Search Results

Összefoglaló. Bevezetés: Az akut pancreatitis az egyik leggyakoribb kórházi felvételt igénylő gastrointestinalis kórkép. A korai visszavételi arány egyrészt az ellátást jellemző minőségi mutató, másrészt az akut pancreatitis 1 éves mortalitásának legerősebb prognosztikai faktora. Célkitűzés: A korai visszavétel arányának, illetve okainak vizsgálata klinikánkon akut pancreatitis diagnózisával kezelt betegek körében. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkat azon 18 év feletti betegek körében végeztük, akiket a 2010. január és 2018. december közötti időszakban akut pancreatitis diagnózisával kezeltünk klinikánkon, és az első emissziótól számítva 30 napon belül újból felvételre kerültek. A betegek adatait az Akut Pancreatitis Regiszter és a betegnyilvántartó rendszer (MedSol ) segítségével gyűjtöttük össze. A biliaris, illetve nem biliaris akut pancreatitises eseteket hasonlítottuk össze az epidemiológiai adatok, a visszavétel oka, a visszavételig eltelt átlagos időtartam, és a visszavétel időtartama, valamint kimenetele vonatkozásában. Eredmények: Akut pancreatitis diagnózisával 647 beteg került felvételre. Közülük 28 beteg került újrafelvételre. A leggyakoribb okok között 1) peripancreaticus szövődmények, 2) epés panaszok és 3) az akut pancreatitis kiújulása szerepel. A biliaris és a nem biliaris pancreatitises eseteket összehasonlítva, a visszavétel oka epés panasz volt az előbbi csoport 65,5%-ában és az utóbbi 15%-ában. A középsúlyos pancreatitises esetek száma szignifikánsan magasabbnak adódott a nem biliaris csoportban. Következtetés: A középsúlyos/súlyos pancreatitises esetek aránya magasabb volt a nem biliaris pancreatitises csoportban. Biliaris pancreatitis esetén javasolt index-cholecystectomia végzése. Orv Hetil. 2021; 162(11): 413–418.

Summary. Introduction: Acute pancreatitis is the leading cause of hospitalization among gastrointestinal diseases. The early readmission rate is a quality marker and the strongest prognostical factor of 1-year mortality of acute pancreatitis. Objective: To investigate the rate and cause of early readmission among patients treated with acute pancreatitis at our clinic. Methods: Our retrospective study was conducted among patients (>18 years) treated with acute pancreatitis between January 2010 and December 2018 at our clinic, by whom unplanned readmission happened <30 days from emission. Personal data were collected from the Hungarian Pancreas Registry. Data of biliary and non-biliary acute pancreatitis cases were compared concerning epidemiological data, cause of readmission, mean time elapsed until readmission, its duration and outcome. Results: 647 patients were diagnosed with acute pancreatitis. Of them, 28 patients had early readmission. The most common causes were 1) local pancreatic complications, 2) biliary and 3) recurrence of acute pancreatitis. By investigating the biliary and non-biliary pancreatitis cases separately, the cause of readmission was biliary in 65.5% and 15%, respectively. The number of moderately severe pancreatitis cases was significantly higher in the non-biliary group. Conclusion: The proportion of moderate/severe diseases was higher in the non-biliary pancreatitis group. In the case of biliary pancreatitis, it is suggested to perform index cholecystectomy. Orv Hetil. 2021; 162(11): 413–418.

