Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Márta Marschalkó x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search
Authors: Béla Tamási, Márta Marschalkó and Sarolta Kárpáti

A humán immundeficientia vírus fertőzés utóbbi időben észlelhető felgyorsult terjedése Magyarországon kiemelkedő népegészségügyi problémát jelent az egészségügyi ellátórendszer számára. Kuratív terápiás lehetőségek hiányában a hangsúlyt a fertőzés megelőzésére kell helyezni. Statisztikai becslések alapján a fertőzöttek körülbelül 50%-a nincs felderítve, így nincs tisztában humán immundeficientia vírus státusával, ezért kiemelkedő jelentőségű az infekció korai diagnosztizálása. Ebben a szűrővizsgálatok, illetve a fertőzés tüneteinek időben történő észlelése jelent segítséget. A szerzők a humán immundeficientia vírus asszociált bőrtünetek ismertetésével kívánják elősegíteni az infekció időben történő felismerését, és rávilágítani a fertőzés jelentőségére a mindennapi orvosi gyakorlatban. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 10–18.

Open access
Authors: Márta Marschalkó, Katinka Pónyai and Sarolta Kárpáti

A szexuálisan terjedő betegségek gyakori közös előfordulását magyarázza a közös terjedési mód, ugyanakkor a szexuális úton terjedő kórokozók fokozzák egymás infektivitását. A szexuális úton terjedő koinfekciók egyértelműen kedvezőtlen hatásúak a szervezetre: rosszabb prognózist, eltérő, súlyosabb klinikai képet okoznak. A szerzők közleményükben a HIV és a szexuális úton terjedő koinfekciókat részletezik (HIV és B-vírus hepatitis; HIV és syphilis; HIV és gonorrhoea; HIV és Chlamydia trachomatis). Ezek a szexuális úton terjedő fertőzések gyakrabban fordulnak elő HIV fertőzötteken, amit a közös terjedési mód és immunkárosodás mellett egyéb tényezők magyaráznak (barrierfunkciók sérülése, genitális nyálkahártya gyulladása következtében kialakult emelkedett citokinszint). A koinfekciók során a klinikai kép, a szövődmények, a prognózis és a terápiás válasz változnak, továbbá diagnosztikus nehézségek léphetnek fel. A szexuálisan terjedő betegségek elleni eredményes fellépésben fontos szerepe van az együttes fertőzések felismerésének, valamint komplex diagnosztikus, kezelési és megelőzési módszerek (felvilágosítás, nevelés) alkalmazásának Orv. Hetil., 2015, 156(1), 4–9.

Open access
Authors: Béla Tóth, Zoltán Sápi, Dénes Bánhegyi, Márta Marschalkó and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: Az anális carcinoma incidenciája az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett, különösen a humán immundeficientia vírussal fertőzött homoszexuális populációban. Az anális laphámrák potenciális prekurzora az anális intraepithelialis neoplasia, amelynek elődleges szűrőtesztje a citológiai vizsgálat. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Országos STD Centrumában humán immundeficientia vírus pozitív betegeknél végzett anális citológiai vizsgálatok eredményének értékelését tűzték ki célul. Módszer: 2011. november 1. és 2014. augusztus 31. között a klinikán 140 betegnél 155 anális citológiai vizsgálat történt. Eredmények: A betegek 44%-ánál találtak anális dysplasiát, és mindössze 1,6%-ban high grade laesiót. Nagyobb betegszámú vizsgálatokkal összehasonlítva ez az arány alacsonyabb. Következtetések: A vizsgálat felhívja a figyelmet a kockázati csoportban végzett rendszeres szűrővizsgálat fontosságára. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 24–27.

