőzáródási rendellenesség), neuropszichiátriai (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió) és daganatos megbetegedések kialakulásával. A vitamin a fent említett kórállapotok mindegyike esetén preventív hatású, azonban bizonyos daganatos megbetegedések szempontjából terápiás alkalmazásának ideje nagy körültekintést igényel, ugyanis a már fennálló rákelőző állapot progresszióját elősegítheti. Pótlása több mint 60 országban szabályozott keretek között folyik a lakosság minimális folsavellátottságának elérése és a folsavhiányhoz köthető kórállapotok megelőzése érdekében. Habár 1998-ban a táplálék dúsításának bevezetését aggodalom övezte a B9-vitamin karcinogenezisben betöltött feltételezett szerepe miatt, a jelenlegi statisztikai adatok nem támasztják alá ilyenfajta egészségkárosító hatását. Ellenben számos jótékony tulajdonsága mutatkozik meg, ami a kezdeményezéshez csatlakozó országok számának bővülését eredményezheti a közeljövőben. Amellett, hogy a folsav széles körben használt táplálékkiegészítő, az onkológiai gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák (leukovorin) egyes kemoterápiás szerek (például metotrexát, 5-fluorouracil) hatékonyságának fokozására. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1087–1096.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barbara Kinga Barták
,
Eszter Márkus
,
Alexandra Kalmár
,
Orsolya Galamb
,
Krisztina Szigeti
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Sára Zsigrai
,
Zsolt Tulassay
,
Magdolna Dank
,
Péter Igaz
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

A vastagbélrák (CRC) incidenciája és mortalitása is kiemelkedően magas a közép-európai országokban, hazánkban a második leggyakoribb daganattípus mind a férfiak, mind a nők körében. Az évente újonnan regisztrált betegek száma 10 000 köré tehető. Ezek az adatok jelzik, hogy szükséges olyan szűrőmódszerek kifejlesztése, amelyek a betegek számára kevéssé megterhelőek, ezáltal növelhető a vizsgálatokon történő részvétel. A vérben található, sejten kívüli szabad DNS (skDNS) szintje bizonyos fiziológiás állapotokban megnő, többek között terhesség vagy erőteljes fizikai aktivitás esetén. Az skDNS koncentrációja azonban egyes kórállapotokban, például autoimmun és gyulladásos megbetegedésekben, valamint különböző daganattípusokban, többek között vastagbélrákban is emelkedett értéket mutat. Az skDNS eredetére, funkciójára és hatásmechanizmusára vonatkozóan számos tanulmány található a szakirodalomban. Jelen összefoglaló közleményünk célja a szabad DNS mennyiségi és minőségi változásainak ismertetése, funkcióinak áttekintése, valamint diagnosztikus alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a vastagbélrák korai észlelésének szempontjából. A szabad-DNS-molekulák többféle módon kerülhetnek a keringésbe, az apoptózis és nekrózis mellett az élő sejtek által történő direkt szekréció is lehetséges. Daganat kialakulása esetén az egészséges és a rákos sejtek egyaránt képesek DNS-t kibocsátani a perifériás vérbe, így a tumorsejtekben bekövetkező genetikai (például mutáció: APC, KRAS, BRAF) és epigenetikai (például DNS-metiláció: SEPT9, SFRP1) elváltozásokat a szabad-DNS-frakcióban is vizsgálhatjuk. Számos nagy áteresztőképességű, érzékeny és automatizált módszer is rendelkezésünkre áll, amelyek lehetőséget biztosítanak a minták standardizált feldolgozására, illetve a markerek kvantitatív elemzésére. Ezek a fejlesztések segíthetnek különböző alternatív szűrési módszerek kialakításában, amelyek a klinikai gyakorlatba is könnyedén beépíthetők, így hozzájárulhatnak a betegségek mielőbbi diagnosztizálásához. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1167–1177.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dávid Pilecky
,
Gábor Szudi
,
Enikő Kovács
,
Zsigmond Jenei
,
László Gellér
,
Krisztina Heltai
,
Levente Molnár
,
György Bárczi
,
Dávid Becker
,
Béla Merkely
, and
Endre Zima

Absztrakt

Az enyhe terápiás hypothermia az utóbbi évtizedben elfogadott és elterjedt intenzív terápiás módszerré vált a hirtelen szívhalált elszenvedett és sikeresen resuscitált betegek kezelésében. Bár a rendelkezésre álló evidenciák alapján a terápiás hypothermia a resuscitatiós irányelvek részét alkotja, terápiás alkalmazása számos ponton csupán tapasztalati tényekre alapszik. Különösen intenzív szakmai vita tárgyát képezi az ideális célhőmérséklet és a nem sokkolandó ritmussal feltalált betegek hűtésének kérdése. A hypothermia szinte az összes szervrendszer működését befolyásolja, ezért ezek ismerete elengedhetetlen a mellékhatások korai felismerésében és kezelésében. A szerzők célja, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények és saját gyakorlati tapasztalataik alapján összegezzék a terápiás hypothermia klinikai szerepét a resuscitatión átesett betegek kezelésében. Orv. Hetil., 2016, 157(16), 611–617.

Open access