Összefoglaló. Bevezetés: A SpyGlass-kolangioszkópia újonnan kifejlesztett endoszkópos technika, mely az epeutak közvetlen vizualizációját teszi lehetővé. A kolangioszkóp egy 10,8 Fr átmérőjű, a duodenoszkóp munkacsatornáján keresztül az epeútba vezethető, a különböző endoszkópos tartozékok számára saját munkacsatornával bíró endoszkóp. Fő indikációs területe a bizonytalan dignitású epeúti szűkületek diagnosztikája, valamint a konvencionális endoszkópos technikával nem megoldható epeúti kövesség terápiája. Célkitűzés: Célunk a SpyGlass berendezés hasznosságának és hatásosságának megítélése. Módszer: A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Gasztroenterológia Osztályán 2018. január 1. és 2020. december 31. között a Spyglass DS I, míg 2021 januárjában a SpyGlass DS II rendszert használtuk. 14 diagnosztikus és 15 terápiás beavatkozást végeztünk. A diagnosztikus beavatkozások beválogatási kritériuma azon bizonytalan dignitású epeúti szűkületeket fogalta magában, melyek esetén a végső diagnózis korábban elvégzett endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfiával vagy endoszkópos, ultrahangvezérelt szövettani mintavétellel nem volt megállapítható. A terápiás beavatkozás indikációja a konvencionális endoszkópos technikával nem megoldható epeúti kövesség volt. Eredmények: A makroszkópos megítélés és a végső diagnózis egyezésének tekintetében a kolangioszkópia pontossága 85% volt. A szövettani diagnózis pontossága kolangioszkópvezérelt biopsziák esetén 62,5%. A makroszkópos diagnózis szenzitivitása 100%, specificitása 71% volt, a szövettani minták szenzitivitása 60%, specificitása 100% volt. Komplett clearence-t 4 esetben értünk el, ez összesen 57,14% sikerességi rátának felel meg. Következtetés: A SpyGlass-vizsgálat lehetővé teszi a bizonytalan eredetű epeúti szűkületek pontos értékelését, valamint megkönnyíti a szövettani mintavételezést. A diagnosztikus specificitás és szenzitivitás tekintetében a nemzetközi irodalmi adatok eléréséhez további fejlődés és az esetszámok növelése szükséges. A SpyGlass-vezérelt elektrohidraulikus lithotripsia a konvencionális endoszkópos technikával nem megoldható nehéz epeúti kövek kezelési alternatívája. Orv Hetil. 2022; 163(4): 150–156

Summary. Introduction: SpyGlass cholangioscopy is a recently developed endoscopic technique to the direct visualization of the biliary tract. The SpyGlass cholangioscop is a 10,8 Fr diameter endoscop which can be guided to the biliary tract through the work channel of the doudenoscope and has its own work channel for the different endoscopic accessories. The main indications of the examination are the diagnosis of the uncertain dignity biliary stenosis and the therapy of the biliary stones which failed conventional therapy. Objective: Our aim was to assess the utility and efficacy of the SpyGlass system. Method: In Jahn Ferenc South Pest Hospital Gastroenterology Department, we used the SpyGlass™ DS I system between 2018 and 2020 and from 2021 the SpyGlass™ DS II. 14 diagnostic and 15 therapeutic Spyglass procedures have been performed. Inclusion criterion of diagnostic procedures was indeterminate bile duct stenosis where the final diagnosis could not be confirmed by endoscopic retrograde cholangiopancreatography or endoscopic ultrasound-guided biopsy. Inclusion criteria of the therapeutic examinations were difficult bile duct stones which failed conventional therapy. Results: Concerning the correspondence of the macroscopic image and the final diagnosis, the accuracy of the cholangioscope was 85%. The accuracy of the histological diagnosis in the case of cholangioscopy-guided biopsies was 62.5%. The sensitivity of the macroscopic diagnosis was 100%, specificity was 71%, while the sensitivity of histologic samples was 60% and the specificity was 100%. Complete clearence was performed four times in the case of therapeutic procedures, which refers to 57.14% success rate. Conclusion: The use of SpyGlass enhances the precise evaluation of indeterminate bile duct lesions and tissue acquisition is easier to perform. However, to reach the international standards of diagnostic sensitivity and specificity, further improvement and examinations are necessary. Spyglass-guided electrohydraulic lithotripsy is an alternative for difficult stones which failed conventional therapy. Orv Hetil. 2022; 163(4): 150–156.

Az epehólyag és az epeutak betegségei a leggyakrabban előforduló tápcsatornai kórképek közé tartoznak a fejlett országokban. Az epehólyag, illetve az epeutak heveny gyulladása potenciálisan súlyos, akár életet veszélyeztető állapot, melynek kezelése a kórkép azonnali felismerését és időben elkezdett multidiszciplináris ellátását igényli. Bár gyakori kórképekről van szó, az ellátás mégsem egységes hazai szinten. Az evidenciaalapú szakmai ajánlás célja a fenti kórképek diagnosztikus és súlyossági kritériumainak áttekintése, valamint a számos, rendelkezésre álló terápiás lehetőség indikációinak és alkalmazási szabályainak ismertetése. A jelen szakmai ajánlást a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának vezetősége készítette a társszakmák jeles képviselőinek – sebész, infektológus, intervenciós radiológus – konszenzusa alapján, átlátható, a gyakorlatban hasznosítható fogódzót nyújtva a mindennapi betegellátás során. Ajánlásunk a japán vezető szakemberek által 2007-ben összeállított, majd nemzetközi szakértőkkel 2013-ban (TG13) és legutóbb 2018-ban (TG18) aktualizált Tokió-irányelveken alapul. Orv Hetil. 2023; 164(20): 770–787.

