Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Pál Szabó x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Az abszolút hallás: áldás vagy átok?

Absolute pitch: Blessing or curse

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Attila Herceg
and
Pál Szabó

Az abszolút hallás (AH) interdiszciplináris jelenség, amely genetikai, idegtudományi, muzikológiai és pszichológiai kutatások tárgya. Az AH-val rendelkező személyek viszonyítási pont nélkül képesek egy izolált zenei hang magasságát azonosítani (passzív AH) vagy azt megszólaltatni (aktív AH). A szerzők célkitűzése áttekinteni az AH-val kapcsolatos szakirodalmat, különös tekintettel a pszichológiai és a magyar vonatkozásokra. Az AH jelenségét már a 18. században ismerték, azonban csak a 19. század utolsó évtizedeiben kezdték vizsgálni. Viszonylag kevés epidemiológiai vizsgálatot végeztek az AH-val kapcsolatban. Az eredmények alapján az AH igen ritka, prevalenciáját tág határok között, az általános népességben 0,01 és 1% között, képzett zenészeknél 3,4 és 20% között adják meg. Ennél gyakoribb előfordulás figyelhető meg vakok, ázsiai zenészek és autizmus spektrumzavarban szenvedők körében. Az AH több formáját különböztetik meg, elemzik az AH és a relatív hallás (RH) kapcsolatát. Figyelemre méltó jelenség az implicit AH. Az AH oka és kialakulásának folyamata még nincs feltárva, azonban feltételezhető, hogy genetikai, környezeti és idegrendszeri tényezők kölcsönhatása áll a háttérben. A genetikai tényezők és a korán megkezdett zenetanulás szerepére erős bizonyítékok vannak. Feltárták az AH idegrendszeri korrelátumait, az AH-val rendelkező és az AH-val nem rendelkező személyek idegrendszerében strukturális és funkcionális különbségeket sikerült kimutatni, a két csoport zenei feladatokban nyújtott teljesítményei is különböznek.

Open access

A testdiszmorfiás zavar pszichológiai vonatkozásai

Psychological aspects of body dysmorphic disorder

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Beáta Szászi
and
Pál Szabó

A testdiszmorfiás zavar (BDD) nagy szenvedéssel, a pszichológiai és szociális funkciók súlyos károsodásával jár. A pszichiátriai betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz vezet, mindez akadályozza a továbbtanulást, munkavégzést, családalapítást. Nagy a pszichiátriai komorbiditás és az öngyilkosság miatti halálozás kockázata. A betegség nozológiai helyzete a DSM-5-ben megváltozott. Kialakulásában és fennmaradásában biológiai, pszichológiai, környezeti és szociokulturális tényezők játszanak szerepet. A szerzők célkitűzése a pszichológiai tényezők áttekintése. A legfeltűnőbb tünet, a testképzavar hátterében a kognitív funkciók (észlelés, figyelem, információfeldolgozás, végrehajtó működés) jellegzetes megváltozását feltételezik. Legtöbbet az arcészlelést és az érzelemfelismerést vizsgálták. Az érzelemszabályozás zavara is hajlamosít BDD-re. Jellegzetes személyiségvonások: félénkség, érzékenység a visszautasításra, kritikára, alacsony önértékelés, perfekcionizmus. Domináló érzésük, a szégyen meggátolja, hogy segítséget kérjenek. A betegség korán, többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik. Gyakoriak a korai életévekben átélt traumatikus élmények, stresszel teli életesemények, a testtel kapcsolatos kellemetlen megjegyzések. A BDD-sek gyakrabban számolnak be érzelmi, fizikai és szexuális abúzusról. Figyelemre méltó, hogy a zaklatásnak nemcsak áldozatai, hanem gyakran elkövetői is. A társas környezetnek is etiológiai szerepet tulajdonítanak. Ez a közösségi médiában is megvalósulhat (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok). A prevalencia az általános népességben 2%, pszichiátriai fekvőbetegeknél 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegeknél 10% feletti. Az elmúlt években gyakoribbá vált, a COVID-érában megjelent a „snapchat diszmorfia” és a „zoom diszmorfia”. Az SSRI-típusú antidepresszívumok és a kognitív viselkedésterápia hatékonysága igazolt. Ígéretes az elfogadás-elköteleződés terápiája, a metakognitív terápia és a már bevált terápiás módszerek online változatai. A pszichológiai tényezők bármelyike lehet a terápia és megelőzés célpontja.

