Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: László Kasik x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

A szociálisprobléma-megoldás és a szorongás jellemzői perfekcionista és nem perfekcionista serdülők körében – egy longitudinális vizsgálat eredményei

Characteristics of social problem-solving and anxiety among perfectionist and non-perfectionist adolescents – First results of a longitudinal study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
László Kasik
and
Zita Gál

Háttér és célkitűzések

A maladaptív perfekcionizmussal jellemzett serdülők szociálisprobléma-megoldásának egyik igen fontos jellemzője a problémához való negatív viszonyulás, illetve a problémahelyzetből való minél gyorsabb kilépés, ha úgy érzékelik, megoldásuk nem felel meg maximálisan az általuk vagy a környezetük által megfogalmazott elvárásoknak. A kétéves (2021–2022) követéses vizsgálat első mérési pontján 11–12 éves és 16–17 éves diákok (N2021 = 305, N2022 = 290) körében vizsgáltuk, milyen arányban fordul elő körükben adaptív és maladaptív perfekcionista, milyen különbség azonosítható kortársakkal kapcsolatos problémáik megoldásában, bevonva az elemzésbe a szorongást is, mivel ennek szerepe az elkerülő viselkedésben és főként a maladaptív perfekcionizmusban jelentős.

Módszer

A szociálisprobléma-megoldás jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (D’Zurilla és mtsai, 2002), az állapot- és a vonásszorongást a State–Trait Anxiety Inventory for Children (Sipos és mtsai, 1978) kérdőívvel vizsgáltuk. A perfekcionizmust az Almost Perfect Scale Revised (Slaney és mtsai, 2001) és az Frost Multidimensiol Perfectionism Scale (Frost és mtsai, 1990) eszközzel tártuk fel, melyekkel együttesen a személyes, a környezettől származó és külön a szülői elvárások, a kételkedés, a hibázástól való félelem, a megfelelés hiányának érzése és a rendezettség, rendszeretet jellemzői azonosíthatók.

Eredmények

Mindkét évben közel hasonló a nem perfekcionisták, az adaptív és a maladaptív perfekcionisták aránya, mely arányok egy év elteltével nem változtak, és mindkét életkorban a perfekcionisták harmada a maladaptív perfekcionizmus jeleit mutatja. A maladaptív perfekcionistákra jellemző legnagyobb mértékben a negatív problémaorientáció és az elkerülő viselkedés, utóbbi – főként az idősebbeknél – a vonás- és állapotszorongással és a szülői kritikával együtt markáns hatással bír a maladaptív perfekcionista diákok személyes elvárásaira és a megfelelés hiányának érzésére.

Következtetések

Ezek az eredmények többnyire alátámasztják a külföldi kutatási adatokat, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolai nevelés során mindenképpen szükséges a jelenleginél mélyrehatóbban foglalkozni a perfekcionizmus serdülőkori megjelenésével, felismerésével, okaival, alakulásával és következményeivel, megfelelő pedagógiai eszközökkel segíteni az adaptivitás erősödését, illetve kezelése során figyelembe kell venni más területekkel való kapcsolatát. E longitudinális felmérésből is úgy látszik, a maladaptív perfekcionizmusnak a társas problémák nem hatékony megoldásával és a szorongással is egyre szorosabb a kapcsolata serdülőkorban, mely kapcsolatrendszer kevésbé hatékony életvezetést eredményezhet mind társas, mind teljesítményhelyzetekben.

Open access

Barátságfunkciók serdülőkorban – a McGill Friendship Questionnaire magyar változatának pszichometriai mutatói

Functions of friendship among adolescents – the psychometric properties of the Hungarian version of McGill Friendship Questionnaire

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
László Kasik
,
Edit Tóth
,
Szilvia Jámbori
, and
Zita Gál