Összefoglaló. A tápcsatorna endoszkópiája a gasztrointesztinális rendszer betegségeinek legfontosabb vizsgáló eljárása, a diagnosztikán túl egyre szélesedő körben terápiás beavatkozási lehetőséget is magában foglal. A jó minőségben végzett endoszkópia javítja az esetlegesen fennálló betegség kimenetelét és növeli a betegelégedettséget. A nemzetközi emésztőszervi endoszkópos társaságok elsőrendű fontosságúnak határozták meg az endoszkópia minőségének javítását célzó törekvéseket. Az endoszkópos tevékenységek minőségének ellenőrzésében és javításában a meghatározott indikátorok folyamatos követése fontos feladat, ezek révén biztosítható betegeink számára a legmagasabb szintű ellátás. A bizonyítékon alapuló minőségi indikátorok lehetővé teszik az egyes endoszkóposok és az endoszkópos vizsgálóhelyek összehasonlítását és az általuk nyújtott szolgáltatás értékelését. A fenntartónak betegbiztonsági és költséghatékonysági szempontból is fontos ismerni, hogy melyik szolgáltató tudja teljesíteni a minimálisan elvárt és fejlődési célként kitűzött teljesítménymutatókat, melyik ellátónál milyen tényezőket szükséges megváltoztatni, javítani. A szerzők az európai útmutatókat alapul véve a felső tápcsatorna endoszkópiája, az alsó tápcsatorna endoszkópia, a pancreatobiliaris endoszkópia, a vékonybél endoszkópia, a kapszula endoszkópia és az endoszkópos szolgáltatás területén határozták meg a klinikailag releváns teljesítménymutatók auditálható magyar rendszerét. Az egységesség, a jobb digitalizálhatóság és könnyebb auditálhatóság céljából a felső, az alsó, a pancreatobiliaris, a vékonybél és a kapszula endoszkópia vonatkozásában a magyar ajánlásban a minőségi alterületeket egységesen (1–8) számozták, minden szám ugyanazon szempontrendszert jelenti. Az endoszkópos szolgáltatás komplex minőségi mutatóinál szigorúan ragaszkodtak az európai irányelvhez, itt 9 különböző alterületbe foglalták össze a 30 minőségi mutatót. A szűrő kolonoszkópia kiemelt jelentősége miatt a jelen minőségi endoszkópos útmutatóba foglalták bele eltérő szerkezettel a szűrő kolonoszkópos program során alkalmazott minőségi mutatókat, illetve a bélelőkészítést érintő néhány alapvetést is.

Summary. Nowadays, endoscopy is the cornerstone in the diagnosis and therapy of gastrointestinal diseases. Good quality endoscopy can improve outcome of the disease and patients experience. International endoscopy societies prioritized efforts improving quality of endoscopy. The highest level of patient care can be provided through continuous assessment and improvement of relevant quality indicators. The comparison of these evidence based performance measures between endoscopists and endoscopy providers allow the objective evaluation of the service. Furthermore, from the point of view of patient safety and cost effectiveness the health care provider should know the minimum standards and target goals, as well, to make grounded decisions about fields of necessary changes and improvements. The authors based on European guidelines worked out this comprehensive auditable Hungarian system of performance measures in the fields of upper endoscopy, lower endoscopy, pancreatobiliary endoscopy, capsule endoscopy, enteroscopy and general endoscopy service. Due to commonality all domains were counted similarly (1–8) in different endoscopic procedures. The general endoscopy service is an exception with 9 domains and 30 quality parameters. The outstanding importance of colorectal cancer screening required involving this topic into this guideline with separate structure, as well as the basics of bowel preparation.