Open access

The prevalence of body dysmorphic disorder and the acceptance of cosmetic surgery in a nonclinical sample of Hungarian adults

A testdiszmorfiás zavar prevalenciája és a kozmetikai sebészet elfogadottsága magyar felnőttek vizsgálati mintáján

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Beáta Szászi
and
Pál Szabó

Background: Body dysmorphic disorder (BDD) is a common, often undiagnosed, serious condition. The relationship between body dysmorphic disorder and cosmetic surgery is rather complex, as many patients with body dysmorphic disorder search for cosmetic solutions for the imagined defect in appearance. Aims: To assess the prevalence of body dysmorphic disorder and its relationship to the acceptance and use of cosmetic services and body-related variables among Hungarian adults. Methods: Body weight and height, body satisfaction, health state, aesthetic intervention-related experiences, and plans were assessed by a self-report online questionnaire that included the Body Dysmorphic Disorder Questionnaire and the Acceptance of Cosmetic Surgery Scale. Six hundred three subjects (94% women, n = 567, 6% men, n = 36, age M = 40.16 years, SD = 13.32 years) joined the research on a social media platform. Results: The prevalence of BDD is 8.1% (n = 49), 8.1% (n = 46) in women, and 8.3% (n = 3) in men. The BDD-positive group had higher BMI (U = 9641.5, p = 0.028), more plastic surgeries (χ2(1) = 19.682 , p = 0.012), and more acceptance of cosmetic surgery (U = 6664, p < 0.001). The risk of BDD is significantly higher in those who have a lower education (OR = 0.424, p = 0.031), accept cosmetic surgery (OR = 1.031, p = 0.025), plan plastic surgery (OR = 0.351, p = 0.027) and are more dissatisfied with their body (OR = 0.397, p < 0.001). Consideration of cosmetic surgery (U = 7433, p = 0.006) and planning for future plastic surgeries χ 2(1) = 7.943, p = 0.019) are more frequent in females. Sixty-six women (11.6%) have already had some intervention, 26.4% plan, and 10.4% probably plan cosmetic surgery, while these data are 11.1%, 8.3% and 5.6% in males. These symptoms occur more frequently among women according to Body Dysmorphic Disorder Questionnaire: avoidance behavior (33.9% vs. 16.7%, χ 2(1) = 4.539, p = 0.033), significant mental suffering caused by the perceived flaw(s) (29.8% vs. 13.9%, χ 2(1) = 4.178, p = 0.041). The Acceptance of Cosmetic Surgery Scale total score has a significant positive relationship with BDD caseness (β = 0.100, p = 0.011) and the number of blepharoplasties (β = 0.111, p = 0.005) and significant negative relationship with the planning of cosmetic surgery (β = –0.491, p < 0.001). Conclusions: The prevalence of body dysmorphic disorder is high in this non-clinical, unselected Hungarian sample. The risk for body dysmorphic disorder is higher in those interested in cosmetic services; screening for this body image disorder is necessary.

