Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Pál Czobor x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search

Világszerte jelentős figyelmet fordítottak a dohányzás biológiai (biológiai nem, életkor) és szociális (iskolai végzettség, foglalkoztatottság, lakóhely) jellemzőiben megmutatkozó egyenlőtlenségek vizsgálatára. Magyarországon ugyanakkor kevés elemzés történt ebben a témában. A dohányzással összefüggő morbiditási és mortalitási adatok hazai emelkedése ellenére a magyar lakosság egészségészlelése indokolatlanul optimista. Jelen tanulmányban a dohányzás biológiai és szociális prediktorjellemzőit a napi dohányzás prevalenciájával való összefüggésében, az általános egészség percepcióját pedig abban az összefüggésben vizsgáltuk, hogy a vizsgálati személyek milyennek tartották az egészségi állapotukat, és a vizsgálat időpontjában dohányoztak-e, valamint hány éves korukban kezdtek el dohányozni. A vizsgálati időszak 1990–2008 volt. A vizsgálat empirikus adatai 15, dohányzásra irányuló reprezentatív kutatás egyéni szintű adatbázisából származtak. A minta nagysága 30 352 személyt ölelt fel. GLIMMIX, GLM és logisztikus regressziós elemzést alkalmaztunk metaanalízis keretében. Az eredmények szerint a dohányzás prevalenciája a vizsgálati időszakban emelkedést mutatott. A nőknél lényegesen nagyobb volt a napi dohányzás prevalenciájának emelkedése, mint a férfiaknál. Az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség és az egy lakásban élők magas száma megnövelte a napi dohányzás, a dohányzás ténye és korai kezdete pedig megnövelte a megkérdezettek saját egészségükről vallott rossz véleményének a valószínűségét. Az eredményekben megmutatkozó dohányzási tendenciák felhívják a figyelmet az eddigi hazai dohányzáspolitikák és prevenciós gyakorlat elégtelenségére, és azonnali szakmai, politikai intervenciót sürgetnek átfogó nemzeti stratégia keretében.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség korábbi vizsgálatok eredményei alapján összefüggésben áll a serdülőkori dohányzással és alkoholfogyasztással, azok kockázati tényezőjének tekinthető. Mivel a felnőttkorban kialakuló szenvedélybetegségek erős prediktora a figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség, valamint a serdülőkori dohányzás és alkoholfogyasztás is, a később kialakuló addiktív problémák megelőzése szempontjából fontos a serdülőkori összefüggések vizsgálata. Célkitűzés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek és az együttesen előforduló dohányzás és alkoholhasználat összefüggéseinek feltárása 9. osztályos serdülők körében. Módszer: A budapesti állami fenntartású középiskolák 9. osztályába járó fiatalok körében 944 elemű reprezentatív mintán általánosított lineáris kevert modellelemzéseket és logisztikusregresszió-elemzéseket végeztek. Eredmények: A jelenlegi dohányzás prevalenciája 29,6%, a jelenlegi alkoholfogyasztásé 41,4%, míg a két szer együttes használatáé 21,7% volt. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a Figyelemhiányos-Hiperaktivitás Zavar Skála pontszámaival, valamint a Figyelemzavar és a Hiperaktivitás/Impulzivitás Alskála pontszámaival. Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet a figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek szerepére az alkoholfogyasztás és dohányzás kialakulása szempontjából veszélyeztetett serdülők körében. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1750–1757.

Open access

Bevezetés: A terhesség alatti dohányzás gyakran fordul elő, veszélyeztetve az anya és a születendő utód egészségét. A terhesség alatti dohányzás kockázati tényezője az alacsony szocioökonómiai státus. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a dohányzás és az alacsony szocioökonómiai státus egyik fontos mutatója, a rossz anyagi helyzet közötti összefüggés vizsgálatát serdülő- és felnőttkori terhességben. Módszer: Az amerikai NSDUH adatbázis adatait elemezték. Ez az adatbázis statisztikai elemzést lehetővé tevő, személyekre lebontott adatokat tartalmaz. Eredmények: Serdülőkorú terheseknél a dohányzás gyakorisága nagyobb, míg felnőttkorúaknál kisebb a nem terhesekhez viszonyítva. Az anyagi helyzet és dohányzás kapcsolata korfüggést mutat. Felnőtteknél a szakirodalomban leírt fordított összefüggés igaz (jobb anyagi helyzet, kevesebb dohányzás), míg serdülőkorban a jobb anyagi helyzet terheseknél a dohányzás kockázatát növeli. Következtetések: Az eredmények a szocioökonómiai státus és a deviáns, illetve antiszociális viselkedés közötti inverz U alakú összefüggés kontextusában értelmezendők. A magasabb szocioökonómiai státus együtt járhat a serdülőkort jellemző kockázati viselkedéssel, ezáltal növelve mind a dohányzás és szerhasználat, mind a korai terhesség kockázatát. Orv Hetil., 2013, 154, 376–381.

Open access