Összefoglaló. A terhesség során a szervezet hormonrendszerében jelentős változások mennek végbe, melyek a magzat optimális anatómiai és élettani fejlődését, valamint a várandósság terminusig történő kihordását biztosítják. Ezen hatások sokszor a reproduktív szervrendszeren kívül más szerveket is érinthetnek, így a szemet és a szem függelékeit. A szemészeti változások élettani és kóros eltérésekben nyilvánulhatnak meg, melyek a legtöbbször átmenetiek és ártalmatlanok, bizonyos esetben azonban terápiás beavatkozást igényelhetnek, vagy súlyos háttérbetegség kórjelzői lehetnek. Közleményünkben áttekintjük a terhességhez kapcsolódó leggyakoribb fiziológiás szemészeti változásokat és egyéb patológiás szemészeti kórképeket, melyek a várandósság alatti megváltozott hormonális, immunológiai és metabolikus hatásokra kialakulhatnak, progrediálhatnak vagy fellángolhatnak. Ezenkívül ismertetjük a szülésvezetés módjának szemészeti indikációból történő eldöntésének vonatkozásait és a szülés kapcsán előforduló szemészeti szövődményeket. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.

Summary. During pregnancy, significant changes occur in the endocrine system that ensure the appropriate anatomical and physiological development of the foetus as well as smooth delivery at term. Apart from the reproductive system, these effects can affect other organs such as the eye and ocular adnexa. Ophthalmic changes can manifest in physiological and pathological abnormalities, most of which are transient and harmless; however, some cases may require therapeutic intervention or may be indicative of severe underlying disease. Our review focuses on the most common physiological ophthalmic changes associated with pregnancy and other pathological ophthalmic diseases that may develop, progress or exacerbate due to altered hormonal, immunological and metabolic effects during gestation. Furthermore, aspects of deciding the delivery mode from an ophthalmic indication, along with ocular complications related to childbirth, are described. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.

Absztrakt:

Bevezetés: Az optikai koherencia tomográfián alapuló angiográfia új noninvazív eszköz, amely lehetővé teszi a retinalis érhálózat vizsgálatát, és segítséget nyújthat a microangiopathiával járó szemfenéki betegségek nyomon követésében. Célkitűzés: Diabeteses betegek mindkét szemén optikai koherencia tomográfiás angiográfiával meghatározni a retinalis kisér-károsodás mértékét az általános rizikófaktorok függvényében. Módszer: Optikai koherencia tomográfiás angiográfia során 36 diabeteses, valamint 45 kontrollszemély mindkét szemén meghatároztuk a retinalis érhálózat sűrűségét. Rögzítettük a magas vérnyomást, a diabetes fennállási idejét, az inzulinkezelést, a HbA_1c-szintet, a dyslipidaemia és a diabeteses retinopathia jelenlétét, továbbá a szem tengelyhosszát. A rizikófaktoroknak az érhálózat-sűrűségre és a két szem közötti aszimmetriára kifejtett hatását többváltozós regressziós modellekben vizsgáltuk. Eredmények: Diabeteses betegekben a retinalis érhálózat sűrűsége szignifikánsan alacsonyabb volt, mint kontrollszemélyekben (p<0,05), és ugyanazon beteg két szemének adatai között mért különbség szignifikánsan magasabb volt, mint a kontroll egészséges személyek két szeme között mért különbség (p<0,05). Mind a retinalis érsűrűség, mind a két szem közötti aszimmetria korrelált a diabetes fennállási idejével (p<0,05), kontroll alatt tartva az általános rizikófaktorok hatását. A kontrollcsoporttal összehasonlítva a két szem közötti aszimmetria mértéke szignifikánsan magasabb volt olyan diabeteses betegek két szeme között is, akiknél a diabeteses retinopathia szemfenéki jelei nem voltak láthatók (p<0,001). Következtetések: Diabeteses betegekben csökkent az érhálózat sűrűsége egészséges személyekkel összehasonlítva, továbbá fokozott a két szem közötti aszimmetria. A csökkent érhálózat-sűrűség és a két szem közötti fokozott aszimmetria a betegség fennállási idejével arányos, és alkalmas lehet a diabeteses retinopathia igen korai, szemfenékvizsgálattal még nem látható formáinak kiszűrésére, így segítve a terápia mielőbbi megkezdését. Orv Hetil. 2018; 159(8): 320–326.

