Search Results

You are looking at 1 - 10 of 73 items for

  • Author or Editor: Péter Tóth x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

A hormontartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása széles körben elterjedt a világon, az egyik legbiztonságosabb fogamzásgátlási módszert jelentik. Elsősorban a fiatalkorú női lakosság körében kedvelt, de 35 évnél idősebb életkorban is használható. Biztonságossága, egyszerű használata miatt terjedt el, ugyanakkor jelen eset bemutatása kapcsán a szerzők felhívják a figyelmet alkalmazásának veszélyeire és a körültekintő felírás szükségességére. Orv. Hetil., 2011, 152, 1447–1449.

Open access

Abstract

The task of higher education is twofold: (1) to prepare students to meet the expectations of the labor market and (2) to create a learning environment and conditions so that as many students can meet the subject requirements as possible, the dropout rate should be the lowest possible. Input and continuous monitoring of students' transversal competencies can be a suitable method to meet this dual requirement. The range of these competencies is very diverse. In our present study, we focused on inductive thinking, which plays an important role in problem-solving. The research involved 212 first-grade BSc technical students. Our measurement tool is widely used in the selection of the workforce, which the students had to fill in online. The gained results were evaluated using IBM SPSS Statistics. The analysis included a comparison of inductive thinking and its two subcomponents, abstract reasoning, and diagrammatic cognition, in terms of background variables, as well as time consumption, and the definition of specific performance. We found a functional relationship between time consumption and the performance achieved in the test. Students have advanced analogical cognition in terms of abstract thinking; however, their diagrammatic thinking shows very different levels of development, which can cause difficulties in solving technical problems.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A ClinicalTrials.gov az Amerikai Egyesült Államok kormányzata által működtetett weboldal, amely a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat gyűjti. Célkitűzés: Vizsgálatunkban az oldalról XML fájlok formájában letölthető, magyar vonatkozású adatokat dolgoztuk fel. Módszer: Nagyobb mennyiségben a 2000-es évektől állnak rendelkezésre adatok, így jó áttekintő képet kaphatunk az elmúlt 10–15 év klinikai kutatásairól. Az adatmezők jelentős része szabad szöveges, ezért az adatok elemzése előtt jelentős munkát kellett fektetni az adattisztítás elvégzésébe. Eredmények: Az adatbázisban 2863 magyar vonatkozású klinikai vizsgálat szerepelt az elemzés elkészítésekor, amelyek 189 településen rendelkeznek vizsgálati hellyel. A konkrét intézményeket sokszor nem lehet azonosítani, a vizsgálati helyek alig ötödénél sikerült ez. A többi esetben csak valamilyen azonosító vagy általános megnevezés szerepel, így ezt a publikusnak szánt információt anonimmá teszik. Következtetés: Vizsgálatunk az adatbázisból kinyerhető információk elemzése mellett rámutat arra, hogy milyen problémák befolyásolhatják a magyar klinikai kutatás helyzetéről kialakult nemzetközi képet. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 345–351.

Open access

Absztrakt:

A mindennapi fogászati praxisban igen fontos a sterilitás. Az egyes eszközök és anyagok csírátlanítása azonban eltérő módszereket igényel. A hőérzékeny és rugalmas, elasztikus anyagok esetén a legelterjedtebb sterilizálási módok azért nem használhatók, mert alacsonyabb hőmérsékletű sterilizálás szükséges, hogy ne veszítsék el eredeti fizikai tulajdonságaikat. Ezen anyagok közé tartozik a kofferdam lepedő is, mely rugalmasságától megfosztva alkalmatlanná válik izolálási feladatának ellátására a fogmegtartó kezelések során. Gumilepedő csírátlanítására ritkán kerül sor, bizonyos esetek megoldása azonban megkívánhatja azt. Ilyen szituációban a fogorvosnak viszonylag limitált, sokszor nehezen elérhető eszköztárból kell választania. Közleményünk sorra veszi a sterilizálóeljárásokat, különös figyelmet szentelve a plazmasterilizálásnak, illetve a hidrogén-peroxid-gázt használó eljárásoknak. Esetbemutatásunkban egy kiterjedt, a fog koronai és gyökéri területét is érintő ínyszél alá terjedő fraktúra ellátása során az adhezív technika alkalmazhatóságát hidrogén-peroxid-gázt használó készülékben sterilizált kofferdam lepedő felhelyezésével biztosítottuk. Orv Hetil. 2020; 161(3): 110–115.

