Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: László Fodor x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Sixty-eight Actinobacillus pleuropneumoniae strains were isolated from porcine acute pleuropneumonia cases from different parts of Hungary between 2000 and 2014. A total of 41 isolates were identified as A. pleuropneumoniae bio-type I and 27 strains as biotype II based on cultural, morphological and biochemical characteristics. The aim of this study was to evaluate metabolic fingerprinting in the species-level identification of A. pleuropneumoniae isolates. Utilisation of carbon sources by these field isolates and six reference strains was characterised by the Biolog system (GN2 Microplate, MicroLog3 Version 4.20.05 software). Twenty-nine field strains were correctly identified by the Biolog system as A. pleuropneumoniae, 36 strains as A. lignieresii, two strains as H. paraphrohaemolyticus and one strain as A. equuli after 24 h of incubation. Among the six A. pleuropneumoniae reference strains the Biolog system identified one strain as A. pleuropneumoniae, four as A. lignieresii and one as H. paraphrohaemolyticus. There was no correlation between biotypes and serotypes of A. pleuropneumoniae and the carbon source utilisation pattern and species identification by the Biolog system. our data indicate that the efficacy of the Biolog system used here could be improved by including phenotypes of more A. pleuropneumoniae strains representing a wider geographical occurrence into the database.

Open access
Authors: Rita Sárközi, László Makrai and László Fodor

A total of 255 Actinobacillus pleuropneumoniae isolates were collected from 634 lung samples representing 70 swine herds in Hungary between January 2012 and June 2016. On the basis of the indirect haemagglutination test 77 independent strains were included in the evaluation after the elimination of duplicate or multiple serotypes from the same herd. In the case of 7 herds strains of two different serotypes were identified. Fourteen Hungarian A. pleuropneumoniae isolates from the culture collection of the Department of Microbiology and Infectious Diseases, isolated before 2012, were also included in the evaluation (one each from 12 herds and two each from two herds, where two serotypes occurred). Out of the altogether 91 A. pleuropneumoniae strains 72 strains belonged to biotype I and 19 strains could be allocated to biotype II. In Hungary, the most common serotypes were serotype 2 (39.5%), 13 (15.4%), 8 (8.8%) and 16 (8.8%), but serotypes 9 (5.5%), 11 (3.3%) and 12 (3.3%) were also isolated. Twelve strains (13.2%) were untypable.

Open access
Authors: László Fodor, István Fehér, György Szabados, Éva Júlia Varga, Róbert Herold and Tamás Tényi

Absztrakt:

A Capgras-féle téveszme lényege, hogy a beteg elképzelése szerint a páciens életében fontos valamely személy nem ’valódi’, hanem ’hasonmás’, ’helyettesítő’, amely csere a páciens számára a legtöbbször veszélyeket rejt. Ismertek közlések, amelyek a Capgras-féle tünet esetében a violens magatartás gyakoribb megjelenésére vonatkoznak. Dolgozatunkban két férfi esetét ismertetjük: paranoid szkizofréniában szenvedő betegek követtek el szülőgyilkosságot, amely cselekmények hátterében a Capgras-féle tünet volt azonosítható. Fontos rámutatni, hogy az általunk megfigyelt esetekben a kezeléssel kapcsolatos együttműködési nehézségek (nonadherencia) jelentős szerepet játszottak az erőszakos magatartás, szülőgyilkosság megjelenésében. Orv Hetil. 2019; 160(42): 1673–1676.

Open access
Authors: Erzsébet Burgettiné Böszörményi, István Barcs, Gyula Domján, Katalin Bélafiné Bakó, András Fodor, László Makrai and Dávid Vozik

Absztrakt

Bevezetés: A folyamatosan megjelenő multirezisztens kórokozók és a bevetett új antibiotikumok között állandó „harc” folyik. A klinikumban és az állatgyógyászatban használt antibiotikumok jelentős része már nem hatékony. Eltérő hatásmechanizmusú antibakteriális peptidek alkalmazása alternatív megoldást jelenthet. A rovarpatogén Xenorhabdus budapestensis baktérium szintetizálni képes különböző antimikrobiális hatású fehérjekomponenseket (bicornutin-A, fabclavin). Célkitűzés: Xenorhabdus budapestensis antibakteriális hatásának mérése zoonózist okozó baktériumokon in vitro. Módszer: Gram-pozitív (Rhodococcus equi, Erysipelothrix rhusiopathia, Staphylococcus aureus, Streptococcus equi, Corynebacterium pseudotuberculosis, Listeria monocytagenes) és Gram-negatív (Salmonella gallinarum, Salmonella derbi, Bordatella bronchoseptica, Escherichia coli, Pasteurella multocida, Aeromonas hydrophila) tesztbaktériumokon sejtmentes fermentlé és a tisztítottfehérje-biopreparátum antibakteriális hatásának mérése agardiffúzióval véres agaron. Eredmények: A Xenorhabdus budapestensis fehérjéket termel, amelyek hígításaitól függően erős antibakteriális aktivitást fejtettek ki a tesztelt baktériumokon. A tisztított frakció hatása erősebb volt, mint a sejtmentes fermentlé. A Gram-pozitív baktériumok érzékenyebbek voltak. Következtetések: A Xenorhabdus budapestensis antimikrobiális hatású fehérjéi hatékonyságot mutattak a zoonózist okozó baktériumokon, és potenciális esélyük lehet e szervezetek elleni bevetésre, illetve azok megelőzésében a jövőben. Orv. Hetil., 2015, 156(44), 1782–1786.

Open access