Absztrakt:

A Fusarium-, Acremonium- és Sarocladium-gombafajok nevezéktana 2017-ben megváltozott. A morfológiailag homogén, de filogenetikailag heterogén fajokat, illetve fajkomplexeket ma már nukleinsav-összetételük szerint a MALDI–TOF MS-vizsgálat segítségével el lehet különíteni. Ez indokolta a taxonómiai besorolás módosítását. Közleményünkben a Fusarium- és Sarocladium-fajok okozta szaruhártya-gyulladás (keratitis) klinikai lefolyását ismertetjük, összefoglaljuk a diagnosztikus és kezelési lehetőségeket. Mindezek jelentős kihívást jelentenek a szemorvos számára. Súlyos szövődményekhez vezet a késői felismerés és kezelés, a folyamat gyors progressziója, a kórokozó átjutása a Descemet-membránon, a gombaellenes terápia korlátozott hozzáférhetősége és penetrációja, valamint a gyakori terápiarezisztencia. A diagnózis felállításához az anamnézisben szereplő trauma vagy kontaktlencse-viselés, PCR és MALDI–TOF MS-vizsgálat, konfokális mikroszkópia, a minta mikrobiológiai tenyésztése és a gyulladás területéből vett citológiai minta mikroszkópos vizsgálata vezet. A primeren választandó konzervatív terápia a lokálisan alkalmazott 5%-os natamicin, illetve esetenként érzékenység meghatározását követően az 1%-os vorikonazol vagy 0,15–0,25%-os amfotericin B szemcsepp, ezenkívül a 0,02%-os polihexametilén-biguanid (PHMB) szemcsepp használatának sikeréről is beszámoltak. Fusarium okozta keratitisben napi 2 × 200 mg vorikonazol tabletta adása is javasolt lehet. Terápiarezisztens esetekben korai, széles átmérőjű perforáló keratoplasztika (PKP) végzendő, épben történő trepanációval. Megkésett diagnózis és specifikus kezelés esetén a gombafonalaknak a Descemet-membránon történt átjutásával az esetek mintegy negyedében a látás elvesztése és a szemgolyó eltávolítása következik be. Jelen közleményünk öt, Fusarium- és Sarocladium-fajok okozta keratitis klinikai lefolyásának változatosságát is bemutatja. Orv Hetil. 2019; 160(1): 2–11.

Absztrakt:

Bevezetés: A swept source optikaikoherencia-tomográfia egy új, noninvazív eszköz, amely lehetővé teszi a retina mellett a chorioidea vizsgálatát, és segítséget nyújthat a diabeteses chorioidopathia patogenezisének megismerésében. Célkitűzés: Diabeteses retinopathia különböző súlyosságú stádiumaiban a chorioideavastagság meghatározása, valamint a különböző terápiás lehetőségek és a jól ismert általános rizikófaktorok (a diabetes fennállási ideje, típusa, hemoglobin-A_1c-szint, hypertonia) chorioideavastagsággal való korrelációjának meghatározása. Módszer: Prospektív keresztmetszeti vizsgálat Swept Source DRI Triton optikaikoherencia-tomográfia segítségével. Macula- és chorioideavastagság-térképet készítettünk 60 diabeteses beteg 117 szeméről. Kontrollcsoportként 24 fő 45 szemét vizsgáltuk. A chorioideavastagság változásának a cukorbetegséggel, valamint a szisztémás rizikófaktorokkal való összefüggését elemeztük. A chorioideavastagság és a diabeteses retinopathia súlyossága (nincs, nonproliferatív/proliferatív stádium) közötti kapcsolatot, valamint a panretinalis lézerkezelés hatását is vizsgáltuk. Eredmények: Cukorbetegekben szignifikánsan alacsonyabb chorioideavastagságot találtunk egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva (p<0,05). Az egész beteganyagot vizsgálva az életkor (p<0,001) és a hypertonia jelenléte (p<0,05) szignifikáns korrelációt mutatott a chorioidea elvékonyodásával. A cukorbetegség fennállási ideje és a chorioidea elvékonyodása között szignifikáns összefüggést mutattunk ki (p<0,05). A szisztémás rizikófaktorokat többváltozós modellben vizsgálva a betegség fennállási ideje a chorioideavastagság-csökkenés szignifikáns prediktora maradt (β –0,18, p = 0,02). Szignifikánsan alacsonyabbnak találtuk a chorioideavastagságot a proliferatív retinopathiában szenvedő és a panretinalis lézerkezelésen átesett betegekben a nonproliferatív csoporttal összehasonlítva (p<0,05). Következtetés: Vizsgálatunk igazolta, hogy a szisztémás rizikófaktorok (életkor, hypertonia, a diabetes fennállási ideje) mellett a diabetes jelenléte és a diabeteses retinopathia progressziója is hatással van a chorioidea elvékonyodására. A továbbiakban kimutattuk, hogy panretinalis lézerkezelés hatására a chorioideavastagság szignifikáns csökkenése figyelhető meg. Orv Hetil. 2020; 161(35): 1475–1482.

