Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: László Tamás Szabó x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Abstract:

Modeling and robotic handling of a plastic box buckle is discussed in this paper. The closing mechanism of the box buckle is simulated to determine the characteristic of the nonlinear load-deflection curve. An intelligent end-effector was designed and manufactured to handle the assembly with a robot. The closing force is measured by a built-in load cell and its values are processed by a micro-controller. The intelligent end-effector can be used in a robotic system, which deals with different snap-fit applications.

Open access

Rejtett tanterv a változó tanulási környezetben

Hidden Curriculum in a Changing Learning Environment

Educatio
Author:
László Tamás Szabó

A globalizálódás mint civilizációs fejlemény gyökeresen új feltételek közegébe helyezte a képzés, a tanítás és tanulás világát. Ez az írás e problémakört vizsgálja, azt, miféle hatások formálják a szóban forgó világot az új feltételek közegében mind a szervezett, intézményes tanítás/tanulás, mind a szabadidős tanulás terepén. Választott nézőpontunk a szaknyelvi metaforával „rejtett tanterv”-nek nevezett jelenségvilág. A szakirodalom kettős értelemben használja ezt a metaforát: részint hatásforrásként (rejtett tanterv/hidden curriculum, implicit tanterv, latens curriculum, nem tervezett curriculum), részint e hatásforrás hozamaiként (hallgatólagos tudás, implicit tudás, a viselkedés nem verbalizált szabályrendszerének – rituálék – felismerése és elsajátítása). Mindezek a tanítás mintegy nem szándékolt mellékhatásaiként jönnek létre és közvetítődnek a tanulóhoz (gyermekhez és felnőtthöz egyaránt). Ezek azok a pszichikus képződmények (ismeret, attitűd, szokás, cselekvési és reagálási mód), amelyek – meghatározó tananyagként – tipikus, azaz gyakorta ismétlődő (rituálék) tanulási tapasztalatokként foglalhatók össze. Az új tanulási környezet meghatározó jellemzője a vizualitás (képek) erőteljes térnyerése a szavakból épülő fogalmi nyelv mellett. A globális környezet globális kompetenciák kimunkálását várja az oktatástól; e téren a pandémia alatti online oktatást vizsgáló tanulmányok nem nyújtanak vigasztaló képet, viszont jelezzük azokat a hazai fejleményeket, terveket és kimunkált tanulást segítő/támogató tartalmi és módszerbeli kezdeményeket, amelyek némi reményre jogosítanak. Számbavesszük az új tanulási környezet kommunikációs sajátosságainak nem tervezett – pozitív és negatív – rejtett tantervi hatásait (észlelési sebesség, figyelem, információ vs. tudás, új típusú tanári és tanulói szerepek, partnerségi viszonyok, tudásmonopólium stb.). A szakirodalom nyomán szólunk a hálózatos világban létrejövő újfajta közösségek és identitások jellemző vonásairól.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Szilvia Fekete
,
Dóra Szabó
,
László Tamás
, and
Gábor Polony

Absztrakt:

Egészségünket a szervezetünkben és a bőrünkön élő sokszínű mikrobaközösség jelentősen meghatározza. A normálflóra tagjai közötti egyensúly elengedhetetlen az egészség fenntartásában. Az újgenerációs szekvenálás gyors, szenzitív módszer, amely a mikrobiom egészének vizsgálatára alkalmas előzetes hipotézis nélkül, és információt ad a rezisztenciáról és a virulenciáról is. Ennek a módszernek a segítségével lehetővé vált betegségekben a patogén baktériumok, illetve az ezek szaporodását gátló, úgynevezett protektív baktériumok azonosítása. A mikrobiom változásainak feltérképezése segít új terápiás célpontok meghatározásában és az antibiotikumok célzott kiválasztásában. Széles spektrumú antibiotikum használatakor a normálflóra hasznos tagjai is kipusztulnak, ami visszatérő vagy krónikussá váló fertőzések kialakulásához vezet. A fül-orr-gégészeti infekciók a leggyakoribb fertőző betegségek az emberi szervezetben és az antibiotikum alkalmazásának vezető okai világszerte. Az egészséges emberben, illetve a fül-orr-gégészeti betegségekben előforduló baktérium-összetétellel kapcsolatban számos molekuláris biológiai vizsgálat történt az utóbbi években. A szerzők ismertetik az egyes fül-orr-gégészeti anatómiai régiók normálflórájának tagjait, és különböző patológiás állapotokban a baktérium-összetétel változásait is összefoglalják. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1533–1541.

