Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Márta Fülöp x
- Refine by Access: Content accessible to me x
A kulturális összehasonlító pszichológia 30 éve Magyarországon
30 Years of Comparative Cultural Psychology in Hungary
A tanulmány célja a kulturális összehasonlító pszichológia szakterület elmúlt harminc évének áttekintése, a kutatási területek és az intézményesülés bemutatása. A rendszerváltás előtti tematikák rövid ismertetése után a rendszerváltás utáni, a rendszerváltás társadalmi-kulturális változásait feltárni kívánó kutatások sorozata következik. A rendszerváltás, a nemzetközi szakmai együttműködések felszabadításával lehetővé tette azt, hogy a korábban kutatott tematikák kibővüljenek és egyre több kutatónak nyíljon arra lehetősége, hogy egy-egy kutatás erejéig vagy akár kutatássorozatok formájában kulturális összehasonlító vizsgálatokat végezzen. Az utóbbi évtizedben Magyarország ugyancsak képviselteti magát a nagy, sok országra kiterjedő, kulturális összehasonlító kutatásokban is, így lehetővé válik számos pszichológiai konstruktum esetében a magyar válaszadókra jellemző pszichés működésmódok nemzetközi összehasonlításban történő elhelyezése.
A tanulmány bemutatja azokat az intézményi központokat is, amelyek a kulturális összehasonlító kutatások jelenlegi magyarországi műhelyei, az ott dolgozó kutatókat és a jelenleg kutatott tematikákat.
The aim of the paper is to review the past thirty years in the field of cultural comparative psychology, to present research areas and institutionalization. After a brief description of the topics before the change of regime, a series of post-change studies exploring the socio-cultural cha,nges of the change of regime follow. The change of regime, with the release of international professional collaborations, has made it possible to expand the topics previously researched and to give more and more researchers the opportunity to carry out cultural comparative studies to the extent of a single research or even in the form of a series of research. In the last decade, Hungary has also been represented in large, multi-country, comparative cultural research, thus making it possible to place the psychological functioning of Hungarian respondents in international comparisons in the case of many psychological constructs.
The study also presents the institutional centers that are the current workshops of cultural comparative research in Hungary, the researchers working there and the topics currently being researched.
Abstract
The relationship between shadow education and competition has been discussed and studied widely by educational experts and policy makers in Japan. One major topic has been the role that shadow education plays in social inequality by creating winners and losers. Another is related to competition and students' psychological health; and a third concerns the cause-and-effect relationships between cram/preparatory schools and competition. The present paper focuses on students' perspectives and describes an empirical study carried out with 211 Japanese senior high school students and 145 university students. The students answered open-ended questions about their cram/preparatory school attendance, and were asked to describe how they perceived the relationship between cram/preparatory schools and competition. The free descriptive answers were content-analysed and categorized. The majority of the respondents not only saw a relationship between the two but also listed a number of functions that increased students' competitive advantage. Educational experts' and sociologists' common criticism that shadow education has detrimental effect on fairness or equal chances in education was hardly at all expressed. Relatively few students expressed doubts or emphasized the negative or harmful side of cram/preparatory school attendance and competition. The results call the attention to the importance of studying different aspects of shadow education more in-depth from the direct “users'” i.e, the students' perspective as well.
Alzheimer's disease (AD) related beta amyloid (Aβ) peptides possess high propensity towards aggregation. Their diffusion-controlled association follows a physico-chemically well-defined kinetics: the fibrillization starts from the monomeric/ dimeric state, and proceeds in the direction of oligomeric→protofibrillar→ fibrillar state producing neurotoxic aggregates. Nowadays one of the major directions of the drug design against AD is the synthesis of putative amyloid aggregation inhibitor molecules (AAI) which are able to hinder the formation of these toxic amyloid aggregates. Studies of both the Aβ aggregation and the effect of the AAIs on this process can be performed with several instrumental techniques. The size distribution of the aggregates up to the micron size range can be characterized with dynamic light scattering (DLS). On the other hand, species having a diameter above 5 nm can be visualized with transmission electron microscopy (TEM). In this work, we propose standardized sample preparation protocols in order to gain a reproducible aggregation profile of the Aβ peptides according to the experimental requirements. Besides, we investigate the effect of our formerly designed AAI, the RIIGLa pentapeptide on the aggregation of Aβ[1-42]. Based on our DLS and TEM results, we demonstrate the aggregation altering ability of this pentapeptide.
„Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” – Új megközelítés a magyarországi kivándorlás motívumainak feltárásában
“May fortune’s hand bless or beat you here you must live and die” – A novel approach to exploring the motives of emigration from Hungary
Háttér és célkitűzések: A kivándorlás az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon jelentős. A jelen kutatás célja az elvándorló és a Magyarországon maradó magyarok csoportjában annak feltárása, hogy milyen szubjektív jelentést tulajdonítanak ennek a két csoportnak és ezen keresztül azonosítani a távozást/maradást motiváló elemeket és ezzel hozzájárulni a magyar kivándorlás, illetve otthon maradás motívumrendszerének komplexebb pszichológiai megértéséhez. Módszer: A kutatás során az Asszociatív Csoportanalízis (AGA) módszert alkalmaztuk. A vizsgálatban részt vevők az alábbi hívószavakra asszociáltak: „Magyarországon élő magyar”, „külföldön élő magyar”. Összesen 204 magyar állampolgár: 102 Magyarországon élő és 102 külföldön élő válaszolt. A minta összeállítása nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra illesztett volt. Eredmények: A vizsgálatban részt vevő lokálisan két helyen élő csoport asszociációi a magyarországi magyarokkal és a külföldi magyarokkal kapcsolatban a szubjektív jelentés erős hasonlóságaira mutattak rá, ami arra enged következtetni, hogy a közös társadalmi-kulturális kontextus befolyásolja a válaszokat. Az országban maradottakat mindkét csoport erősen negatívan, míg a kivándorló csoportot erősen pozitívan látja. A Magyarországon maradókat egyfajta tanult tehetetlenség jellemzi, míg a kivándorló csoportot a bátorság és a kockázatvállalás. A kivándorlás és az országban maradás motívumai az elszakadás és kötődés, a hazafiság és hazafiatlanság, az énfelnagyítás és éndevalváció és a nyitott és zárt gondolkodás dimenziói mentén értelmezhetőek. Következtetések: A vizsgálat a magyarországi és a külföldi léthez eltérő élettapasztalatokat kapcsoló csoportok jelentéstulajdonításának hasonlóságai és különbségei feltárásával hozzájárul az elvándorlás és az otthon maradás motivációinak megértéséhez.
Diák kiégés hagyományos és alternatív pedagógiai programú oktatási intézményekben
Student burnout in schools using traditional and alternative educational programs
Háttér és célkitűzések
A diákok iskolai kiégésének kutatása mára már bekerült a pszichológiai kutatások fókuszába. A középiskolás diákok esetében is megfigyelhető a jelenség, amit a számukra kialakított mérőeszközökkel bizonyítani is lehet. Feltáró jellegű kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az iskola egyes jellemzői összefüggést mutatnak-e a kiégés mértékével.
Módszer
Kérdőíves kutatásunkban a magyar nyelvre adaptált Diák Kiégés Kérdőívet használtuk (Salmela-Aro, Kiuru, Pietikäinen és Jokela, 2008; Salmela-Aro, Kiuru, Leskinen és Nurmi, 2009; magyar változat: Jagodics, Kóródi és Szabó, 2021). A vizsgálatba középiskolás diákokat vontunk be (N = 2,205), akik eltérő követelményeket támasztó iskolatípusokban tanulnak az iskola jellegét tekintve (szakgimnázium [N = 741]; gimnázium [N = 898]; magasan teljesítő gimnázium [N = 327]; Waldorf-gimnázium [N = 81] és egyéb alternatív gimnázium [N = 151], másrészt megkülönböztethetők hagyományos vagy alternatív pedagógiai program szerint.
Eredmények
Elemzéseink szerint a diákok kiégéspontszáma a szakgimnáziumban tanulók esetében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb kiégéspontszám a Waldorf-program alapján működő iskolák tanulóira jellemző. Emellett a középiskolás lányokra magasabb kiégés jellemző, mint a középiskolás fiúkra, amely különbségek iskolatípustól függően eltérőek.
Következtetések
A kutatásunk eredménye cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a magas követelményeket támasztó, országosan is kiemelkedő intézmények tanulói lennének a leginkább kiégettek. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kiégettség a követelmények és erőforrások egyenlőtlenségével magyarázható, amely a szakgimnáziumokban lehet a legerőteljesebb.