Open access
Authors: Mariann Árvai, Eszter Ostorházi, Noémi Mihalik, Sarolta Kárpáti and Márta Marschalkó

A keratoconjunctivitis gonorrhoica ritka, a Neisseria gonorrhoeae által okozott gennyes váladékozással kísért kötőhártya-gyulladás, amelyet felnőtteknél a szembe kerülő fertőző váladék okozhat. A Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa által okozott conjunctivitis felnőttkori formáját nemi váladékok szembe kerülésével létrejött, kétoldali mucopurulens váladékozással kísért gyulladás jellemzi. A szerzők egy 33 éves, syphilis latens tarda miatt gondozott férfi beteg esetét ismertetik, akinek a hetek óta fennálló purulens conjunctivitise hátterében a mikrobiológiai vizsgálatok során Chlamydia trachomatis-fertőzéssel kombinált Neisseria gonorrhoeae-infekció igazolódott. A tenyésztéses és PCR-vizsgálatok során a pharynxból is kimutatható volt mindkét kórokozó. A betegnek sem urológiai, sem felső légúti tünetei nem voltak. A fertőződés kábítószer hatása alatt történt szexuális abúzust követően alakult ki. A parenteralis, majd per os cephalosporin- és azithromycinterápia hatására három hét alatt teljes remisszió következett be. Orv. Hetil., 2013, 154, 834–837.

Open access
Authors: Veronika Tóth, Márta Marschalkó, Judit Hársing and Sarolta Kárpáti

Az argyria ezüstvegyületek tartós lokális vagy szisztémás alkalmazása nyomán kialakuló kórkép. A tünetek leggyakrabban a bőrön, körmökön, conjunctiván, szájnyálkahártyán jelentkeznek, kezelésük mind a mai napig kihívást jelent. Bár napjainkban ezüsttartalmú gyógyszerek, gyógyászati eszközök használatára mérsékelt gyakorisággal kerül sor, az argyria előfordulásával mégis számolnunk kell. A kórkép leggyakoribb okává mára a paramedicinális gyógyászatban széles körben alkalmazott ezüstkolloid tartós fogyasztása vált. Közleményünkben 54 éves férfi beteg esetét ismertetjük, aki évek óta vegetáriánus életmódot folytatott. A beteg immunrendszere erősítése céljából fogyasztott ezüstkolloidot közel két éven át, amelynek hatására kialakult az arc diffúz, szürke elszíneződése. Az anamnézis és a klinikai kép alapján az argyria diagnózisa merült fel. A beteg kivizsgálása során laboratóriumi és képalkotó diagnosztikus vizsgálatokkal belső szervi eltérést nem találtunk. Az argyria diagnózisát a tünetes bőrből végzett hisztológiai vizsgálat alátámasztotta. A szerzők az irodalmi adatok tükrében felhívják a figyelmet a paramedicinában az ezüstkolloid napjainkban tapasztalt térhódítására, mellékhatásaira, a szerrel kapcsolatos téves információkra, az ezüstkolloid-fogyasztás veszélyeire.

Open access
Authors: Enikő Kuroli, Márta Marschalkó, József Szakonyi and Judit Csomor
Open access
Authors: Noémi Mihalik, Bernadett Hidvégi, Judit Hársing, Judit Várkonyi, Judit Csomor, Ilona Kovalszky, Márta Marschalkó and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: A mastocytosis a hízósejtek (mastocyták) felszaporodásával járó ritka megbetegedés, amely a WHO-besorolás szerint cutan és szisztémás formákra osztható. A klinikai tünetekhez a hízósejtek szöveti infiltrációja és/vagy a mediátorfelszabadulás vezet. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem Mastocytosis Hálózat részeként a jellegzetes bőrtüneteket mutató betegek kivizsgálásával szerzett tapasztalatainak összefoglalását tűzték ki célul. Módszer: Összesen 22 mastocytosisos felnőtt beteget vizsgáltak. A diagnózis felállítása bőrszövettani vizsgálat, csontvelővizsgálat, D816V szomatikus c-KIT-mutációanalízis alapján történt. Eredmények: Húsz beteg esetében urticaria pigmentosát, egy esetben teleangiectasia macularis eruptiva perstanst észleltek. A bőr szövettani vizsgálata minden esetben igazolta a klinikai diagnózist. Cristabiopsziával 9/12 esetben a csontvelői részvétel alapján indolens szisztémás mastocytosis diagnózisa volt felállítható. c-KIT-mutációt (D816V) egy betegben igazoltak mind a csontvelőben, mind a bőrben. A betegek a klinikum függvényében antihisztamin, PUVA, a c-kit-szekvenálás eredménye alapján alfa-interferon vagy tirozinkináz-gátló terápiában részesültek. Következtetések: A mastocytosis diagnózisának felállításában a bőrgyógyász szerepe kiemelten fontos, de a betegség kiterjedtségének tisztázására a csontvelő vizsgálatát minden esetben tanácsos elvégezni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1469–1475.