Open access

A mesterséges intelligencia néhány biztonsági vetülete

On some security aspects of AI systems

Scientia et Securitas
Authors: László Vidács, Márk Jelasity, László Tóth, Péter Hegedűs, and Rudolf Ferenc

Összefoglalás. A mély mesterséges neuronhálók elterjedése az ipari alkalmazásokban évekkel azok megbízhatóságával, értelmezhetőségével, és biztonságával kapcsolatos szakterületek fejlődését megelőzően történt. Az egyik, gyakorlatban is jelentős területen, a képfelismerésben például a megvalósult megoldások szinte már emberi teljesítményre képesek, de ezzel együtt célzott zajjal ezek a rendszerek félrevezethetők, megzavarhatók. Jelen kéziratban ismertetünk néhány tipikus biztonsági problémát, valamint rámutatunk arra, hogy a hagyományos szoftverfejlesztés területén alkalmazott minőségbiztosítási módszerekkel rokon megoldásokra szükség van az MI-re épülő rendszerek fejlesztésében, akár a mesterséges neuronhálók biztonságát, akár az MI rendszerek hagyományos komponenseinek fejlesztését tartjuk szem előtt.

Summary. Research on the trustworthiness, interpretability and security of deep neural networks lags behind the widespread application of the technology in industrial applications. For example, in image recognition, modern solutions are capable of nearly human performance. However, with targeted adversarial noise, these systems can be arbitrarily manipulated. Here, we discuss some of the security problems and point out that quality assurance methods used in traditional software development should also be adapted when developing AI-based systems, whether in the security of artificial neural networks or traditional components of AI systems. One of the main concerns about neural networks today that – to the best of our knowledge – affects all deep neural networks is the existence of adversarial examples. These examples are relatively easy to find and according to a recent experiment, a well-chosen input can attack more networks at the same time. In this paper we also present a wider perspective of security of neural architectures borrowed from the traditional software engineering discipline. While in traditional development several methods are widely applied for software testing and fault localization, there is a lack of similar well-established methods in the neural network context. In case of deep neural networks, systematic testing tools and methods are in the early stage, and a methodology to test and verify the proper behavior of the neural networks is highly desirable. Robustness testing of machine learning algorithms is a further issue. This requires the generation of large random input data using fuzz testing methods. The adaptation of automatic fault localization techniques has already started by defining notions like code coverage to neural networks. Lastly, we argue that the effective development of high quality AI-based systems need well suited frameworks that can facilitate the daily work of scientists and software developers – like the Deep-Water framework, presented in the closing part of the paper.

Open access

The ultrapower T* of an arbitrary ordered set T is introduced as an infinitesimal extension of T. It is obtained as the set of equivalence classes of the sequences in T, where the corresponding relation is generated by a free ultrafilter on the set of natural numbers. It is established that T* always satisfies Cantor’s property, while one can give the necessary and sufficient conditions for T so that T* would be complete or it would fulfill the open completeness property, respectively. Namely, the density of the original set determines the open completeness of the extension, while independently, the completeness of T* is determined by the cardinality of T.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Györgyi Miklós, György Fekete, Irén Haltrich, Miklós Tóth, and Péter Reismann

Absztrakt:

A Williams–Beuren-szindróma minden etnikumban és nemben azonos gyakorisággal előforduló veleszületett genetikai betegség. Felismerése a mentális retardáció okának tisztázásán kívül azért is fontos, mert cardiovascularis, endokrinológiai, pszichiátriai, urológiai és egyéb betegségek bármely életkorban történő megjelenését okozhatja. A közlemény egy középkorú nő esetét mutatja be, akit gasztroenterológiai kórkép miatt hospitalizáltak. Klinikai észlelése során a típusos megjelenés, mentális retardáció, viselkedésmintázata alapján felmerült a Williams-szindróma gyanúja, amelyet később igazolni sikerült. Tudomásunk szerint ez a nőbeteg most Magyarországon a legidősebb, igazolt Williams-szindrómával élő páciens. Orv Hetil. 2017; 158(47): 1883–1888.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Tamás Tóth, Zsolt Abonyi-Tóth, Ferenc Pajor, Róbert Kocsis, Alexandra Juhász, János Tőzsér, and Péter Póti

The length of the streak canal and the area of the teat end were studied by ultrasound during the dry period in 40 Holstein-Friesian cows. In the first week, the values of these teat parameters decreased significantly (P < 0.05) and this did not change significantly until the middle of the dry period. In the last month of gestation, the length of the streak canal was significantly reduced (P < 0.05), while the area of the teat end did not decrease significantly (P > 0.05). At each of the five examination times, a very strong positive correlation (r = 0.85-0.94) was found between the two teat parameters. In healthy cows, the streak canal and the area of teat end, both of which are part of the udder’s defence system, can regenerate sufficiently during the dry period, minimising the risk of contamination through the streak canal and the development of mastitis. If the regeneration of this defence system fails, the chances of infection through the streak canal increase.

Open access

Vissza a jövőbe: gastro-oesophagealis junctio subepitheliális tumorának laparoszkópos transgastricus resectiója

Back to the future: laparoscopic transgastric resection of a subepithelial tumor in the gastroesophageal junction

Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Varga, Péter Sárkány, and Dezső Tóth

Összefoglaló. Esetismertetés: A gyomor subepitheliális tumorainak laparoszkópos ékresectiója egy széleskörűen elfogadott és alkalmazott eljárás. A gastro-oesophagealis junctio (GOJ) közeli elváltozások esetén ez a technika azonban a gyomorbemenet szűkületének magas kockázata miatt erősen korlátozott. Ilyen lokalizáció esetén megfelelő technika lehet a laparoszkópos transgastricus resectio. Esetünkben egy 44 éves férfi dysphagiájának hátterében azonosított subepitheliális tumor resectióját végeztük el ilyen módon. A műtét során a pneumoperitoneum készítését követően a gyomrot orogastricus szonda segítségével insuffláltuk, majd 3 darab ballonnal rendelkező portot vezettünk a gyomorba. A 6 × 3 × 3 cm-es elváltozás intragastricus kimetszését követően a nyálkahártyát tovafutó öltéssorral zártuk. A speciment zsákba helyeztük, majd a gyomorból és a hasüregből eltávolítottuk. A portok gastrotomiás nyílásait zártuk. 24 órán át nasogastricus szondát hagytunk hátra, hasűri draint nem hagytunk vissza. A pneumoperitoneum idő 115 perc volt, vérveszteséget vagy intraoperatív szövődményt nem észleltünk. Eseménytelen posztoperatív szak után a beteget a műtétet követő harmadik napon otthonába bocsátottuk. A szövettani vizsgálat leiomyomát igazolt. Megbeszélés: Bár a páciens utánkövetése még folyamatban van, az irodalmi adatok alapán GOJ közeli elváltozások esetén a transgastricus technika biztonságos, hatékony, valamint jó funkcionális eredményt biztosító eljárás, a kiújulás magasabb kockázata nélkül.

