Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Krisztina Juhász x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Abstract

This paper focuses on sports-related public spending in the Member States of the European Union (EU). Based on the public procurement database of the EU (TED), a sport-related public procurement database was built and analysed. Using data from 33 countries for the period 2017–2019, the paper describes the characteristics of sport-related public procurements. The research highlights that the public database is an adequate way of making the data on public procurements available, where traditionally the latency was high. The characteristics found for the eight most active Member States include a high proportion of construction works. There is a connection between countries and the dominant type of purchasing organisations, although the involvement of central purchasing bodies is not a game-changer in this area. Higher value contracts usually lasted for longer and the length of contracts has a strong connection to the contract types. Non-negotiated types of procedures show a far higher average contract value than negotiated procedure types. When the lowest price criterion was applied, the total procurement value was significantly lower.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Juhász
,
Imre Boncz
,
Péter Kanizsai
,
Sándor Mester
, and
Andor Sebestyén

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji töréseket követő halálozás magas, kockázati tényezőikről kevés adat ismert. Célkitűzés: Ellenoldali csípőtáji törések 30 napon, és 365 napon belüli halálozásának és kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Retrospektív tanulmányunk alapját a 2000-ben combnyaktörés miatt operált időskorú betegek képezték, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A vizsgált kockázati tényezők az életkor, nem, kísérő betegség, törés lokalizációja, műtét típusa, lokális szövődmények, intézményi felvétel napja, amelyet logisztikus, Cox-regressziós és Kaplan–Meyer-analízissel értékeltünk. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg, 8,3%-os 30, illetve 38,4%-os 365 napon belüli halálozással. A 30 napon belüli halálozás szignifikáns kockázati tényezői a pertrochantaer töréstípus (EHpertrochantaer/combnyak = 4,722, VHpertrochantaer/combnyak = 4,129) és a műtét hiánya (EHnincs műtét/osteosynthesis = 7,357, VHnincs műtét/osteosynthesis = 6,317), a 365 napon belüli halálozásnál az idősebb kor (EHkorév = 1,070, VHkorév = 1,050) és az osteosynthesis műtéti típus (EHarthroplastica/osteosynthesis = 0,450). Következtetés: A kor, a töréstípus és a műtét típusa kockázati tényezőnek bizonyult. Az ellenoldali csípőtáji törések okozta halálozást csökkentő effektív preventív stratégia kialakításához további kockázati tényezők elemzése szükséges. Orv Hetil. 2017; 158(20): 783–790.

Open access

A pszichológiai szűrés és ellátás helye az asszisztált reprodukcióban

The role of psychological screening and care in assisted reproduction

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Szigeti F.
,
Krisztina Soltész
,
Miklós Sipos
,
Anna Juhász
,
Katalin Szöllősi
,
Dóra Vesztergom
,
Przemyslaw Péter Ujma
, and
György Purebl

Bevezetés: Biopszichoszociális szemléletben a meddőség hátterében a biológiai hajlam, egyes lelki tényezők, különösen a krónikus stressz, valamint környezeti és társas faktorok összetett együttjárását feltételezzük. Kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a meddőség maga is gyakran okoz pszichológiai problémákat, különösen az asszisztált reprodukcióban részt vevő pácienseknél, akik 15–20%-a mentális zavart mutat. E komorbiditás szakszerű kezelése bizonyítottan emeli a teherbe esés esélyét, a leginkább azzal, hogy mentális állapotuk javulásával a páciensek jobb együttműködést mutatnak, és képesek lehetnek fenntartani egy, a reprodukciónak is kedvező egészségesebb életmódot. Célkitűzés: A pszichológiai segítségnyújtásra vonatkozó ajánlások meglétének és tartalmának áttekintése a meddőségkezelés főbb nemzetközi irányelveiben. Módszer: Az angol nyelven hozzáférhető irányelvek beszerzése és leíró elemzése. Eredmények: Az infertilis páciensek mentális szempontú szűrése és ellátása kivétel nélkül előírásként jelenik meg az áttekintett nemzetközi meddőségi orvosi irányelvekben, akár azokba beépített, akár különálló formában, jellemzően mindkét nemre vonatkozóan. Megbeszélés: A pszichológiai ellátás ma már elengedhetetlen része a korszerű meddőségkezelésnek. Ez a legcélszerűbben lépcsőzetes módon zajlik, a következő sorrendben: szűrés, edukáció, alacsony küszöbű, majd intenzív kezelési stratégiák. Az utóbbiak célja a meddőségspecifikus stressz csökkentése, a megküzdés és ezzel az életminőség javítása, mely indirekt módon nagyobb sikerarányhoz is vezethet. Következtetés: Időszerűvé vált a reproduktív pszichológiai szempont, ismeretanyag és módszertan beépítése a megújuló magyar szakmai irányelvbe. Orv Hetil. 2024; 165(12): 455–463.

Open access