Open access

Achillotenotomiák hosszú távú eredményei spasticus cerebralis paresisben szenvedő betegekben

Long-term follow-up of achillotenotomy in patients with cerebral palsy

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Kérő
,
László Frigyesi
,
Tamás Szabó
,
Péter Than
, and
Csaba Vermes

Absztrakt:

Bevezetés: A spasticus cerebralis paresisben szenvedő betegek kezelésének egyik legfontosabb faktora az állást és a járásképességet befolyásoló equinuscontractura műtéti megoldása. Klinikánkon nyílt Z-achillotenotomia mellett az Achilles-ín percutan tripla hemisectióját végezzük rutinszerűen. Célkitűzés: Munkánk célja volt, hogy a klinikánkon spasticus cerebralis paresises betegeken végzett achillotenotomiák hosszú távú eredményeit elemezzük, keressük a fő komplikációk prediszponáló faktorait, illetve összehasonlítsuk a nyílt és percutan végzett műtétek hosszú távú kimenetelét. Módszer: Klinikánkon 1990 és 2006 között 211 betegnél, összesen 347 esetben végeztük el az Achilles-ín megnyújtását. 261 esetben percutan, 86 esetben pedig nyílt feltárásból történtek a műtétek. Munkánk során a betegek átlagosan 15 éves utánkövetésének retrospektív analízisét végeztük el. Az egyes esetek hosszú távú eredményeit a műtéti életkor, az alapbetegség topográfiai megjelenési formája és a cerebralis paresis súlyossága alapján elemeztük. A betegek járóképességét, illetve annak változását a kezelés során az úgynevezett ’Physician Rating Scale’ pontrendszer szerint értékeltük. Eredmények: Recidív equinuscontractura miatt 74 esetben végeztünk reachillotenotomiát (21,3%); 14 esetben (4%) a reachillotenotomiát második alkalommal is el kellett végezni. Túlkorrekcióval 12 esetben (3,5%) találkoztunk. Fiatalabb életkorban (<7 év) operált, illetve súlyosabb paresis (GMFCS II–III.) esetén bizonyult a recidívaráta a legmagasabbnak (~26%). A recidíva 9 és 14 éves kor között jelentős halmozódást mutatott. Következtetés: A műtétet követő legfontosabb komplikáció a recidíva volt. Recidíva a legnagyobb arányban a fiatalabb korban operált, az alapbetegség súlyosabb formájában szenvedő betegeknél jelentkezett. Megfigyeltük, hogy a recidíva szoros összefüggést mutat a testnövekedéssel, illetve halmozódást mutat serdülőkorban. Orv Hetil. 2020; 161(8): 306–312.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Szendrei
,
Márk Plander
,
Zsuzsanna Szabó
,
László Kereskai
,
Béla Kajtár
,
Gergely Papp
, and
János László Iványi

Absztrakt:

Bevezetés: Számos klinikai vizsgálat igazolta myeloma multiplexben a minimális residualis betegség (MRD) prognosztikai jelentőségét. Célkitűzés: A 2007 és 2017 között kezelt myelomás beteganyagunk feldolgozása, első vonalban adott kezelés után, áramlásos citometriával (FCM) meghatározott MRD függvényében. Módszer: A fenti időszakban kezelt 107 betegből 56 esetben (medián életkor: 68 év) történt MRD-felmérés a kezelés után. A kezelések 91%-ában bortezomibbázisú indukció, 50%-ában autológcsontvelő-transzplantáció (ASCT) is történt. MRD-meghatározás: csontvelői mintából történt FCM (az esetek többségében kórházunkban, BD FACScan, 3 szín, panel: CD38, CD138, CD19, CD45, CD56, CD28, CD117, cyKappa, cyLambda, 100 000 esemény). Statisztikai analízis: SPSS 13.0. Eredmények: Az MRD-negatív (n = 22) betegek progressziómentes (PFS) és teljes túlélése (OS) is szignifikánsan hosszabb az MRD-pozitív (n = 34) betegekénél (PFS medián 54 vs. 22 hónap, p = 0,001, 5 éves túlélés 79 vs. 21%, p = 0,002). A komplett remisszióba (CR) került betegcsoporton (n = 29) belül is szignifikánsan szétváltak a túlélési görbék (MRD-negatív CR [n = 17] PFS: 60 hónap, MRD-pozitív CR [n = 12]: 21 hónap, p<0,001). MRD-negatív „nagyon jó parciális remisszióban” (VGPR) (n = 5) hasonló PFS-t mértünk (54 hónap), mint MRD-negatív CR esetén. ASCT-n átesett, MRD-negatív betegeknél (n = 11) találtuk a leghosszabb PFS-t (68 hónap, p<0,001), míg a transzplantáció után MRD-pozitív betegeknél (n = 18) hasonlóan rövid (25 hónapos) volt a PFS, mint akiknél (n = 15) nem történt transzplantáció, és volt kimutatható residualis betegségük (21 hónap). Multivarianciaanalízis (stádium, citogenetikai rizikó, ASCT) alapján is független prognosztikai faktor az MRD a PFS és OS szempontjából, nem találtunk azonban összefüggést az MRD és az alábbi paraméterek között: stádium, citogenetikai rizikó, kezelési ciklusok száma, ASCT. Következtetés: A myeloma indukciós kezelését követően elért válasz mélysége a túlélés független prediktora. Indokolt a laborvizsgálatok mellett meghatározni a maradék betegség tömegét, és megfontolni a konszolidáló és/vagy fenntartó kezelést MRD-pozitív esetekben ASCT után, MRD eradikálására kell törekedni a kezelésre alkalmas betegeknél. Orv Hetil. 2019; 160(13): 502–508.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Vajer
,
Orsolya Csenteri
,
János Szabó
,
Ferenc Tamás
, and
László Kalabay

Absztrakt:

Bevezetés: Az Egészségügyi Világszervezet a COVID–19-járvány idején nyújtandó szolgáltatásokról ajánlásokat (megfelelő tájékoztatás, a gyógyszerellátottság biztosítása, a rendelési idők kiszélesítése, távkonzultáció bevezetése) fogalmazott meg. Célkitűzés: Az ajánlások háziorvosi ellátórendszerbeli érvényesülésének, a betegellátás (napi betegforgalom, a légúti betegek ellátása, javaslatos készítmények felírása, keresőképtelen állományba vétel) változásainak felmérése. Módszer: 2020. április 26. és május 3. között háziorvosok körében online, anonim, 26 tételes kérdőíves adatgyűjtés történt a medukator.eu weboldalon (a praxisok alapjellemzői; a járvánnyal kapcsolatos szabályok ismerete; információs csatornák/hatékonyságuk; a betegforgalom és a rendelési idő változása; távkonzultáció; a légúti betegek ellátása). Eredmények: A kérdőívet 787 (287 férfi és 500 nő) háziorvos töltötte ki. A háziorvosok 96,6%-a a járási hivataltól értesül a járvánnyal kapcsolatos feladatairól, 44,6% szerint elegendő a tájékoztatás. A betegek lakóhelyi tájékoztatásával a háziorvosok 20,8%-a teljes mértékben elégedett, szemben a központi tájékoztatással (15,4%). Minden háziorvos szerint – életkoruktól függetlenül – járványban bárkinek rendelhető gyógyszer távkonzultációval. Járványban az átlagos rendelői esetszám alakulása Budapesten 8,5, a 15 000–50 000 lakosú városokban 9,4, míg az 5000–15 000 fős településeken 15. Az otthoni átlagos heti látogatások szignifikáns mértékben csökkentek a 40–65 év közötti (a járvány előtt: 8,3; a járvány idején: 1,5), illetve a 65 évesnél idősebb (a járvány előtt: 7,52; a járvány idején: 1,1) háziorvosoknál. A praxisok 87%-a felkészült a távkonzultációra, ennek megtartását támogatja a 40 év alattiak 53,8%-a, a 40–65 év közöttiek 52,5%-a, a 65 év felettiek 43%-a. Következtetések: A járványhelyzet felhívta a figyelmet az egyértelmű, egycsatornás információk hiánya okozta problémákra a háziorvosi rendszerben Magyarországon. A rendelői és az otthoni betegellátások számának csökkenése mellett bebizonyosodott, hogy a távkonzultáció rendszerszinten is működhet, jelentősen bővített esetkörrel a jövőben is kívánatos a napi gyakorlatban. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1699–1705.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors:
Gábor Mogyorósy
,
Enikő Felszeghy
,
Tamás Kovács
,
Andrea Berkes
,
László Tóth
,
György Balla
, and
Ilma Korponay-Szabó