Summary. Case report: Laparoscopic wedge resection of the subepithelial tumors of the stomach is a widely accepted and utilized approach. The use of this technique for lesions located near the gastroesophageal junction (GEJ) is rather limited by the high risk of consequential stenosis of the gastric inlet. The laparoscopic transgastric resection can be a feasible choice for this location. A 44-year-old male patient had been investigated for dysphagia, which confirmed a subepithelial gastric lesion. We performed the resection of the tumor using this technique. After the creation of pneumoperitoneum, the stomach was insufflated using an orogastric tube, then 3 balloon-type ports were inserted intragastrically. The 6×3×3 cm large tumor was resected and the mucosa was closed by running sutures. The specimen was placed into a plastic bag, then retrieved from the stomach and the abdominal cavity. The gastrotomy sites of the ports on the stomach were closed. A nasogastric tube was left in situ for 24-hours without any intraabdominal drains. The pneumoperitoneum time was 115 minutes long, blood loss or intraoperative complication was not noticed. The postoperative period was uneventful, and the patient was discharged from the hospital three days after surgery. The histological examination confirmed the diagnosis of leiomyoma. Summary: Even though the follow-up of the patient is ongoing, according to the scientific literature, transgastric resection of subepithelial tumors located near the GEJ is a safe and effective technique, which provides good functional results, without having a higher risk for recurrence.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Gerlinger, Krisztián Molnár, Nelli Nepp, István Tóth, Tamás Tóth, István Szanyi, Péter Bakó, and István Pap

Absztrakt:

Bevezetés: A subtotalis petrosectomia (STP) évtizedek óta ismert, de túlzott radikalitása és a hallásra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt a közelmúltig szinte feledésbe merült műtét a fülsebészet és az agyalapi sebészet határán. Az elmúlt évtizedben ez a beavatkozás számos előnye, valamint az új hallásrehabilitációs módszerekkel való kombinálhatósága miatt újra előtérbe került, hiszen számos problémás, a középfület érintő megbetegedésre nyújt végleges megoldást. Célkitűzés: Retrospektív klinikai tanulmányunkban a STP eredményességére kívántuk felhívni a figyelmet, hazai beteganyagon első alkalommal elemezve a műtét eredményességét, közreadva eddigi tapasztalainkat. Módszer: 44 betegünkön elvégzett 45 műtét adatait dolgoztuk fel. A sokrétű műtéti indikáció bemutatása mellett áttekintjük a műtét egyes lépéseit, elemezzük az audiológiai eredményeket – kitérve a különféle hallásrehabilitációs módszerekre is –, s elemezzük az előfordult komplikációkat is. Eredményeinket a nemzetközi szakirodalom tükrében is górcső alá vesszük. Eredmények: 44 betegünk közül 23 volt nő, 21 férfi. A betegek átlagéletkora 44,6 ± 20,5 év volt, átlagos követési idejük pedig 23 ± 16 hónap. Betegeink közül 25 (57%) korábban legalább két sikertelen fülműtéten esett át, 6 beteg (14%) a műtétet megelőzően már siket volt. A leggyakoribb indikáció a krónikus cholesteatomás otitis media volt. 13 betegen 14 cochlearis implantációt (23%) végeztünk, ezenfelül 6 alkalommal csontvezetéses implantátumot (BAHA) (14%) helyeztünk be; 2 betegnél (5%) kerekablak-VSB (Vibrant Soundbridge)-implantációra került sor. Komplikáció 11 betegünknél jelentkezett, ezek közül a leggyakrabban a liquorfistula (5 eset, 1%) és a sebszétválás (3 eset, 7%) fordult elő. Az audiológiai eredmények feldolgozására 3 betegünk adatai álltak rendelkezésre. Következtetés: A STP rendkívül hasznos műtéti megoldás számos, korábban jelentős problémát okozó fülészeti kórképben. Egyre növekvő népszerűségének hátterében az áll, hogy kombinálható számos modern, új hallásrehabilitációs módszerrel. Orv Hetil. 2020; 161(14): 544–553.

Open access