Search Results

The antimicrobial susceptibility of 19 Bordetella avium and 36 Ornithobacterium rhinotracheale strains was tested by the Kirby-Bauer disk diffusion method, and the minimal inhibitory concentrations (MIC) of amoxicillin, doxycycline and erythromycin were also determined. Most O. rhinotracheale strains were resistant to nalidixic acid, sulphamethoxazole–trimethoprim and gentamicin, and were susceptible to ampicillin, chloramphenicol, spectinomycin and tilmicosin. All B. avium strains were resistant to ceftiofur and lincomycin and susceptible to doxycycline, gentamicin, polymyxin B, spectinomycin and sulphonamides. The MICs ranged widely for all three antibiotics tested against O. rhinotracheale strains, from 0.12 μg/ml to 32 μg/ml for amoxicillin and erythromycin, and from 0.6 μg/ml to 32 μg/ml for doxycycline. For B. avium isolates, the MIC values ranged from ≤ 0.03 μg/ml to 1 μg/ml for amoxicillin, from ≤ 0.03 μg/ml to 0.12 μg/ml for doxycycline and from 8 μg/ml to 16 μg/ml for erythromycin. These findings support the idea that the use of antibiotics in a region or a farm may affect antimicrobial resistance and underline the need for prudent application of antibiotic therapy based on proper antimicrobial susceptibility testing.

Bevezetés: A gyermekek alvásideje az utóbbi száz évben csökkenést mutat. A csökkent alvásidő egészségre gyakorolt káros hatásai ismertek, magyarországi és romániai adatokkal azonban nem rendelkezünk a gyermekek alvásidejéről. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az alvással töltött idő felmérését Magyarországon és Romániában élő iskoláskorú gyermekek körében. Módszer: Saját szerkesztésű kérdőívvel 2446 gyermeket mértek fel. A kérdőívet Magyarországon egy nagyváros alap- és középfokú oktatási intézményeiben, Romániában egy általános és középiskolát magába foglaló intézményben osztották ki. Eredmények: Az átlagos alvásidő hétköznap 8,3±1,2 óra volt, amely a két országban szignifikáns különbséget mutatott (Magyarország vs. Románia, 8,5±1,2 óra vs. 7,8±0,9 óra, p = 0,001). A hétköznapokon mért alvásidő az életkorral negatív korrelációt mutatott (r = –0,605, p = 0,001), a hétvégi alvásidő esetében ez az összefüggés nem állt fenn. Következtetések: A vizsgálat az első, iskoláskorú gyermekek alvásidejét felmérő vizsgálat Magyarországon és Romániában. A két ország között talált különbségek hátterében életkori különbség állhat, de szerepe lehet a kulturális és életmódbeli különbségeknek, földrajzi fekvésnek is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1592–1596.

Abstract

Crowdfunding is a disruptive innovation and has provoked interest as a new way of raising finance. The objective of our research was to analyse both the demand and supply sides of the crowdfunding ecosystem. The study used two methods. The first was a database analysis of 259,114 Kickstarter campaigns. The second was a survey on public awareness of crowdfunding in Hungary, from the perspective of 132 potential investors. The findings suggest several success factors that may be useful for campaign launchers: (1) appealing project presentation; (2) diverse pool of rewards; (3) realistic set of funding goals; (4) appropriate categories and sums of pledges; and (5) frequent communication and satisfactory information about the campaign. Furthermore, the study revealed the differences between the potential investors' expectations and the reality of crowdfunding practices.

Absztrakt:

A cukorbetegség számos vesebetegség kockázatát növeli. A legjelentősebb a diabeteses nephropathia, de ischaemiás vesebetegséget, krónikus pyelonephritist és papillanecrosist is okozhat. A diabeteses nephropathia prognózisa a ma alkalmazott kezelés mellett sokat javult, ennek ellenére még az egyik leggyakoribb oka a dialízisnek és a veseátültetésnek. A diabetes további szövődményei közül elsősorban a cardiovascularis betegségek határozzák meg a mortalitást, de a cerebrovascularis események és az alsó végtagi amputációt igénylő obstruktív verőérbetegség is megemlítendő. A diabeteses retinopathia szinte mindig fennáll diabeteses nephropathia esetén, de a neuropathia is gyakori, illetve az érkárosodások gyakran kombináltan állnak fenn. Ezek miatt a betegek komplex kivizsgálást, követést és korai kezelést igényelnek. Ha transzplantáció indokolt, akkor érdemesebb azt preemptív módon végezni, illetve a legjobb eredmények az élődonoros veseátültetéstől várhatók. A szénhidrátháztartás zavarának különböző formáival találkozhatunk transzplantáció kapcsán: új keletű poszttranszplantációs diabetes alakulhat ki, de a recipiens diabetese is progrediálhat transzplantációt követően. A veseátültetés mellett hasnyálmirigy-átültetésre 1-es típusú diabetes okozta végstádiumú veseelégtelenségben kerülhet sor, a leggyakrabban szimultán módon, mely normoglykaemiát és inzulinindependenciát is eredményezhet, illetve a diabetes több másodlagos szövődményének progressziója is megállhat. A szervátültetést közvetlenül követő néhány hétben a betegek jelentős részében transzplantációhoz asszociált hyperglykaemia alakul ki, ennek oka sokszor átmeneti, azonban az immunszuppresszív kezelés és a beteg állapotának stabilizálódása ellenére a betegek akár harmadánál megmaradhat. Patogenezisében elsősorban inzulinszekréciós zavar játszik szerepet, de kifejlődéséhez inzulinrezisztencia is kell. Megelőzésében és kezelésében elsősorban inzulinkezelés segíthet, de más antidiabetikumok is szóba jöhetnek. Mind a kadáver, mind a vese-élődonorok esetén fontos a szénhidrát-anyagcsere felmérése. A szerzők a fenti állapotok magyar vonatkozásairól is beszámolnak összefoglalójukban. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1930–1939.

