Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Sarolta Molnár x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Richter-transzformáció sikeres kezelése célzott hatásmechanizmusú szerekkel

Successful treatment of Richter syndrome with targeted drugs

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Róbert Szász
,
Zita Radnay
,
Béla Telek
,
Sarolta Molnár
, and
Árpád Illés
Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Molnár
,
Ágnes Anna Csontos
,
Sarolta Dakó
,
Rita Hencz
,
Dániel Áron Anton
,
Erzsébet Pálfi
, and
Pál Miheller

Absztrakt:

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki (gyulladásos citokinek termelődése, műtétek utáni katabolizmus, beszűkült étrend miatt), amit táplálásterápia elrendelése mellett is nehéz hatékonyan kezelni. Célkitűzés: A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata. Módszer: Kombinált tápláltsági állapot rizikószűrése (kérdőíves felméréssel és bioimpedanciás testösszetétel-analízissel) a vizsgálat elején és az egyéves vizsgálati periódus végén. Eredmények: A 205 betegből 82 bizonyult veszélyeztetettnek. Összesen 44-en részesültek hosszú távú táplálásterápiában, 45%-uknak elegendő volt a diétamódosítás, 50% orális és 5% parenteralis táplálást is igényelt. A mindkét mérési eljárás alapján magas rizikójúnak minősülők száma a beavatkozásokkal 31-ről 21 főre csökkent, a teljes és a zsírmentes testtömeg nyolc, illetve kilenc esetben 10%-ot meghaladóan növekedett, a tömegindexek (∆BMI: +1,3 kg/m2, p = 0,035, s.; ∆FFMI: +0,5 kg/m2, p = 0,296, n. s.) szintén növekedtek. A kutatás korlátai az alacsony esetszám és a monocentrumos bevonás. Következtetések: Kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt javasoljuk a kombinált rizikószűrést és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatára a bioimpedanciás testösszetétel-analízist. Orv Hetil. 2017; 158(19): 731–739.

Open access

Haemangioma a méhnyakban: 4 eset ismertetése és irodalmi áttekintés

Hemangioma of the uterine cervix: report of four cases and review of the literature

Orvosi Hetilap
Authors:
Károly Csécsei
,
Szilvia Csehely
,
Róbert Póka
,
Zoltán Zádori
,
István Németh
,
Birgit Ringelhan
,
Sarolta Molnár
, and
Attila Jakab

Összefoglaló. A haemangioma a női nemi szervekben viszonylag ritkán, a méhnyakban pedig még ritkábban fordul elő. Kis mérete és szegényes megjelenése miatt elkerülheti a figyelmet, előfordul azonban, hogy műtéti ellátást igénylő vérzést okoz. Az évek során 4 esetben (ebből 2 esetben terhesség alatt) diagnosztizáltunk méhnyak-haemangiomát (2 esetben cervicalis intraepithelialis carcinomával társulva), melyeknek ismertetjük változatos tüneteit, kolposzkópos megjelenését és a diagnózist biztosító szövettani (immunhisztokémiai) illusztrációit, valamint a képlet terhesség alatti fejlődésének kolposzkópos monitorizálását. 2 esetben capillaris (cavernosus) haemangiomát, 2 esetben arteriovenosus malformatiót igazoltunk. Az általunk hozzáférhető szakirodalomban nem találtunk magyar szerző(k)től beszámolót erről a cervicalis lokalizációjú, ritka, jóindulatú, de gyakran veszélyes vascularis daganatról. Orv Hetil. 2022; 163(5): 187–194.

