Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: László Entz x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Hirschberg, László Entz, Gábor Szabó, and Béla Merkely

A vascularis intervenciókat követő restenosis fontos limitációja ezen beavatkozások hosszú távú sikerének. A restenosis gyakorisága az atheroscleroticus szűkület kezelési módjától (stentelés, endarterectomia) és érterülettől függően igen változó, de a rizikófaktorok és patomechanizmus tekintetében sok a hasonlóság. Jelen közlemény a szerzők ez irányban végzett tanulmányainak összefoglalója. Klinikai munkákban a carotisendarterectomia és carotisstentelés utáni restenosisarányok összehasonlítását végezték el, valamint a két beavatkozás utáni komplementaktiváció jellemzőit elemezték. Az ösztrogénreceptor-alfa polimorfizmusainak szerepét vizsgálták a carotisintervenciók után fellépő restenosisban. A carotisendarterectomia állatmodelljén a nitrogén-monoxid-ciklikus guanozin-monofoszfát-jelátvitel szerepét vizsgálták a neointimalis hyperplasia alakulására foszfodiészteráz-5-gátló terápia mellett. Eredményeik szerint a carotisendarterectomia után megfigyelhető nagyobb restenosisarány ezen beavatkozás után kifejezettebb komplementaktivációval lehet összefüggésben. A restenosishoz vezető neointimalis hyperplasia kialakulásában az ösztrogénreceptor mutációi is szerepet játszhatnak, elsősorban nőkben carotisendarterectomia után. A ciklikus guanozin-monofoszfát-jelátvitel serkentésével a neointimalis hyperplasia gátolható.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Nora Boussoussou, Melinda Boussoussou, László Entz, and Attila Nemes

Bevezetés: A meteorológiai paraméterek cardiovascularis betegségekre gyakorolt hatásának kutatása új prevenciós stratégiák kialakulását teszi lehetővé. Célkitűzés: A szerzők a meteorológiai paraméterek és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási kapcsolatának elemzését tűzték ki célul. Módszer: Retrospektív vizsgálatban a Semmelweis Egyetem, Érsebészeti Klinikán 2010-ben kezelt betegek (n = 343) klinikopatológiai jellemzőit és esetszám-előfordulási arányát elemezték légköri paraméterhatásokkal való összefüggésben. Eredmények: A kórképek előfordulásában szezonális variabilitást észleltek (p = 0,0001), téli esetszám-emelkedéssel. Napi esetszám-emelkedés (n≥3) 62,5%-ban fronthatással bíró napokon fordult elő. Szignifikáns korreláció volt kimutatható a napi hőmérséklet-ingadozás (p<0,0001), a napi légköri nyomásingadozás (p = 0,0034), illetve az alacsony napi maximum-hőmérséklet (p<0,0001) és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási aránya között. Fronthatással bíró napokon a 66 éves életkor feletti betegarány nagyobb volt (64%). A kockázati tényezők közül a hypertonia mutatott frontérzékenységet. Következtetések: A meteorológiai paraméterek minor kockázati tényezőnek tekinthetők az akut cardiovascularis megbetegedések kialakulásában. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1078–1082.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Dzsinich, László Entz, Péter Berek, Gábor Vallus, László Barta, Gabriella Nagy, and Gabriella Nyiri