Absztrakt:

A feltételezhetően 2019 végén Kínából indult és világjárvánnyá vált koronavírus-betegség (COVID–19) az egészségügyi ellátórendszer minden szegmensét érinti világszerte, így hazánkban is. Mivel az egészségügyi személyzet számos egészségügyi ellátás során kapcsolatba kerülhet vírusfertőzöttekkel is, járvány idején elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző területen dolgozó hazai szakemberek is naprakész információt kapjanak a vírusról és a fertőzésnek a betegellátást befolyásoló aspektusairól, a javasolt intézkedésekről. A jelen közlemény egy irodalmi összefoglaló, melyben a szerzők a jelenleg elérhető, idevágó hivatkozásokat dolgozták fel, szem előtt tartva a klinikumi ellátás járványügyi vonatkozásait. A feldolgozott publikációk alapján kijelenthető, hogy az elsődlegesen a fej-nyak régiót érintő beavatkozások során, kiemelten a forgó eszköz használatát is igénylő intervenciók esetét, elengedhetetlenül szükséges a beavatkozáskor a helyiségben tartózkodó összes munkatárs teljes védelme, egyszer használatos teljes öltözékkel, szemüveggel és speciális maszkokkal. Ezen felszerelések cseréje és a rendelő tisztítása minden beavatkozás után meg kell, hogy történjen, és erre a teljes ellátóteamet oktatással előre fel kell készíteni. Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a kezelések alatti keresztfertőzések és a szakemberek fertőzései, elengedhetetlen a munkaegészségügyi és infekciókontroll-intézkedések szigorú betartása. Orv Hetil. 2020; 161(17): 660–666.

Absztrakt:

A veseátültetés utáni hosszú távú túlélést befolyásoló tényezők egyike az antitestmediált rejekció (ABMR). A szerzők áttekintést nyújtanak az ABMR jelenleg ismert diagnosztikai és kezelési hátteréről. A Debreceni és a Pécsi Egyetem transzplantációs központjainak együttműködése alapján áttekintik a 2013 és 2017 közötti időszakban végzett veseátültetések után kialakult korai ABMR-eseteket és a releváns közleményeket. A két központban összesen 454 veseátültetés történt. ABMR-diagnózist összesen 18 esetben állítottunk fel (4%). Minden esetben perkután biopszia történt. A betegek közül 22% volt primer, 78% retranszplantált eset. Az átlagéletkor 51,2 ± 6 év volt. A veseátültetés után az ABMR diagnózisáig eltelt idő 15,4 ± 22,1 hónap volt. A C4d-pozitivitást 7 esetben sikerült igazolni, ami az összes ABMR-eset 39%-a. Összesen 16 betegnél történt szteroidbolus + intravénás immunglobulin (IVIG) + plazmaferézis (PF) kezelés, a 6 debreceni beteg közül 5 kapott ezenfelül rituximabot és 1 alemtuzumabot. 9 (47,4%) beteg él működő beültetett vesével, 4 beteg meghalt (21%), és 5 került vissza művesekezelésre graftvesztés miatt (31%). Az ABMR veszélyes szövődmény a veseátültetés után. A diagnosztikus kritériumok sokáig változtak. A gold standard a szövettan. A C4d-esetekben is lehet akcelerált ABMR. A retranszplantáción átesett fiatalabb, preformált donorspecifikus antitesttel (DSA) jelentkező betegek és azok, akik EC-donorból kapnak vesét, kockázati csoportot jelentenek. A de novo DSA megjelenése, az átlagos fluoreszcenciaintenzitás (MFI) kinetikája lehet az a pont, amely felhívja a figyelmet az akut ABMR veszélyére. A rituximab hatékonyságát megkérdőjelezik, az új gyógyszerekkel (belatacept, bortezomib vagy ekulizumab) még nincs elég tapasztalat, vagy rendkívül drágák. Saját anyagunkban a 40% feletti gyógyulási arány kiemelkedően jó eredmény. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1913–1929.