Elméleti háttér: Akárcsak más társas kapcsolat, a barátság is értelmezhető funkciók mentén, amelyek megléte és működése alapvetően meghatározza a baráti viszony alakulását. A barátság 13–14 éves kortól már érzelmi biztonságot, intimitást nyújtó kapcsolat is, ami nagy-mértékben segíti a másik melletti elköteleződést. Cél: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat célja az azonos és az ellentétes nemű baráti viszony funkcióinak feltárása volt 12–13 és 16–17 évesek körében (n = 304). A barátságfunkciókról való vélekedés feltárásához magyar nyelvre adaptáltuk a McGill Friendship Questionnaire-t (MFQ; McGill-féle Barátság Kérdőív), amit eddig elsősorban azonos nemű barátok jellemzőinek vizsgálatára használtak. Módszerek: A barátságfunkciók mérésére az MFQ-t használtuk. Az eredeti 30 tétel hat faktorba csoportosul: serkentő együttlét, segítségnyújtás, bensőségesség, kitartás, elismertség és érzelmi biztonság. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés nem támasztotta alá az MFQ elméleti struktúráját (6. évfolyamazonos nemű: χ 2 = 668,95, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,79; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 6. évfolyamellentétes nemű: χ 2 = 658,52, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,81; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 10. Évfolyamazonos nemű: χ 2 = 683,89, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,81; TLI = 0,79; SRMR = 0,07; 10. évfolyamellentétes nemű: χ 2 = 699,08, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,86; TLI = 0,85; SRMR = 0,06). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az MFQ 26 tételes magyar változata alkalmazható serdülők mérésére, ám az ellentétes nemű baráti viszony esetében további faktorelemzésre lesz szükség nagyobb mintán. A kérdőívváltozatok (azonos és ellentétes nemű) belső megbízhatóságának mutatói megfelelőek (Cronbach-α: 0,69–0,88). Az eredmények alapján az idősebbekre szignifikánsan jellemzőbb a barát teljesítményének, pozitívumainak elismerése (elismertség) azonos és ellentétes nemű barát esetében egyaránt (azonos nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,94, SD = 1,23, 10. évfolyam: M = 6,28, SD = 1,28, MWU = 7994, p < 0,001; ellentétes nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,71, SD = 1,61, 10. évfolyam: M = 6,29, SD = 1,28, MWU = 3889, p < 0,001), valamint az ellentétes nemű barátnál a bensőségesség is (6. évfolyam: M = 6,24, SD = 1,88, 10. évfolyam: M = 6,79, SD = 1,43, MWU = 4515, p < 0,044). Szintén az idősebbek körében azonosítottunk több szignifikáns (p < 0,05) nem szerinti különbséget: a lányok számára a barátságban jelentősebb szereppel bír mindegyik funkció, kivéve az elismertséget az azonos nemű baráti viszonyban. Az ellentétes nemű kapcsolatnál a lányok csak a serkentő együttlétet és a kitartást tartják jellemzőbbnek. Következtetések: Az eredmények a korábbi kutatásokból ismert életkor és nem szerinti sajátosságok megerősítése mellett felvetik annak lehetőségét, hogy a barátságfunkciók az életkor előrehaladtával egymásra épülnek, erősítik egymást. Ennek, valamint néhány módszertani kérdés vizsgálatára a longitudinális kutatás második (2021) és harmadik (2022) évében lesz lehetőségünk.

Background: Like other social relationships (e.g., parental, sibling), friendship can also be interpreted along functions, the existence and functioning of which fundamentally determine the development of a friendship. Based on the previous research (e.g., Zimmermann, 2004) from the age of 13-14, friendship also means a relationship that provides emotional security and intimacy for young people, which greatly helps commitment to the other. Aim: The aim of the empirical study was to explore the functions of same-sex and opposite-sex friendship among 12-13- (Year 6) and 16-17-year-olds (Year 10) (N = 304). To explore perceptions of friendship functions, we adapted an English-language questionnaire (McGill Friendship Questionnaire, MFQ, Mendelson & Aboud, 2014), which has so far been used primarily to examine characteristics of same-sex friends. This questionnaire has not analyzed the friendship of adolescents in Hungary. Methods: The MFQ was adapted to measure friendship functions. The 30 statements are grouped into six factors: stimulating companionship, help, intimacy, emotional security, reliable alliance, self-validation. Results: Based on the results of the exploratory and confirmatory factor analysis (Year 6same-sex: χ 2 = 668.95, df = 390, p < .001, RMSEA = .08, CFI = .79, TLI = .78, SRMR = .08; Year 6opposite-sex: χ 2 = 658.52, df = 390, p < .001, RMSEA = .08, CFI = .81, TLI = .78, SRMR = .08; Year10same-sex: χ 2 = 683.89, df = 390, p < 0.001, RMSEA = .07, CFI = .81, TLI = .79, SRMR = .07; Year 10opposite-sex: χ 2 = 699.08 , df = 390, p < .001, RMSEA = .07, CFI = .86, TLI = .85, SRMR = .06), the Hungarian version of the MFQ (26-items) can be used to measure adolescents, but in the case of opposite-sex friendships, further factor analysis will be required on a larger sample. The reliability indices of the MFQ variants are adequate (Cronbach-α: .69–.88). According to the hypotheses formulated based upon previous research, among the functions measured by MFQ, 16-17-year-olds are significantly (p < .05) more characterised by friend’s performance and positives frequent recognition of both same- and opposite-sex friends (same-sex: Year 6: M = 5.94, SD = 1.23, Year 10: M = 6.28, SD = 1.28, MWU = 7994, p < 0.001; opposite-sex: Year 6: M = 5.71, SD = 1.61, Year 10: M = 6.29, SD = 1.28, MWU = 3889, p < 0.001), and the older adolescents are characterized by intimacy in the case of opposite-sex friends (opposite-sex, Year 6: M = 6.24, SD = 1.88, Year 10: M = 6.79, SD = 1.43, MWU = 4515, p = 0.044). We also identified several gender differences among the elder ones (p < .05): for girls, all functions play a more significant role in friendship, except for recognition in the case of same-sex friendship, but in the case of opposite-sex relationships, girls only stimulate coexistence and endurance was rated as more characteristic. Conclusions: In addition to confirming the age and gender-associated peculiarity known from previous research, the results raise the possibility that the functions are organized hierarchically along with age. We will have the opportunity to examine this, as well as some other methodological issues, in the second (2021) and third (2022) years of the longitudinal study.