Absztrakt

Bevezetés: Az aortacoarctatio a leggyakoribb congenitalis cardiovascularis elváltozások egyike, azok 5–8%-ában fordul elő. Típusos előfordulási helye az isthmicus szakasz. Atípusos helyen kialakuló coarctatio az esetek mintegy 1%-ában fordul elő és többnyire súlyos hypertoniával szövődik. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a kórkép sebészi kezelési lehetőségeinek és azok hosszú távú eredményeinek ismertetését 27 beteg műtéti kezelésével szerzett tapasztalataik alapján. Módszer: A 35 évet felölelő utánkövetés során a diagnosztika és a kezelési módszerek változtak. Napjainkban a morfológiai diagnózis legáltalánosabb módszerei a komputertomográfiás angiográfia és a mágneses rezonanciás angiográfia. Az aortarekonstrukció lehetőségei az endovascularis technikák bevezetésével gazdagodtak, de atípusos aortacoartatio esetében a szerzők ma is túlnyomóan változatos sebészi megoldásokat alkalmaznak. Eredmények: A műtétek után nem veszítettek el beteget. A hypertonia minden esetben jelentősen csökkent. Gyermekkorban operált esetekben a növekedés okozta testméretváltozások 3 esetben újabb rekonstrukciós műtétet indokoltak. Következtetések: Az atípusos aortacoarctatio individuális sebészi módszerekkel eredményesen kezelhető. Gyermekkorban operált esetekben a testméret-növekedés a rekonstruált aortaszakasz revízióját teheti szükségessé. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1043–1051.

Open access

The best solution for enlarging chronic type B aortic dissection is not known. Hybrid surgical and endovascular procedures offer a reliable solution in such circumstances, but technically complex stent-graft designs are sometimes needed when the treatment segment of the aorta presents anatomical challenges. We report a case of a proximally scalloped custom-made stent-graft implantation following left subclavian artery transposition in a formerly cocaine-abuser patient. The one-month follow-up computed tomography angiography showed a proximal endoleak (type Ia) which was successfully solved by coil embolization. Proximally scalloped stent grafts offer a reliable solution in complex aortic dissections involving the supra-aortic branches.

Open access

A nyaki verőér-szűkületes betegek ellátási irányelveinek különbségei Európa különböző országaiban

Differences in guidelines for patients with carotid artery stenosis in some European countries

Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Mihály, Danielle Mariastefano Fontanini, Ágnes Dóra Sándor, Edit Dósa, Gábor Lovas, Endre Kolossváry, Illés Kovács, Lilla István, László Entz, and Péter Sótonyi jr.

Összefoglaló. A tudomány jelenlegi állása szerint – csoportok összehasonlítására épülő matematikai-statisztikai eszközökkel – a leginkább hatékonynak és hatásosnak vélt kezelési módszerek szisztematikus elemzése mentén, a bizonyítékokon alapuló irányelveken nyugvó gyógyító munkát tekintjük követendőnek. A nyaki verőérszűkület ellátása esetén az utóbbi években elkészült mind a hazai, mind az európai irányelv, mindemellett a társszakmák irányelveiben is megjelentek kezelési javaslatok. Közleményünkben összehasonlítottuk a témában publikált magyar, angol, német és olasz nyelvű, valamint az európai társaságok által kiadott irányelveket. Az irányelvek alapelveikben hasonlóak, formailag és tartalmilag azonban jelentős (időnként egymásnak ellentmondani látszó) különbségeket találhatunk. Az ellentmondások három leggyakoribb oka: 1) az egyes irányelvek által kitűzött célok különbözősége, 2) az aszimptomatikus és szimptomatikus betegcsoport definíciói, valamint 3) az eltérő evidenciaszintek. Az irányelvek összevetése alapján a tünetes, szignifikáns nyaki verőérszűkületek sebészi ellátása evidenciának tekinthető. A szimptomatikus nyaki verőérszűkület a definíció szerint ellenoldali cerebralis ischaemia okozta, tranziens vagy definitív plegia, paresis, aphasia és az azonos oldali arteria centralis retinae embolisatiója miatti amaurosis fugax. A tünetmentes nyaki verőérszűkületek ellátása tekintetében az európai és a nemzeti irányelvek nem azonosak, ezen esetek terápiás döntése egyéni mérlegelést igényel. Tünetmentes, 70%-os stenosis esetén vascularteam-konzílium javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Summary. The correct practice is the one that is proven to be the most effective based on systematic statistical analyses of different treatment methods, and is applied according to evidence-based principles. In recent years, not only has the European Society of Vascular Surgery created a guideline about the management of supra-aortic steno-occlusive disease, but some nations’ vascular surgical societies and related disciplines have also developed their own guidance. In this paper, the guidelines by the European societies on the clinical care of patients with carotid artery luminal narrowing is compared to national guidelines published in Hungarian, English, German, and Italian. Although the fundamental points of the guidelines are similar, there are some important differences among them both in presentation and in content; as a result, they sometimes appear to be contradictory. The three main sources of inconsistency are the various goals, the discrepancy in the definition of symptomatic and asymptomatic carotid artery stenosis, and the bias arising from the use of distinct evidence levels. A comparison of guidelines suggests that the treatment of symptomatic significant carotid artery stenosis with surgery can be considered evidence. Symptomatic carotid artery stenosis is defined as transient or definite plegia, paresis, aphasia due to cerebral ischemia, and monocular blindness caused by embolism in the central retinal artery. However, in the case of asymptomatic 70% or greater carotid artery stenosis, the guidelines are quite heterogeneous, and these patients require individual consideration and a vascular team decision is recommended. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Open access

