Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: L. István x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Abstract

Purpose

The aim of this study was to assess longitudinal changes in retinal vessel density in diabetic patients using optical coherence tomography angiography (OCTA) to identify the most sensitive parameter for detecting retinopathy progression.

Methods

Patients with diabetes mellitus were enrolled in this study. Each study subject underwent two imaging sessions, during which three OCTA images of the macular area and three images of the optic nerve head were obtained. The two sessions took place one year apart. The OCTA imaging was performed using an AngioVue device. Superficial vessel density was evaluated in the central 3 mm and parafoveal area, and the nonflow area was measured using the built-in automated AngioAnalytics software of the Optovue system.

Results

This study included 78 eyes of 39 diabetic patients (age: 55.16 ± 13.73 years) with a mean of 7.70 ± 1.07 mmol L−1 HgA1c level at baseline. At the one-year visit, the eyes of the diabetic subjects had significantly lower superficial vessel density in the parafoveal macula compared to corresponding values at baseline (p < 0.05). There was no statistically significant difference between the baseline and one-year results for the other vascular density parameters and the foveal avascular zone (p > 0.05).

Conclusion

At the one-year follow-up, we found that vessel density had decreased in the parafoveal ring in these patients, while there was no significant change in other vascular parameters. This result suggests that superficial parafoveal capillary density is the most sensitive OCTA parameter that can be used as a biomarker for diabetic retinopathy progression. None of the other vascular density parameters nor the foveal avascular zone were able to indicate the subtle changes in retinal microcirculation due to the progression of diabetic microvasculopathy.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Boncz
,
Andor Sebestyén
,
Dóra Endrei
,
István Ágoston
,
Tímea Csákvári
,
L. Gábor Kovács
, and
Attila Miseta

Absztrakt:

Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés: Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Rurik
,
W. G. Wienke Boerma
,
László Róbert Kolozsvári
,
Levente István Lánczi
,
Lajos Mester
,
Csaba Móczár
,
L. A. Willemijn Schäfer
,
Péter Schmidt
,
Péter Torzsa
,
Mária Végh
, and
P. Peter Gronewegen

Az alapellátás fontosságát már évtizedekkel ezelőtt felismerték és sok fejlett ország egészségügyében prioritást kapott. Európában igen eltérő keretek és feltételek között működnek az egyes országok alapellátási rendszerei. A QUALICOPC vizsgálat során 31 európai és három tengerentúli országban hasonlítják össze az alapellátás költségét, minőségét és méltányosságát. Hasonlóan a többi részt vevő országhoz, Magyarországon is a reprezentativitásra törekedve, országos koordináció alapján, 222 háziorvosi körzetben történt kérdőíves felmérés, a praxisokban dolgozó háziorvosok munkakörülményei, működési feltételei, megengedett és gyakorolt kompetenciája, érdekeltségi rendszere irányában. Minden körzetben 10 betegnek az ellátással kapcsolatos tapasztalatait, igényét és véleményét is kikérték a független kérdezőbiztos munkatársak. A szerzők a résztvevők és a metodika leírása mellett a vizsgálat kezdeti tapasztalatait mutatják be. A vizsgálat befejezését követően a részt vevő országokban nyert eredmények megismerése segítheti a politikai döntéshozókat és az egészségügy tervezőit. Orv. Hetil., 2012, 153, 1396–1400.

Open access