Open access
Authors: Norbert Wikonkál, Patrícia Nagy, Béla Tóth, Márta Marschalkó, András Tislér and Sarolta Kárpáti

A szerzők a syphilis igen ritkán észlelt komplikációját, a fertőzéshez társuló glomerulonephritist ismertetik egy eset kapcsán. A beteget neurosyphilis klinikai tünetei miatt kezdték kezelni. Kivizsgálása során észlelték extrém magas proteinuriáját, ami előtte nem volt ismert. Intravénás penicillinkezelés mellett a fehérjeürítés csökkenni kezdett, de csak a kezelést követően fél évvel normalizálódott. A betegnél az igazolt lues, az ezzel együtt kialakult nefrózisszindróma és a penicillinterápiára mutatott javulás alapján syphilishez társuló glomerulonephritis diagnózisát állapították meg. Az eset kapcsán a szerzők irodalmi áttekintést adnak erről a lueshez igen ritkán társuló, ám nagy klinikai jelentőséggel bíró szövődményről. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 32–35.

Open access
Authors: András Bánvölgyi, Eszter Balla, Péter Bognár, Béla Tóth, Eszter Ostorházi, Dénes Bánhegyi, Sarolta Kárpáti and Márta Marschalkó

A lymphogranuloma venereum a Chlamydia trachomatis L1–3 szerovariánsa által terjesztett nemi betegség, amely korábban elsősorban a trópusi éghajlatú országokban volt elterjedt. Az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európában számos esetet jelentettek, elsősorban a humán immundeficientia vírus fertőzött homoszexuális férfi populációban. A szerzők intézetében 2013-ban két esetet, 2014-ben egy esetet diagnosztizáltak. A szerzők e három humán immundeficientia vírus fertőzött homoszexuális férfi kórtörténetét ismertetik, akik nyugat-európai tartózkodásuk alatti alkalmi kapcsolatok során fertőződtek meg. Két esetben urethralis fluor, diszkomfort és inguinalis lymphadenomegalia, egy esetben analis diszkomfort, illetve perianalis ulceratio volt a vezető klinikai tünet. Az urethralis váladékból, illetve a perianalis ulcus váladékából végzett célzott real-time polimeráz láncreakció vizsgálat eredménye két esetben lymphogranuloma venereum L2b, egy esetben L2 szerovariánst igazolt. Doxycyclinkezelést követően a betegek gyógyultak. A lymphogranuloma venereum a jövőben vélhetően fokozódó kihívást jelent, így ismerete számos szakterületen fontos a késői szövődmények megelőzése és a kórkép további terjedésének megállítása céljából. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 36–40.

Open access
Authors: Katinka Pónyai, Márta Marschalkó, Mária Ackermanné Schöffler, Eszter Ostorházi, Ferenc Rozgonyi, Viktória Várkonyi and Sarolta Kárpáti

Klinikánk STD Centrumában 2004 óta végezzük a syphilis, gonorrhoea és egyéb STD-fertőzésben szenvedők ellátását. STD Centrumunkon szűrőállomás működik, ahol anonim HIV- és syphilisszűrést végzünk. 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig összesen 42 114 orvos–beteg találkozás történt. 25 362 HIV- és syphilisszűrő vizsgálatot végeztünk el, orvosi vizittel egybekötve (HIV: 12 337, syphilis: 13 025). Önkéntes szűrővizsgálat 18 883 esetben történt (HIV: 16 614, syphilis: 2269). Négy év alatt 600 új syphilis- és 339 új gonorrhoeafertőzést diagnosztizáltunk. A kötelezően ajánlott HIV-szűrés során a 4 év alatt összesen 47 új HIV-fertőzést találtunk, illetve ismert és gondozott HIV-szeropozitív betegek közül 63 esetben állapítottunk meg új syphilis- vagy gonorrhoeafertőzést. Országosan, a gondozói hálózat bevonásával sikeres kontaktuskutatást syphilisnél évente 400, gonorrhoeánál évi 150–200 alkalommal végeztünk. Cikkünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a klasszikus nemi betegségek közé számító syphilis- és gonorrhoeafertőzések, valamint a többszörös STD-betegségek jelentőségére.

Open access