Krónikus aortadissectio talaján kialakult thoracoabdominalis aneurysma endovascularis kezelése fenesztrált sztentgrafttal

Fenestrated endovascular repair of a thoracoabdominal aortic aneurysm in chronic dissection

Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Csobay-Novák, László Entz, Péter Banga, Miklós Pólos, Zoltán Szabolcs, Gergely Csikós, Daniele Mariastefano Fontanini, Milán Vecsey-Nagy, and Zoltán Szeberin

Összefoglaló. Az aortadissectio krónikus stádiumában kialakuló thoracoabdominalis tágulatok megoldása multidiszciplináris megközelítést, nagy felkészültséget és fejlett technológiát igényel. A jellemzően többlépcsős műtétsorozat mortalitása és morbiditása az endovascularis technológia fejlődésével csökkent, de még mindig jelentős. A fenesztrált endovascularis aortaműtét a thoracoabdominalis nyitott műtét alternatívája, mely kisebb mortalitással és morbiditással, rövidebb kórházi tartózkodással jár. Aortadissectio esetén történő alkalmazása az aorta lumenében lévő membrán miatt kihívást jelent. Esetbemutatásunkban egy 56 éves nőbeteget demonstrálunk, aki tíz évvel korábban A-típusú dissectio miatt aorta ascendens rekonstrukción esett át. A követés során csaknem a teljes aorta tágulata alakult ki, melynek megoldása három lépésben történt. Az első lépésben a disszekált aortaív nyitott műtétjét végeztük ’frozen elephant trunk’ technikával, majd az aorta descendens tágulatának endovascularis kezelése történt sztentgraft-implantációval. A műtétsorozat záró lépése egy fenesztrált endovascularis aortaműtét volt, mely egyben ezen technikának az aortadissectio esetében történt első hazai alkalmazását jelenti. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1260–1264.

Summary. Thoracoabdominal aortic aneurysms developing in the chronic phase of an aortic dissection require multidisciplinary approach, experienced operators and advanced technology. The mortality and morbidity rate of these multistage operations were reduced with the latest technical achievements in endovascular repair, but they are still significant. Fenestrated endovascular aortic repair, an alternative of thoracoabdominal open repair, is associated with less mortality and morbidity, shorter hospital stay. Using fenestrated devices in aortic dissection is usually technically demanding due to the dissection membrane. We report the case of a 56-year-old woman, who underwent ascending aortic repair due to type A aortic dissection. During the follow-up, a large thoracoabdominal aneurysm developed involving also the arch. We performed a three-stage operation starting with the open repair of the aortic arch using a ‘frozen elephant trunk’ device followed by a thoracic endovascular aortic repair of the descending aorta. The final stage was a fenestrated endovascular aortic repair, which is the first use of this technique in aortic dissection in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1260–1264.

Open access