Open access

Új minimálinvazív kezelési lehetőségek jó- és rosszindulatú fül-orr-gégészeti betegségekben nanoszerkezetű hatóanyag-leadó rendszerek alkalmazásával

New minimally invasive treatment options in benign and malignant otorhinolaryngological diseases using nanostructured drug delivery systems

Orvosi Hetilap
Authors:
Diána Szabó
,
László Janovák
,
Mohamed Abdelgafour
,
Tamás Takács
,
Miklós Csanády Jr.
,
Gabriella Spengler
,
László Szakács
,
Miklós Csanády
, and
László Rovó

A fej-nyaki daganatok ma Magyarországon a 4. leggyakoribb daganatos betegségek. Az etiológiai faktorokat tekintve vezető tényező a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Ezek hiányában a HPV-pozitivitás számít oki tényezőnek. Az eredményes kezelés egyénre szabottan ötvözi a sebészi, kemo-, sugár- és immunterápiát. Munkánkban a kemoterápiás szerek mellékhatásprofiljának szűkítését próbáltuk csökkenteni két ismert és széles körben használt kemoterapeutikumot, ciszplatint és mitomicin C-t tartalmazó, új nanotechnológiai gyógyszerbeviteli rendszer kialakításával. A poli(vinil-alkohol)-tartalmú szintetikus polimerből gyógyszerbeviteli rendszert alakítottunk ki, mely tartalmazza a ciszplatin vagy mitomicin C kemoterapeutikumot. A nanotechnológiai gyógyszerleadó rendszer a célterületre való bevitel után a hatóanyagot koncentrációfüggő mennyiségben, időkontrolláltan adja le a kívánt hatás eléréséhez. Vizsgált szintetikus polimerünk a mukoadhezív, biokompatibilis, biodegradábilis tulajdonságait kiaknázva a hatóanyag leadása után eliminálódik. Ez a korszerű nanotechnológiai gyógyszerbeviteli rendszer egy új lokális kemoterápia lehetőségét veti fel, mellyel nagy fokban csökkenthetjük a kemoterápiás szerek ismert, sok esetben a kemoterápiás kezelés felfüggesztését okozó, súlyos, életet veszélyeztető mellékhatásait. Orv Hetil. 2024; 165(10): 370–378.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tímea Rengeiné Kiss
,
Anikó Smudla
,
Elek Dinya
,
László Kóbori
,
László Piros
,
József Szabó
,
Zoltán Máthé
,
Sándor Illés
,
Tamás Mándli
,
Tamás Szabó
,
Mónika Szabó
,
Szabolcs Tóth
,
Gellért Tőzsér
,
Csaba Túri
,
Balázs Füle
,
Péter Kanizsai
, and
János Fazakas

Absztrakt:

Bevezetés: A májtranszplantáció során a haemostasis a hagyományos alvadásifaktor-szintekkel és a viszkoelasztikus tesztekkel monitorizálható, nem szokványos megközelítése a coagulatiósfaktor-specifikus vérveszteség dinamikus követése. Célkitűzés: Kutatásunk célja az alvadásifaktor-specifikus vérveszteség alapján kiszámolt térfogati tartalékok vizsgálata, a vér- és faktorkészítmény-mentes májtranszplantáció első 48 órájában a Child–Pugh-score tükrében is. Módszer: 59, vér- és faktorkészítményt nem igénylő, májtranszplantált beteg hagyományos alvadásifaktor-szintjeit, viszkoelasztikus paramétereit és faktorspecifikus vérveszteségeit elemeztük Gross-metódus segítségével, kiindulási és „coagulopathiás” triggerszintek alapján. A haemostasistartalékokat Child–Pugh-osztályozás szerint is összehasonlítottuk. A hagyományos laboratóriumi vizsgálatok és a faktorspecifikus térfogati tartalékok kiszámítása a májtranszplantáció előtt (T1), végén (T2) és 12–24–48 órával utána (T3–T4–T5) történt. A viszkoelasztikus tesztek eredményeit a májtranszplantáció előtt (T1) és végén (T2) rögzítettük. Eredmények: A műtét végére az alapszintről a fibrinogén 1,2 g/l-rel, míg a protrombin és az V-ös, a VII-es és a X-es faktor 26–40%-kal csökkent. A posztoperatív időszakban a fibrinogénszint 0,9 g/l-rel (T2–T4, p<0,001), míg a II-es, az V-ös, a VII-es és a X-es faktor szintje 12–30%-kal emelkedett (T3–T5, p<0,001). A viszkoelasztikus tesztek paraméterei a normáltartományban maradtak a műtét végén is (T1–T2). A haemostasis-össztartalék 61%-os csökkenést mutatott az operáció végére (p<0,001), azonban a posztoperatív második napra elérte a kiindulási érték 88%-át. A kiindulási tartalékok a Child–Pugh A csoporthoz viszonyítva a dekompenzált Child–Pugh B és C csoportnál 36–41%-kal alacsonyabbak voltak, a 48. órára azonban a különbség már nem volt szignifikáns. Következtetés: A haemostasis térfogatalapú megközelítése kiegészíti a hagyományos laboratóriumi vizsgálatokat és a viszkoelasztikus teszteket, mivel dinamikusan jelzi a haemostasis aktuális tartalékát faktoronként, és a „leggyengébb láncszemet” mutatja meg a rendszerben. Orv Hetil. 2020; 161(7): 252–262.

Open access

Az antropometriai paraméterek szerepe a cadaveren végzett percutan tracheostomás módszerekben

Role of anthropometric parameters in percutaneous tracheostomies performed on cadavers

Orvosi Hetilap
Authors:
Fruzsina Bódis
,
Gábor Orosz
,
Marcell Szabó
,
Viktória Molnár
,
T. József Tóth
,
László Gergely Élő
,
László Tamás
, and
Gábor Élő

Bevezetés és célkitűzés: A tartós gépi lélegeztetésre szoruló betegeknél tracheostoma képzése javasolt, mely számos sebészi és percutan módszerrel történhet. Vizsgálatunk során három különböző percutan dilatatiós tracheostomás technikát alkalmaztunk. Célunk volt a megfelelő magasságban behelyezett légcsőkanüllel összefüggő antropometriai paraméterek azonosítása. Anyag és módszerek: Randomizált, kontrollált obszervációs cadavervizsgálatunk során 118 esetet vizsgáltunk. A tracheostomás technikák közül a Griggs-technikát (n = 37), az Élő szerint módosított Griggs-technikát (n = 45) és a Ciaglia szerinti Blue Rhino folyamatos tágítást (n = 36) alkalmaztuk. Megmértük a cadaverek nyakkörfogatát, jugulomentalis távolságát és felkarkörfogatát. Megvizsgáltuk ezek összefüggését a tracheostomás kanül helyzetével. Eredmények: A felkarkörfogat és a nem megfelelő magasságban (a 4. tracheaporc alatt) behelyezett kanülpozíció között találtunk szignifikáns összefüggést (p = 0,0287). Ideális vágópontnak a 30 cm-es felkarkörfogatot határoztuk meg (szenzitivitás: 63,63%, specificitás: 60,22%). Következtetés: Percutan tracheostoma tervezésekor fontos az antropometriai paraméterek mérése. 30 cm vagy annál nagyobb felkarkörfogat esetén egyéb vizsgálómódszer és/vagy fül-orr-gégészeti konzultáció javasolt. Orv Hetil. 2023; 164(16): 630–635.

Open access