Open access

Az evészavarok sokféle, időnként irreverzíbilis és veszélyes szövődményekkel és jelentős pszichiátriai komorbiditással járó betegségek, amelyek elsősorban a fiatal nőket érintik. Ellentmondásos eredményeket közölnek azzal kapcsolatban, időben hogyan változik az evészavarok gyakorisága. Célkitűzés: annak meghatározása, hogyan változott az evészavarok és tüneteinek gyakorisága 10 év alatt. Módszerek: Az 1989-ben végzett vizsgálatot (Túry és mtsai, 1991; Szabó és Túry, 1991) ismételtük meg az 1998/1999-es tanévben. Mindkét vizsgálatban ugyanazokat a kérdőíveket alkalmaztuk az evészavarok vizsgálatára: az Evési attitűdök tesztjét, a Bulimia kognitív disztorziós skálát és az Evészavar-súlyossági skálát. A kérdőívet 6 város 9 középiskolájának tanulói töltötték ki. Eredmények: Összesen 2731 tanuló vett részt a vizsgálatban (2138 lány és 593 fiú, az 1. vizsgálatban 932, a másodikban 1799). A testsúly csökkentésére használt módszerek és az evészavar-patológiát jelző kérdőíves pontszám szerint a kóros jelenségek lényegesen gyakoribbak a lányok körében, emellett 10 év távlatában gyakoribbá is váltak. A klinikai és szubklinikai anorexia és bulimia gyakorisága is lényegesen nőtt a lányoknál a vizsgált időszakban (összesen 0,12%-ról 0,68%-ra). Következtetések: Eredményeink alapján az evészavarok tünetei és az evészavar-szindrómák gyakorisága lényegesen nőtt 10 év alatt a hazai középiskolás lányok csoportjában. Ebben nagy jelentőséget tulajdonítunk a külső megjelenés fontosságának és a karcsúságideál térnyerésének.

Open access

A nyálnyelés szerepe a dysphagia betegágy melletti felmérésében – irodalmi áttekintés

The role of saliva swallowing in the bedside assessment of dysphagia – a state-of-the-art review

Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Tamás Szabó
,
Viktória Szabó-Műhelyi
,
András Folyovich
, and
Zoltán Balogh

Nyáltermelésünk folyamatos, a szájüregben összegyűlt nyálat rendszeresen nyeljük. A páciens váladékkezelési képessége ezért nyilvánvaló változónak tűnik a nyelési zavar megítélésében. Ennek ellenére még a validált, betegágy melletti felmérésekben is különböző formában és hangsúllyal jelenik meg. Irodalmi áttekintésünkben ezt a jelenséget, amelyet a szakirodalom nyálnyelésként vagy száraz nyelésként ismer, a ’state-of-the-art’ típusú irodalmi áttekintés módszertanával vizsgáltuk. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy hogyan írható le a száraz nyelés élettana, van-e olyan neuroanatómiai jellegzetessége, amely megkülönbözteti a táplálkozási célú nyeléstől. Továbbá milyen validált száraznyelés-vizsgálatok vannak a dysphagia/aspiratio szűrésében, amelyeket a hazai gyakorlatban is biztonsággal alkalmazhatunk? Vannak-e kifejezetten száraznyelés-vizsgálati protokollok, létezik-e egységes gyakorlat? Dolgozatunk eredményeként olyan alapelveket fogalmaztunk meg, amelyek több betegcsoportra is általánosíthatók, közvetlen gyakorlati hasznát vehetik a felnőtt betegpopuláció nyelészavar-ellátását végző szakemberek, és új kutatási területeket is kínálhatnak. A betegvizsgálat során figyelembe kell venni a spontán nyelési gyakoriságot. Spontán nyelési esemény hiányában stimulációval kell megkísérelni a nyálnyelés kiváltását, majd csak ezt követően történjen a felszólításra végrehajtott száraznyelés-teszt. Csak a nyálnyelés megfigyelését követően történjen nyelésvizsgálat különböző konzisztenciákkal. A nyálnyelési eredményeket mindig további, nyelészavarra utaló változókkal együtt javasolt értelmezni. Orv Hetil. 2024; 165(12): 443–454.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Ferenc Túry
,
Pál Szabó
,
Szilvia Dukay-Szabó
,
Irena Szumska
,
Dávid Simon
, and
Günther Rathner

Abstract

Background and aims

There are contradictory findings on time changes in the prevalence of eating disorders (EDs). The first epidemiological studies in Hungary were carried out in the late 1980s. The objective of the present study was to follow the changes in the prevalence of EDs in medical students after a period of 22 years.

Methods

A questionnaire survey was conducted in 1989 and in 2010. The sample comprised medical students: 538 subjects (248 males and 290 females) in 1989 and 969 subjects (261 males and 708 females) in 2010. The questionnaire contained sociodemographic and anthropometric items, the Eating Behaviour Severity Scale, the General Health Questionnaire, the Anorexia Nervosa Inventory for Self-Rating, and the Eating Disorder Inventory (EDI). In the second wave, three subscales of the EDI-2 and the SCOFF questionnaire were added.