Summary. Hemangioma is relatively rare in the female genital organs and even less common in the uterine cervix. Its small size and poor appearance often result in a missed diagnosis, but it may cause bleeding that requires surgery. Over the years, we have confirmed the diagnosis of cervical hemangioma in 4 cases including two in pregnancy. 2 cases were associated with cervical intraepithelial neoplasia. This case report describes the symptoms, colposcopic appearance, and histological characteristics including immunohistochemical findings, and the colposcopic monitoring of development of the condition during pregnancy. In 2 cases, a capillary (cavernous) hemangioma, in 2 cases an arteriovenous malformation was diagnosed. We did not find any report from Hungarian author(s) about this rare, benign, but often dangerous vascular tumor with cervical localization. Orv Hetil. 2022; 163(5): 187–194.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Dóra Melicher
,
Gábor Máthé
,
Edina Gradvohl
,
Rita Füzi
,
Sarolta Darvay
,
Zsófia Hajdú
,
Emília Nagyné Horváth
,
Zsuzsanna Soósné Kiss
,
Ilona Bihariné Krekó
,
Katalin Földvári-Nagy Lászlóné Lenti
,
Edit Molnár
,
Tünde Szalainé Tóth
,
Veronika Urbán
,
Adrienn Kassay
, and
András Falus

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel összefüggő attitűdök leghatékonyabban fiatal életkorokban befolyásolhatók helyes irányba. A fiatal generációk interaktívabb tudásátadási módszertant igényelnének az egészségvédelemmel foglalkozó programokban. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy megismerjék a középiskolás diákok egészségvédő témákkal, programokkal, valamint az iskolai közösségi szolgálattal összefüggő attitűdjeit, tapasztalatait és motiváltságát. Módszer: Az önkitöltős kérdőíves felmérést budapesti és vidéki középiskolások körében végezték (N = 898). Eredmények: A válaszadó középiskolások 44,4%-ának nem volt egészségvédelemmel foglalkozó iskolai tanórája vagy tanórán kívüli programja. A fővárosi diákok pozitívabb tapasztalatokkal, a diáklányok sokkal elfogadóbb attitűdökkel rendelkeznek az egészségvédő programokat illetően. Következtetések: Megállapítható, hogy az egyik legfogékonyabb életszakaszban sok fiatal nem vagy csak a hagyományos oktatási módszereken alapuló iskolai tanóra keretei közötti vagy azon kívüli egészségvédelemmel, tudatos betegségmegelőzéssel foglalkozó programokban vesz részt. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 65–69.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Constantin
,
Éva Rákóczi
,
Andrea Ponyi
,
Csaba Ambrus
,
Krisztina Kádár
,
Ildikó Vastagh
,
Angéla Dajnoki
,
Beáta Tóth
,
Gergely Bokrétás
,
Veronika Müller
,
Mária Katona
,
Márta Csikós
,
Orsolya Fiedler
,
Rita Széchey
,
Edit Varga
,
Gábor Rudas
,
Attila Kertész
,
Sándor Molnár
,
Sarolta Kárpáti
,
Viktor Nagy
,
Pál Magyar
,
Mohamed Mahdi
,
Krisztina Németh
,
Dániel Bereczki
,
Miklós Garami
,
Melinda Erdős
,
László Maródi
, and
György Fekete

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaosylceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban fiúk és férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-betegek kezelésében aktívan részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Constantin
,
Annamária Székely
,
Andrea Ponyi
,
Vera Gulácsy
,
Csaba Ambrus
,
Krisztina Kádár
,
Ildikó Vastagh
,
Angéla Dajnoki
,
Beáta Tóth
,
Gergely Bokrétás
,
Veronika Müller
,
Mária Katona
,
Márta Medvecz
,
Orsolya Fiedler
,
Rita Széchey
,
Edit Varga
,
Gábor Rudas
,
Attila Kertész
,
Sándor Molnár
,
Sarolta Kárpáti
,
Viktor Nagy
,
Pál Magyar
,
Mohamed Mahdi
,
Éva Rákóczi
,
Krisztina Németh
,
Dániel Bereczki
,
Miklós Garami
,
Melinda Erdős
,
László Maródi
, and
György Fekete

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaozilceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-kóros betegek kezelésében részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat.

Open access