Absztrakt:

Bevezetés: A kompromisszumos választás („compromise effect”) a marketing világában jól ismert, ám egészségügyi vonatkozásban ritkán vizsgált jelenség. Fogászati szempontból a betegeknek sok esetben az egyetlen könnyen értelmezhető információ az ár, ezért kizárólag erre alapozzák döntésüket. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a kompromisszumos választás szerepet játszik-e a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, és ha igen, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint az észlelt minőség, a tájékoztatás során használt szakzsargon vagy a saját fog megőrzésének igénye. Módszer: A kérdőívalapú vizsgálatot 676 önkéntes részvételével végeztük. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt. Ugyanannak a kérdőívnek összesen 8 változatát készítettük el, melyek a következő információkat tartalmazták változó kombinációban: öt különböző fogászati kezelés neve az olcsótól a drágáig, a lehetséges költségek, valamint a kezeléssel kapcsolatos kiegészítő információk. A betegeket megkértük, hogy a kérdőíven jelezzék preferenciáikat. Statisztikai analízis: A válaszok relatív gyakorisága és a rendelkezésre álló kiegészítő információk közötti összefüggés szignifikanciáját khi-négyzet-próbával és Fisher-féle egzakt próbával határoztuk meg. Eredmények: A válaszadók alapvetően nem heurisztikus alapon hozták meg kezelésükkel kapcsolatos döntéseiket, aminek oka valószínűleg a fogászati kezeléssel kapcsolatos előítéleteikben és korábbi tapasztalataikban keresendő. A legfontosabb tényezőnek az esztétikum bizonyult, és a várható tartósság is jelentősen befolyásolta a betegek választását. Következtetés: A kiegészítő információk befolyásolhatják és befolyásolják a betegek fogászati kezeléssel kapcsolatos tájékozott döntéseit, feltéve, hogy az információk átadása világos, megfelelő és érthető formában történik. Mindez a professzionális kommunikáció fontosságát mutatja. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1503–1509.

Hagyományos kezelésre refrakter, fistulás Crohn-betegek kezelésében a chimer antitumornekrózis-faktor-alfa- (infliximab-) terápia igen hatékony, bár a betegek egy részében infliximabrezisztencia alakulhat ki. A szerzők egy infliximabrezisztens, 12 éves Crohn-beteg fiú esetét ismertetik, akinek luminális gyulladása mellett 3 aktív perianalis fistulája is volt. Teljesen humanizált antitumornekrózis-faktor-alfa- (adalimumab-) kezelést követően a 10. héten a fistulák bezáródtak, a korábbi magas aktivitási index normalizálódott. Validált életminőségi mutatók szintén szignifikánsan javultak. Az eset alapján infliximabrezisztens Crohn-beteg gyermeknél az adalimumabterápia sikerrel alkalmazható.

Absztrakt

Az infektív endocarditis a szervtranszplantált betegek körében aluldiagnosztizált kórkép. A kórokozók spektruma különbözik az átlagpopulációt érintőtől. A szerzők az 58 éves nőbetegben atípusos kórokozó által okozott, atípusos megjelenésű infektív endocarditis eredményes kezeléséről számolnak be. A betegnél alkoholos májcirrhosis talaján kialakult májelégtelenség miatt 2000. februárban májátültetést végeztek. Egy évvel a májátültetést követően krónikus hepatitis B-vírus-fertőzést állapítottak meg, és a beteg antivirális kezelésben részesült. Kalcineurintoxicitás miatt veseelégtelenség alakult ki, ezt követően a beteg 2007 júliusában vesepótló kezelésre szorult. 2013 novemberében rövid ideig tartó afázia jelentkezett. A transoesophagealis echokardiográfia az aortabillentyűn vegetációt talált, a mágneses rezonanciás vizsgálat agyi embolisatiót mutatott ki. A laboratóriumi vizsgálatok enyhén emelkedett C-reaktív protein- és normális prokalcitoninszinteket igazoltak, vérképében leukopenia volt látható. Kezdeti antibiotikus terápiaként naponta 2 g ceftiraxont és 60 mg gentamycint iv. alkalmaztak a dialízisek után. A hemokultúravizsgálatok negatívak voltak, a szerológiai vizsgálat Chlamydia pneumoniae-fertőzést igazolt. Moxifloxacinnal kiegészített kezelést követően a neurológiai tünetei visszatértek, ezért műtétre került sor (koronarográfiát követően valvulotomia és coronariabypass-műtét). A beteg állapota a műtét után javult, a neurológiai tünetek nem ismétlődtek. Orv. Hetil., 2015, 156(22), 896–900.

Technological innovations are inclining the world of business to restructure actual business processes at the threshold of the fourth industrial revolution. These circumstances create knowledge-intensive organizational, collective and personal learning environments in which ICT tools play a critical role. This paper investigates knowledge creation patterns inherent in the supply chain of companies that operate in a networked environment in the Székesfehérvár region of Hungary. ICT solutions applied in knowledge creation and collaboration with suppliers and customers in the supply chain were studied in this research. One of the main contributions of the paper is the study of knowledge creation patterns in three dimensions: the Socialization – Externalization – Combination – Internalization (SECI) framework, supply chain processes and ICT solutions, which is a unique approach compared with the frameworks from the relevant literature.