Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: L. Nagy x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A trimetazidin olyan metabolikus hatású anyag, amelynek hatékonysága igazolást nyert a stabil koszorúér-szindróma kezelésében. Az ajánlás szerint a trimetazidin második vonalbeli kezelésként megfontolandó az angina gyakoriságának csökkentésére és a terhelési tolerancia javítására azokban a betegekben, akiknek a tünetei nem kontrollálhatók megfelelően béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és tartós nitrátok adása mellett. Célkitűzés: Jelen vizsgálatunkban a különböző adagolású (3 × 20 mg, 2 × 35 mg, 1 × 80 mg) trimetazidinkészítmények hatékonyságát kívántuk tisztázni stabil angina pectorisban. Az elsődleges klinikai célváltozók a következők voltak: heti anginaszám, valamint a heti rövid hatástartamú sublingualis nitrátfogyasztás. Módszer: Mindketten adatgyűjtést végeztünk a PubMed, a Cochrane Library és a Cochrane Central Register of Controlled Trials adatbázisokban az 1967-től 2019. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A statisztikai elemzést standard metaanalízis-módszerekkel hajtottuk végre. Eredmények: Összesen 31 randomizált, kontrollált, illetve obszervációs tanulmány került bevonásra. 9856 beteg (átlagéletkor: 59,6 év, férfi: 61,6%) kezelését értékeltük. A trimetazidin a randomizált tanulmányokban a placebóval összehasonlítva csökkentette a heti anginaszámot (átlagos különbség: –1,84, 95% CI: –2,39; –1,30; p<0,0001) és a heti nitroglicerin-fogyasztást (–1,65, 95% CI: –2,17; –1,14; p<0,0001). A trimetazidin a kiinduláshoz képest a kombinációs és az obszervációs vizsgálatokban csökkentette a heti anginaszámot (átlagos különbség: –3,73, 95% CI: –4,53; –2,92; p<0,0001) és a heti nitroglicerin-fogyasztást (–3,23, 95% CI: –4,23; –2,24; p<0,0001). A három kezelési dózis között az anginaszám csökkenésében és a nitroglicerin-fogyasztásban nem lehetett különbséget kimutatni (p = 0,57, illetve p = 0,48). További eredményeink: a két primer változó vizitről vizitre csökkent; nagyobb beválasztási anginaszám a rövidebb időtartamú tanulmányokban és a kisebb adagú trimetazidint kapók között fordult elő gyakrabban, és ezek a betegek a többieknél fiatalabbak voltak. A rövidebb időtartamú tanulmányokban a kezdeti nitroglicerin-igény, illetve a -csökkenés nagyobb volt a hosszabb időtartamúakhoz képest. Következtetések: A trimetazidin kedvező klinikai hatású stabil angina pectorisban, az alkalmazott adagtól függetlenül. Új megállapításunk az, hogy a súlyosabb állapotú, fiatalabb betegek kezelésének klinikai haszna a legnagyobb. Orv Hetil. 2020; 161(16): 611–622.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Magyar, Viktória Zsiros, Anna L. Kiss, Zoltán Zsolt Nagy and Zsuzsanna Szepessy

Absztrakt:

Bevezetés: A caveolák a plazmamembrán palack alakú, nem klatrinasszociált, 50–100 nanométer nagyságú befűződései, melyeknek legfontosabb integráns membránfehérjéje a caveolin-1. A caveolák kiemelt szerepet töltenek be a sejtek működésében – a vesicularis transzportban, a sejtciklus szabályozásában –, és platformként szolgálnak klasszikus és alternatív jelátviteli folyamatokhoz. Célkitűzés: Vizsgálataink célja a caveolák morfológiai és a caveolin-1 fehérje immunhisztokémiai kimutatása és összehasonlítása fiatal, kontroll (myop, hypermetrop) és szürke hályogos humán szemlencse elülső lencsetokjának epithelialis sejtjeiben. Így arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a caveoláknak lehet-e szerepük a szürkehályog-kialakulás folyamatában. Módszer: A nagy myop és hypermetrop (kontroll-), valamint idős, elszürkült lencsével rendelkező betegek refraktív célból végzett műtétje során nyert elülső lencsetokokat mint szövetmintákat vizsgáltuk. Mindkét vizsgálati csoportban az elülső lencsetokok ultravékony metszeteit transzmissziós elektronmikroszkópiával tanulmányoztuk, valamint a szövetminták félvékony metszetein immunhisztokémiai jelölést végeztünk polyclonalis caveolin-1- és cavin-1-ellenes antitestekkel. Eredmények: Az immunhisztokémiai eredmények alapján a kontrollcsoportban a lencseepithelsejtekben jelentős caveolin-1-jel mellett alacsony cavin-1-jelet mértünk. A szürke hályogos mintákban azonban erőteljes cavin-1-expresszió és a kontroll- (myop) sejtekben tapasztalt mértékű caveolin-1-szignál volt megfigyelhető. Az elektronmikroszkópos képeken kontrollesetben caveolák gyakorlatilag nem voltak kimutathatók, míg a cataractás metszeteken emelkedett mennyiségű caveolát figyeltünk meg. Következtetés: Mivel a cavin-1 szükséges a caveolin-1 mellé, hogy a caveolák jellegzetes morfológiája kialakuljon, feltételezzük, hogy a cavin-1-expresszió változása tehető felelőssé az elektronmikroszkópos felvételeken megfigyelhető eltérésekért. Ezen eredmények utalhatnak arra, hogy a caveolák szerepet játszhatnak a szürkehályog-képződés folyamatában. Orv Hetil. 2019; 160(8): 300–308.

Open access

Abstract

Agricultural production is threatened by different invasive species, as their damage results in a serious loss of income. The aim of the research was the assessment of the swarming dynamics and damage of the western corn rootworm (WCR) adults and larvae. The experiment was carried out in monoculture fertilization long-term experiments and three maize hybrids compared for their reaction against WCR adult and larval damage under non-infested plots at different nitrogen levels. Differences among the hybrids have a lower effect on the damage of corn rootworm adults and larvae than the amount of applied nitrogen. The phosphorus-potassium are optimal levels, while nitrogen ranges from 0 to 300 kg and no nutrient supply took place in the control plots for 30 years. The number of adults located and feeding on the styles of the female flower recorded and the damage caused on the roots by larvae ranked on a modified Iowa scale. Nitrogen fertilization resulted in a change in the silking time. The lowest root damage observed in the case of the high nutrient treatment with an Iowa value of 3.18. The coincidence of the nourishment of adults and the egg-laying time with silking is a potential threat in terms of fertility. Based on the results, it found that the extent of root damage can be reduced through the optimal selection of the time and dose of nutrient supply, primarily that of nitrogen. In general, both larvae and adults can cause severe yield loss, but the method of control against them is different. The coincidence of the nourishment of adults and the egg-laying time with silking is a potential threat in terms of fertility.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Zsolt Nagy, Huba J. Kiss, Ágnes I. Takács, Kinga Kránitz, Cecília Czakó, Tamás Filkorn, Árpád Dunai, Gábor L. Sándor and Illés Kovács

