Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Mark Antal x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A modern fogászati implantológiában már rutinszerűen alkalmazott sebészi sablonok és háromdimenziós (3D) tervezőprogramok segítségével lehetőség nyílik más szakterületek fejlődésére is. Az operációs mikroszkóppal történő sebészeti gyökércsúcs-eltávolítás sokkal pontosabb rezekciót tesz lehetővé, ám a műtéti terület lokalizálására és méretének meghatározására nyomtatott sebészi sablonok alkalmazására még nincs konkrét ajánlás. Célunk egy új, sablonnal navigált mikrosebészeti gyökércsúcs-rezekciós technika bemutatása, melynek során a számítógépes programban megtervezett ostetotomiát és rezekciót egy körtrepánnal végezzük. A számítógépes programban (SMART Guide; dicomLAB, Szeged) cone-beam computed tomography (CBCT-) felvétel használatával 3D sablont készítünk, mellyel meghatározzuk a rezekciós ablak átmérőjét, a trepán behatolási mélységét és szögét. A teljes vastagságú lebeny kialakítását követően, a dentális megtámasztású, nyomtatott sablont a műtéti területre helyezve, a corticalis csont és a gyökércsúcs eltávolítása trepánnal történik. A műtéti beavatkozás a modern mikrosebészet elveit követi, ennek megfelelően az ultrahangos retrográd preparálást retrográd töméssel, ’mineral trioxide aggregate’ (ProRoot MTA; Dentsply Maillefer, Ballaigues, Svájc) alkalmazásával zárjuk. A komplikációk nélkül lezajlott gyógyulási időszakot követő egyéves kontrollfelvételen a periapicalis laesio telődött, a páciens panaszmentes. A könnyen és nagy pontossággal végrehajtható beavatkozás utáni fájdalommentes gyógyulás mellett a technika nagy előnye, hogy maga a műtéti beavatkozás gyorsabb, mint a sablon és trepán nélküli mikrosebészeti rezekció. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1260–1265.

Open access

Absztrakt:

A cardiovascularis betegség világszerte a halálozás és a rokkantság vezető oka. Ezen halálozások többségének hátterében atheroscleroticus és thromboembolisatiós folyamatok állnak, amelyek ischaemiás szívbetegség és stroke kialakulásához vezetnek. A gyulladásos folyamatok szerepe jól dokumentált mind az atherosclerosis, mind az atherothrombosis kialakulásában. Egyre több tudományos eredmény támasztja alá a fogágybetegség, azon belül is a parodontitis szerepét az atherosclerosis és így a cardiovascularis betegségek egyik potenciális rizikófaktoraként. A krónikus gyulladásban lévő, fertőzött parodontalis tasakban lévő kórokozók, valamint azok toxinjai és bomlástermékei növelik a szervezetben zajló szisztémás gyulladásos választ. A szisztémás keringésbe jutva és magukat az atheroscleroticus plakkokat is infiltrálva, további lokális és szisztémás gyulladásos választ indukálnak, összességében fokozzák az atherosclerosis progresszióját, és potenciálisan növelik a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően a jó általános szájhigiénia, súlyosabb esetekben parodontalis terápiával elősegítve, potenciálisan csökkentheti a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát, és része lehet a primer és szekunder prevenciós tevékenységeknek is. Jelen közleményünk célja a fogágybetegség és a cardiovascularis megbetegedések közötti lehetséges patofiziológiai kapcsolatok összefoglalása epidemiológiai vizsgálatok alapján, klinikai evidenciák bemutatása a fogágybetegség és bizonyos cardiovascularis kórképek között, valamint megvizsgálni a parodontalis terápia lehetséges hatásainak szerepét a cardiovascularis megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Orv Hetil. 2019; 160(11): 419–425.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A kompromisszumos választás („compromise effect”) a marketing világában jól ismert, ám egészségügyi vonatkozásban ritkán vizsgált jelenség. Fogászati szempontból a betegeknek sok esetben az egyetlen könnyen értelmezhető információ az ár, ezért kizárólag erre alapozzák döntésüket. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a kompromisszumos választás szerepet játszik-e a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, és ha igen, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint az észlelt minőség, a tájékoztatás során használt szakzsargon vagy a saját fog megőrzésének igénye. Módszer: A kérdőívalapú vizsgálatot 676 önkéntes részvételével végeztük. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt. Ugyanannak a kérdőívnek összesen 8 változatát készítettük el, melyek a következő információkat tartalmazták változó kombinációban: öt különböző fogászati kezelés neve az olcsótól a drágáig, a lehetséges költségek, valamint a kezeléssel kapcsolatos kiegészítő információk. A betegeket megkértük, hogy a kérdőíven jelezzék preferenciáikat. Statisztikai analízis: A válaszok relatív gyakorisága és a rendelkezésre álló kiegészítő információk közötti összefüggés szignifikanciáját khi-négyzet-próbával és Fisher-féle egzakt próbával határoztuk meg. Eredmények: A válaszadók alapvetően nem heurisztikus alapon hozták meg kezelésükkel kapcsolatos döntéseiket, aminek oka valószínűleg a fogászati kezeléssel kapcsolatos előítéleteikben és korábbi tapasztalataikban keresendő. A legfontosabb tényezőnek az esztétikum bizonyult, és a várható tartósság is jelentősen befolyásolta a betegek választását. Következtetés: A kiegészítő információk befolyásolhatják és befolyásolják a betegek fogászati kezeléssel kapcsolatos tájékozott döntéseit, feltéve, hogy az információk átadása világos, megfelelő és érthető formában történik. Mindez a professzionális kommunikáció fontosságát mutatja. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1503–1509.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Károly Barna, Gabriella Eördegh, Gyula Iván, József Piffkó, Pálma Silló and Márk Antal