Results

Current and desired body mass index were significantly higher in the second study. Binge eating at least once a week was reported less frequently (2.7% vs 6.8% in males, 6.1% vs 13% in females) in 2010. The proportion of subclinical anorexia nervosa was higher among females in 2011 (2.5% vs 0.3%, P < 0.01). Among males, the proportion of counterregulatory behaviours increased significantly (from 8.9 to 14.6%).

Discussion and conclusions

The increase of the proportion of subclinical anorexia nervosa and that of male EDs may relate to the importance of the changes in the sociocultural background. Further representative studies are proposed in other countries of Central and Eastern Europe among medical students and in the general population.

Open access

Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői

Psychometric Properties and validity of the Hungarian version of the Collective Comparative Victim Beliefs Questionnaire

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zsolt Péter Szabó
,
Noémi Zsuzsanna Mészáros
,
Pál Kővágó
, and
Éva Fülöp

Háttér és célkitűzések

Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív (ÖKÁVK) a csoport viktimizációjával kapcsolatos szubjektív konstrukciók, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére kidolgozott eszköz. A jelen tanulmányban a kérdőív magyar nyelvű változatainak a pszichometriai sajátosságait vizsgáljuk.

Módszer

A kérdőív két változatát (globális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések; regionális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések) teszteltük összesen hét független mintán, 1925 fő részvételével (1025 fő töltötte ki a globális verziót, 860 fő a regionális verziót). A kérdőív szerkezetét feltáró és megerősítő faktorelemzések segítségével vizsgáltuk, a kérdőív validitását pedig több releváns kimeneti változó segítségével ellenőriztük.

Eredmények

Az ÖKÁVK magyar változatában megjelennek és egymástól elkülönülnek a szakirodalomban korábban feltárt összehasonlító kollektív áldozati vélekedések: (1) exkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint más csoportok szenvedései; (2) inkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében hasonló más csoportok szenvedéseihez; (3) lefelé összehasonlítások: más csoportok szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint a saját csoport szenvedései. A kérdőívben továbbá elkülöníthető a (4) saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága. Ezek a vélekedések és a saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága szignifikáns kapcsolatot mutatott releváns csoportközi kimenetekkel.

Következtetések

Az ÖKÁVK magyar változata alkalmas az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére. Az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kapcsolatban vannak a csoportközi viszonyok szempontjából jelentős változókkal.

Open access

Abstract

One of the most dangerous diseases is cancer, nearly 2 million new cancer types are diagnosed each year, worldwide, causing most of the death. Therefore, cancer is in the focus of many types of research. To prevent the proliferation and spreading of malignant cells, several compounds have been developed in chemotherapy, however, a significant proportion of these have serious side effects, and resistance is commonly emerging early after administration. Tumor cells require tropomyosin-containing actin network for their growth and survival. The tropomyosin profile is considerably changed in cancers resulting in the dramatic rearrangements of the actin cytoskeleton structure, therefore anti-tropomyosin compounds can be a new perspective in cancer therapy, such as TR100 which was reported to be capable of destroying cancer cells in a highly tumor-specific manner by increasing the depolymerization of the actin filament. On the other hand tumor cells can commonly communicate with each other via membrane nanotubes (NTs) for which actin is essential for growth. Tumor cell NTs may transport not only signal molecules, or cell organelles, but resistance factors against chemotherapeutic agents to help to survive. Immune cells also frequently use membrane nanotubes for communication, therefore, in this study we focused on the visualization of the effect of TR100 on the morphology and formation of B lymphoma cell NTs with superresolution structured illumination microscopy. TR100 treatment caused spectacular changes on the NT forming capability and the morphology of B cells in a concentration dependent manner, while low concentration of the agent significantly promoted NT formation, and at the same time produced shorter and thicker tubes in the early stage of their formation, in higher concentration it affected mainly only the cells, causing the rounding and finally the death of them. We were not able to detect any significant change on cells with extended nanotubular network, suggesting that TR100 is a less potent candidate in anti-cancer therapy.

