Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Nikoletta Tóth x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Society and Economy
Authors:
Kornél Németh
,
Nóra Hegedűsné Baranyai
,
András Vincze
,
Nikoletta Tóth-Kaszás
, and
Erzsébet Péter

Abstract

Although the issue of the coronavirus pandemic has temporarily overridden discussions on the impacts of climate change on tourism, they have not lost their relevance at all. The exposure of the tourism industry to these effects is indisputable. This study, conducted in 2019–2020, examined the perceptible impacts of climate change that generate further changes, and the issue of climate adaptation involving certain supply-side players in the tourism sector at the local and regional levels. In the questionnaire used to explore the topic, questions were asked about a number of perceptible phenomena and their effects on everyday life, recreational habits, and adaptation. The quantitative surveys involved 1,615 respondents from the Transdanubian region of Hungary (NUTS1/HU2). The results of the research clearly confirm that the problem of climate change is no longer a concern only for scientists, and although the different generations perceive and evaluate the phenomenon differently in many cases, it increasingly affects people’s everyday lives and recreational habits. The perceived effects experienced by the respondents clearly influence the enjoyment of certain tourism product groups (beach holidays, hiking, attending open-air events) and the comfort and satisfaction experienced by individuals.

Open access

A kognitív érzelemszabályozás szerepe az evészavartünetekben egyes serdülőkori krónikus betegségekben

The role of cognitive emotion regulation in disordered eating among chronically ill adolescents

Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Cserép
,
Brigitta Szabó
,
Péter Tóth-Heyn
,
Andrea Luczay
,
Antal Dezsőfi-Gottl
,
Áron Cseh
,
Nikoletta Várnai
,
Bea Pászthy
,
J. Attila Szabó
, and
Irena Szumska

Bevezetés: A krónikus betegségek evészavartünetekkel való társulása fokozott figyelmet igényel a súlyos szövődmények lehetősége és a mortalitási rizikó növekedése miatt. Az evészavarok és a szubklinikai evészavarok maladaptív érzelemszabályozással járnak együtt, melyek kiváltó és fenntartó tényezői is lehetnek a betegségnek. Ismereteink szerint a gyulladásos bélbetegséggel és 1-es típusú diabetesszel élő serdülők kognitív érzelemszabályozásának szerepét az evészavartüneteikben ez idáig még nem vizsgálták. Célkitűzés: 14 és 18 év közötti serdülők körében elemeztük a kognitív érzelemszabályozás és az evészavartünetek kapcsolatát, különös tekintettel az 1-es típusú diabetesben és gyulladásos bélbetegségben érintett fiatalokra. Kutatásunk arra irányult, hogy krónikus betegek csoportjaiban kimutatható-e egyes kognitív érzelemszabályozó stratégiák szerepe az evészavartünetekben. Módszer: Vizsgálatunkban 300 serdülő töltötte ki tájékozott beleegyezés után a Kognitív Érzelemreguláció Kérdőívet és a Pszichopatológiai Tünetlista Gyermekek és Serdülők Számára kérdőívet. A négy vizsgálati csoportot 157, testileg egészséges serdülő, 51, gyulladásos bélbetegség diagnózisával élő serdülő, 61, 1-es típusú diabetes diagnózisú serdülő és 31, anorexia nervosa diagnózissal rendelkező serdülő alkotta. Eredmények: Vizsgálatunk eredményei alapján a gyulladásos bélbetegséggel élő fiatalok esetében a ruminatio és a pozitív átértékelés, az 1-es típusú diabetes diagnózisú serdülőknél pedig az önvád és a ruminatio közvetett úton szignifikáns kapcsolatban állt az evészavartünetekkel. Megbeszélés: Eredményeink arra utalnak, hogy a kognitív érzelemszabályozó stratégiák a vizsgált krónikus betegséggel élő serdülők körében indirekt módon kapcsolatban állnak az evészavartünetekkel. Az önvád és ruminatio negatív érzelemszabályozó stratégiák gyakoribb alkalmazása növeli az evészavartünetek előfordulását, ugyanakkor kisebb mértékű használatuk kevesebb evészavartünettel jár együtt. A pozitív átértékelés nagyobb mértékű alkalmazása kevesebb evészavartünettel jár együtt. Következtetés: A kognitív érzelemszabályozó stratégiák vizsgálatát és fejlesztését javasoljuk beépíteni a krónikus beteg serdülők komplex ellátásába. Orv Hetil. 2023; 164(48): 1895–1903.

Open access