Absztrakt:

Jelen összefoglaló mű célja, hogy útmutatót adjon az epidermolysis bullosa mindennapi ellátásában, a betegek orális egészségének és ezen keresztül életminőségük színvonalának emelésében, valamint támogassa a magyar általános orvosok, bőrgyógyászok és a fogorvosok közötti kooperációt. A nemzetközi irodalom alapján segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy a beteget gondozó bőrgyógyász vagy a háziorvos mikor vonjon be szájüreggel foglalkozó szakembert, illetve a fogorvosnak, hogy milyen fő prevenciós vagy azon túlmutató teendői vannak. A fogorvosi kezelés különböző aspektusain keresztül bemutatjuk, hogy egy fogorvos milyen módon láthatja el a pácienseket további sebek vagy fájdalom okozása nélkül, valamint milyen beavatkozásokat és hogyan tud számukra megvalósítani. Orv Hetil. 2017; 158(40): 1577–1583.

Open access

Absztrakt:

A feltételezhetően 2019 végén Kínából indult és világjárvánnyá vált koronavírus-betegség (COVID–19) az egészségügyi ellátórendszer minden szegmensét érinti világszerte, így hazánkban is. Mivel az egészségügyi személyzet számos egészségügyi ellátás során kapcsolatba kerülhet vírusfertőzöttekkel is, járvány idején elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző területen dolgozó hazai szakemberek is naprakész információt kapjanak a vírusról és a fertőzésnek a betegellátást befolyásoló aspektusairól, a javasolt intézkedésekről. A jelen közlemény egy irodalmi összefoglaló, melyben a szerzők a jelenleg elérhető, idevágó hivatkozásokat dolgozták fel, szem előtt tartva a klinikumi ellátás járványügyi vonatkozásait. A feldolgozott publikációk alapján kijelenthető, hogy az elsődlegesen a fej-nyak régiót érintő beavatkozások során, kiemelten a forgó eszköz használatát is igénylő intervenciók esetét, elengedhetetlenül szükséges a beavatkozáskor a helyiségben tartózkodó összes munkatárs teljes védelme, egyszer használatos teljes öltözékkel, szemüveggel és speciális maszkokkal. Ezen felszerelések cseréje és a rendelő tisztítása minden beavatkozás után meg kell, hogy történjen, és erre a teljes ellátóteamet oktatással előre fel kell készíteni. Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a kezelések alatti keresztfertőzések és a szakemberek fertőzései, elengedhetetlen a munkaegészségügyi és infekciókontroll-intézkedések szigorú betartása. Orv Hetil. 2020; 161(17): 660–666.

Open access