Bevezetés: A szürkehályog-műtétek eredményeinek javítására kifejlesztett femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek tökéletesítésére nagy energiák összpontosulnak. Célkitűzés: A femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek során alkalmazott új, 2.16-os vezérlőszoftverrel és a módosított kezelési maszkkal (SoftFit®) nyert tapasztalatok értékelése. Módszer: A 2.16-os szoftvert és az új kezelési maszkot 100 páciens 100 szemén alkalmazták femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek során. Eredmények: A megújult rendszerrel a femtolézeres előkezelés 45–60 másodpercre csökkent. Az új kezelési maszk kisebb mérete könnyebb illesztést tett lehetővé akár gyermekszemen is. A maszkot rögzítő szívóerő 40–50 Hgmm-ről 16–20 Hgmm-re csökkent. A subconjunctivalis suffusio aránya 40%-ról 15–20%-ra csökkent, súlyossága mérséklődött. Szaruhártyaredők nem jelentkeztek, a szabadon lebegő capsulotomiák aránya 30%-ról 97%-ra nőtt. A lézerkezeléshez szükséges energia csaknem 50%-kal csökkent. A tervezettnek megfelelő cornealis sebek könnyen megnyithatóak és pontosan záródóak voltak. Következtetések: A SoftFit® kezelési maszk és az új szoftver a femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek alkalmazási lehetőségeit bővítette, lehetővé téve a gyermekkori szürkehályog-műtétekben történő alkalmazást. A fejlesztések a módszer biztonságosságát és kiszámíthatóságát tovább növelték. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 221–225.

Open access

Abstract

Purpose

Our aims were to evaluate the primary and clinical evisceration indications and to analyse orbital implant related complications.

Materials/methods

We included in our retrospective review all eviscerations between 2006 and 2016 at the Department of Ophthalmology of Semmelweis University, Budapest, Hungary. Primary evisceration indications were classified into six groups: trauma, surgical diseases, infections or inflammations, systemic diseases, tumours and unclassifiable diseases. Clinical immediate evisceration indications were also classified into six groups: painful blind eye due to glaucoma, atrophia/phthisis bulbi, endophthalmitis, cosmetic reasons, acute trauma and expulsive bleeding.

Results

Evisceration was performed in 46 eyes of 46 patients (54.3% males, age 43.0 ± 18.6 years). The most common primary evisceration indications were trauma (37%), surgical diseases (34.8%), infection or inflammation (10.9%), systemic diseases (6.5%), tumours (8.7%) and unclassifiable diseases (2.2%). Painful blind eye due to glaucoma (34.8%) was the most common clinical indication for evisceration, followed by atrophia/phthisis bulbi (26.1%), endophthalmitis (17.4%), cosmetic reasons (13.0%), acute trauma (6.5%) and expulsive bleeding (2.2%). After evisceration, 91.3% of the patients received orbital implant and during 26.8±28.9 months follow-up implant related complications were found in 14.3% of the cases, including implant extrusion (4.8%), partial wound dehiscence (4.8%), implant exposure (2.4%) and orbital inflammation (2.4%).

Conclusion

Painful blind eye and atrophia/phthisis bulbi due to ocular trauma and surgical diseases represent the most common indications for ocular evisceration. If malignant intraocular tumours can be excluded, evisceration surgery combined with a silicon-based orbital implant is a safe and effective procedure.

Open access
Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica
Authors: M. Tóth, A. Nagy, I. Szarukán, K. Ary, A. Cserenyec, B. Fenyődi, D. Gombás, T. Lajkó, L. Merva, J. Szabó, P. Winkler and J. K. Jósvai

The addition of synthetic (E)-anethol to the known attractant phenylacetaldehyde synergized attraction of the cotton bollworm Helicoverpa armigera, the blend invariably catching 4 to 6 times more than phenylacetaldehyde on its own. Highest catches were recorded by the 1:1-3:1 blends. The addition of salicyl aldehyde, ±linalool, (R)-(+)-limonene, 2-methoxybenzyl alcohol and 4-methoxybenzyl alcohol (compounds described earlier in the literature as co-attractants for H. armigera), increased catches when added to phenylacetaldehyde. However, the addition of these compounds did not increase catches of the (E)-anethol+pheny- lacetaldehyde blend. When directly compared with performance of the synthetic pheromone, the (E)-anethol +phenylacetaldehyde blend caught an average of 27% of the catch in pheromone baited traps. On an average 79% of moths caught in traps with the (E)-anethol+phenylacetaldehyde blend were females, while traps with pheromone caught only males. The (E)-anethol+phenylacetaldehyde blend described in this study may form the basis for the development of an efficient bisexual lure for H. armigera AFTER further optimization.

Open access