Open access

Problémamegoldás barátok és nem barátok között serdülők körében

Social problem-solving between friends and non-friends among adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
László Kasik
,
Szilvia Jámbori
,
Edit Tóth
, and
Zita Gál

Háttér és célkitűzések

A vizsgálat célja az azonos és ellentétes nemű baráti viszony és az ezekben történő problémamegoldás jellemzőinek, illetve kapcsolatuknak a feltárása volt 12–13 és 16–17 évesek körében (N = 304).

Módszer

A személyközi problémák megoldásának jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (SPSI–R, D’Zurilla, Nezu és Maydeu-Olivares, 2002; magyarul: Kasik, Nagy és Fűzy, 2010), a barátságfunkciókat a McGill Friendship Questionnaire (MFQ, Mendelson és Aboud, 2014; magyarul: Kasik, Jámbori, Gál és Tóth, 2021) eszközzel tártuk fel, mindkét kérdőív jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezett.

Eredmények

Az MFQ által mért serkentő együttlét, segítségnyújtás, bensőségesség, érzelmi biztonság, kitartás és elismertség közül az idősebbek számára fontosabb a kitartás és az elismertség azonos és ellentétes nemű barát esetében egyaránt. A baráti viszonyban előforduló problémák megoldásához mindkét életkorban pozitívan viszonyulnak, megoldási stílusuk racionális, ám ez jobban jellemző az azonos nemű barátságokra, hiszen az ellentétes neműeknél – akárcsak a nem baráti viszonyban – megjelenik a negatív viszonyulás, ehhez kapcsoltan az impulzív és az elkerülő megoldási stílus.

Következtetések

Az eredmények a korábban feltárt életkor és nem szerinti sajátosságok megerősítése mellett igen sok módszertani kérdést is felvetnek, újabb kutatásokra ösztönöznek, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a baráti kapcsolatoknak milyen fontos szerepük van a serdülők társas életében, hiszen a baráti kapcsolatban felmerülő problémamegoldás rendelkezik azokkal a jellemzőkkel (pozitív viszonyulás, racionális stílus), amelyek kialakítása, erősítése általános nevelési, fejlesztési cél ebben az életkorban a nem baráti kortársi viszonyok esetében.

Background and aims

The aim of the cross-sectional study was to shed light on the characteristics of friendship and problem-solving among same- and opposite-sex adolescents at ages 12-13 (school year 6) and 16-17 (school year 10) (N = 304).

Method

The characteristics of the solution of interpersonal problems were revealed with the use of Social Problem-Solving Inventory–Revised (SPSI–R, D’Zurilla et al., 2002, Hungarian version: Kasik et al., 2010) and friendship functions were revealed with the McGill Friendship Questionnaire (MFQ, Mendel-son & Aboud, 2014; Hungarian version: Kasik et al., 2020). The questionnaires have good psychometric indicators.

Results

Based on the results, which mostly confi rm the data from earlier research, perseverance and recognition are the more important friendship functions from stimulating companionship, helping, intimacy, emotional security, perseverance and recognition as measured by MFQ, let it be a same- or opposite-sex friend. The revealed characteristics have also confi rmed the data from earlier studies, which means that both age groups have a positive approach to the solution of interpersonal problems in a friendship and their solution style is rational. However, this is more typical of same-sex friendships because negative orientation and, in connection to this, impulsivity and avoidance occurs in opposite-sex ones as well as in non-friend relationships.

Consequences

In addition to the confi rmation of the previously revealed age- and sex-related characteristics, the results of the research raise several methodological questions as well, invite further research and, furthermore, draw the attention to the important role that friendships play in adolescents’ social life because the social problem-solving that occurs in the friendship bears those characteristics (positive orientation, rationality) whose formation and strengthening is a general educational and developmental aim at this age in the case of non-friend peer relationships.

Open access