Absztrakt:

Bevezetés: Az antibiotikumok (AB) nem megfelelő alkalmazása miatt számtalan kórokozó vált multirezisztenssé. Az egyik leggyakoribb kiindulási gócot az epeutak gyulladása képezi. A fatális kimenetel megelőzésében kulcsszerepet játszik a megfelelő AB-politika. Célkitűzés: A cholangitis leggyakoribb kórokozói AB-érzékenységének és a választott empirikus AB-kezelés hatásosságának vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív kutatásunk során a 2006-os és a 2016-os év folyamán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának I. Belklinikáján cholangitis indikációval végzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) során nyert epeminták mikrobiológiai eredményének áttekintése történt. Eredmények: 2006-ban 29, 2016-ban 111 epemintavétel történt, ezekből 22 (75%), illetve 106 (95%) volt pozitív. A betegek átlagéletkora 61 ± 14 vs. 71 ± 14 év, a nemek aránya közel azonos volt. 2006-ban 10 esetben indítottak empirikus AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol, illetve imipenem), ezekre 9 esetben (90%) a tenyészett kórokozó érzékeny volt. 2016-ban 88 esetben indítottak AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol mellett ceftriaxon és metronidazol, valamint imipenem és metronidazol is szerepelt). 29 esetben az empirikusan indított AB nem volt hatékony. A ciprofloxacin hatékonysága 64%-ra csökkent 2016-ra. A cholangitist okozó leggyakoribb kórokozók típusa (Escherichia coli, Enterococcus faecalis, Klebsiella pneumoniae) a két vizsgált évben nem változott, ciprofloxacinrezisztenciájuk azonban növekedett. A polimikrobás infekciók aránya rendre 73% és 64% volt. Következtetés: A pozitív epetenyésztések száma szignifikánsan emelkedett 2016-ban. A leggyakoribb kórokozók típusában nem adódott eltérés. Az empirikusan indított ciprofloxacin antibiotikum hatékonysága csökkent 2016-ban. Eredményeink a cholangitist okozó kórokozók típuseloszlásában megfelelnek a cholangitisre vonatkozó ajánlás (Tokyo Guideline) adatainak. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1437–1442.

Absztrakt:

A gastrointestinalis vérzés gyakori előfordulása, súlyossága miatt kiemelkedő népegészségügyi jelentőséggel bír. Az antikoagulált és/vagy rendszeres thrombocytaaggregáció-gátló készítményeket, nemszteroid gyulladásgátlókat szedő, idősödő populáció arányának növekedésével az emésztőszervi vérzés a jövőben várhatóan számban és súlyosságban is egyre növekvő terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A gastrointestinalis vérzés ellátásában a sürgősségi szakember mellett a gasztroenterológus-endoszkóposnak van alapvető szerepe. A társszakmák (radiológus, invazív radiológus, intenzív terapeuta, sebész) képviselői sok esetben nem mellőzhetők a döntéshozatalban, a betegek ellátásában. Az érintett szakterületek képviselői szükségét érezték egy átfogó, multidiszciplináris, közösen elfogadott szemléletet tükröző, gyakorlati szemléletű hazai iránymutatás összeállításának az érvényes nemzetközi irányelvek alapján. A szerzők részletesen tárgyalják a gastrointestinalis vérzés ellátásának feltételeit, a kezdeti betegészlelést, a rizikóbecslést, a laborvizsgálatokat, a betegek resuscitatióját, valamint a vérzések diagnosztikájának és terápiájának lépéseit a vérzésforrás lokalizációja szerint külön csoportosítva. A szerzők iránymutatást adnak az elsődleges ellátás sikertelensége, illetve az ismételten fellépő vérzés eseteiben, végül a sebészet mai helyét is definiálják a gastrointestinalis vérzésekben. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1231–1242.