Open access

Középtávú régészeti stratégia•

Vitaindító gondolatok a magyar régészet jelenéről és jövőjéről az ELTE BTK Régészettudományi Intézetéből

Archaeologiai Értesítő
Authors:
Pál Raczky
,
László Borhy
,
Tivadar Vida
,
Gábor Kalla
,
Gábor V. Szabó
, and
Dávid Bartus

A régészeti örökség megmentése és feltárása, eredményes feldolgozása, gondos megőrzése és hatékony továbbadása érdekében 2019 őszén Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, egy középtávú Régészeti Stratégia elkészítését kezdeményezte. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében született jelen javaslat az elméleti keretek rövid felvázolásával kísérli meg összefoglalni a magyar régészet előtt álló lehetőségeket és legfontosabb feladatokat. A magyar régészetet az elmúlt évtizedekben az ellentmondásos és kapkodó törvényalkotás, a változó és mindinkább romló feltételekkel működő intézményi háttér határozta meg, amely a régészet jelentős presztízsvesztéséhez vezetett. A múlt történetileg hiteles rekonstrukciója érdekében a jelen írás a magyar régészeti örökség gondozásának feladatait a nemzetközi kutatás kihívásainak figyelembevételével határozza meg mind a feltáró és feldolgozó munka, mind a múzeumi megőrzés és bemutatás, az állami feladatvállalás, mind pedig az egyetemi oktatás és a közösségi továbbadás területén. A szerzők írásukat vitaindítónak szánják, és várják a régészeti örökség sorsáért aggódó szakemberek és művelt polgárok véleményét.

Open access

Egy nemzetközi nyelészavarszűrési módszer hazai adaptálása

Hungarian adaptation of an international swallowing screening method

Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Tamás Szabó
,
Viktória Műhelyi
,
Tímea Halász
,
Katalin Anna Béres-Molnár
,
András Folyovich
, and
Zoltán Balogh

Bevezetés: A szakirodalom alapján a stroke okozta nyelészavar a betegek felét is érintheti. A nemzetközi ajánlások mentén a hazai stroke-betegek táplálásterápiás szakmai irányelve több nyelészavarszűrési módszert ajánl. Ezek közül világszerte elterjedt a Gugging Swallowing Screen (GUSS), mely eddig magyar nyelven nem volt elérhető. Célkitűzés: A GUSS magyar nyelvre történő adaptálása és validálása akut stroke-betegeken. Módszer: A kétfázisú elrendezés első részében az adaptációhoz ötlépéses protokollt állítottunk össze a nemzetközi irányelvek alapján, amelyet a második fázisban validáltunk. A vizsgált betegektől (n = 31) nyert adatokat a száloptikás nyelésvizsgálat (FEES) referenciaértékeihez hasonlítottuk, mind dysphagia-, mind aspiratiokockázat szempontjából. A belső validitást két független megítélőtől kapott adatok (n = 20) összehasonlításával nyertük. Eredmények: Mintánkban a dysphagia előfordulásának gyakorisága a FEES alapján 45%, míg az aspiratióé 32% volt. A megítélők közötti egyetértés erős volt, a GUSS-H-nyerspontok és a dysphagia súlyosságát tekintve egyaránt (κ = 0,899, p<0,001; κ = 0,801, p<0,001). A felmérőlap diagnosztikus érzékenysége jó eredményt mutatott mind a dysphagia, mind az aspiratio kockázatára (szenzitivitás: 93%, 90%; specificitás: 65%, 57%; pozitív prediktív érték: 68%, 50%; negatív prediktív érték: 92%, 92%). Megbeszélés: A GUSS eredeti változatával és más, betegágy melletti felmérésekkel összehasonlítva a GUSS-H a szenzitivitás és a negatív prediktív érték tekintetében az átlagosnál jobb eredményt mutatott. A felmérőlap a dysphagia és az aspiratio kockázatát előre jelzi, a műszeres vizsgálat szükségességére és a dysphagiaétrendre ajánlást tesz. Következtetés: Az akut stroke-betegek táplálásterápiája csak interdiszciplináris ellátás keretében valósulhat meg, amelynek egyik első eleme a nyelészavar szűrése. A jelen tanulmánnyal elérhetővé tettük a GUSS-H-t a magyar szakemberek számára. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1431–1439.

Open access